Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Az elnök aláírta az oktatási törvényt, jöhet az ukránosítás!

Múlt csütörtökön megtörtént, amiről sok kárpátaljai magyar az utolsó pillanatig remélte, hogy mégsem következik be: Volodimir Zelenszkij elnök aláírta A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényt. A jogszabályt még január 16-án elfogadta második olvasatban a Legfelső Tanács, az államfő azonban mostanáig érzékelhetően habozott aláírni a dokumentumot, miután tisztában volt a lépés várható fogadtatásával szavazói körében. Végül a politika győzedelmeskedett a józan ész felett.

A kasztosító törvény

Az új jogszabály ugyan az iskolai oktatás gyakorlatilag minden területét érinti, a legtöbb vihart az országban a nyelvi rendelkezések kavarták. Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja (HANYK) elemzésében rámutatott: a törvény Ukrajna állampolgárait etnolingvisztikai alapon négy nagy csoportra osztja fel. Az első csoportba a többségi nemzet képviselői, vagyis az ukránok tartoznak: ők az 1. osztálytól az érettségiig végig anyanyelvükön tanulhatnak.

A második csoportot az úgynevezett őshonos népek (voltaképpen egyedül a krími tatárok) alkotják, akik az államnyelv oktatása mellett szintén végig anyanyelvükön folytathatják iskolai tanulmányaikat.

Az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként használó nemzeti kisebbségek képviselői (magyarok, románok, lengyelek, bolgárok) tartoznak a harmadik kategóriába. „Ők az elemi iskolákban (vagyis 1–4. osztályban) szintjén saját nyelvükön tanulhatnak, ám az 5. osztálytól ez megváltozik. Az 5. osztályban az éves óraszám minimum 20%-át már államnyelven fogják tanulni, és a 9. osztályra ennek az aránynak el kell érnie minimum a 40%-ot. A 10–12. osztályban pedig már az éves óraszám legalább 60%-át ukránul kell tanulniuk” – mutat rá a HANYK.

A nem EU-s nyelvet beszélő nemzeti kisebbségek (oroszok, belaruszok) kerültek a negyedik „kasztba”. Ők az 5. osztálytól kezdve az éves óraszám legalább 80%-át államnyelven tanulják.

Az Európa Tanács Jog a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság) bírálatának hatására az új törvény lehetővé teszi, hogy a magán­iskolák önállóan döntsenek az oktatás nyelvéről. Így a nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekben 2023, az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségekre vonatkozó nyelvi rendelkezések életbe lépése után is lehet majd az oktatás nyelve a magyar. Ugyanakkor ezen iskolák végzőseinek is az általános követelményeknek megfelelően kell majd számot adniuk az államnyelv ismeretéről. Az ukrán sajtó a Velencei Bizottságnak tett engedmények közé sorolja azt is, hogy A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényben konkrétan szabályozzák, hogy az egyes évfolyamokon az éves óraszám mekkora hányadát kell államnyelven tanítani.

Cinizmus a köbön

Mint láthatjuk, az állam kasztokba sorolta polgárait, ami az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférést illeti, bár az Alkotmány kimondja, hogy jogait tekintve Ukrajna minden polgára egyenlő. Ennek ellenére A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény aláírásáról beszámoló közlemény az ukrán Elnöki Hivatal weboldalán úgy fogalmaz, hogy a jogszabály elfogadásával „Ukrajna megerősítette elkötelezettségét a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén vállalt nemzetközi vállalásai mellett”.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek tiltakozása ellenére az ukrán elnök aláírta a jogszabályt.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a törvény életbe lépett. Miután végrehajtására a nemzetiségi iskolákban hároméves átmeneti időszakot biztosítottak, bevezetése a magyar tannyelvű iskolákban 2023-ban kezdődik. Eredményként könyvelhető el, hogy a törvény nem vonatkozik a magániskolákra. Ez mindenképpen a kárpátaljai magyarság küzdelmének és az anyaország támogatásának tudható be. Továbbra sem adjuk fel, van még három évünk, hogy folytassuk a küzdelmünket jogaink megtartásáért” – közölte a KMKSZ elnöke.

Az Ellenzéki Platform – Az Életért párt az Alkotmánybíróságtól szándékozik követelni a szerintük is diszkriminatív törvény megsemmisítését. Az ellenzéki, elsősorban az ország orosz ajkúak által lakott régióiban népszerű parlamenti párt weboldalán megjelent közlemény szerint az orosz ajkú polgárok vonatozásában diszkriminatív jogszabály annak a több millió ukrán érdekeinek, reményeinek és várakozásainak az elárulása, akik a tavalyi elnökválasztás második fordulójában Volodimir Zelenszkijre szavaztak. „Ez újfent megerősíti, hogy nincs semmi különbség Porosenko és Zelenszkij politikája között” – teszi hozzá a Viktor Medvedcsuk, a párt politikai tanácsának elnöke által aláírt közlemény.

Medvedcsuk emlékeztetett, Zelenszkij Porosenkóhoz fordulva pontosan egy évvel ezelőtt patetikusan kijelentette: „Kérem, tartsa tiszteletben a népet. És ha Keleten és a Krímen az emberek oroszul akarnak beszélni – hagyja. Hagyjon nekik békét. Adja meg nekik a lehetőséget, hogy jogosan beszélhessenek oroszul. A nyelv soha nem fogja megosztani hazánkat ...” Nos, úgy tűnik, az oroszpártiként elkönyvelt Medvedcsuknak igaza van, az ukrán elnök megszegte ígéretét.

(hk)

 

Forrás: Kárpátalja

Rovatok: 
Kárpátalja
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1