Az első tervezet
A felelős magyar kormány felállítását a pozsonyi országgyűlés alsótáblája már a forradalmi események kirobbanása előtt, még 1848. március 3-án javasolta, melyet a felsőtábla csak kis késéssel vett komolyan. Az európai, de főleg a március 13-i bécsi forradalom hírére március 14-én elfogadták a fenti javaslatot. Az események felgyorsultak, mert már másnap, vagyis március 15-én a magyar parlament alsó és felső táblájának küldöttsége Pozsonyból Bécsbe utazott, hogy az uralkodó elé terjessze az alkotmányos átalakulást sürgető feliratot. A javaslatban gróf Batthyány Lajost jelölték meg miniszterelnöknek és kérelmezték, hogy István nádort ruházzák fel teljhatalommal. A pesti magyar forradalom hírére a Habsburg uralkodó és magyar király, V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldöttséget és beleegyezett a magyar kormány létrehozásába. A magyar küldöttségnek azonban nem minden pontban sikerült győzelmet elérni. Az osztrák leirati tervből kimaradt két pont, az egyik a miniszterelnöknek, Batthyánynak a neve, a másik még súlyosabb volt, ez a törvények feltétlen szentesítésének ígérete. Utóbbi azt jelentette, hogy a királynak vétójoga maradt a magyar törvények elfogadtatásánál.
Megindul a munka
Batthyány Lajost végül a magyarság támogatója, István nádor nevezte ki, aki március 23-án terjesztette kormányának névsorát az alsótábla elé. Az első felelős magyar kormány elnöke, miniszterelnök gróf Batthyány Lajos lett, belügyminisztere Szemere Bertalan, az Ausztriával való kapcsolat ápolója herceg Esterházy Pál, pénzügyminisztere Kossuth Lajos, hadügyminisztere Mészáros Lázár, közlekedési minisztere gróf Széchenyi István, kultusz és nevelésügyi minisztere báró Eötvös József, földművelés és iparügyi minisztere Klauzál Gábor, igazságügy-minisztere Deák Ferenc lett.
Batthyány a következő napon Bécsbe utazott a felelős minisztérium megalakításáról szóló törvénnyel, ami nem kapott feltétlen támogatást. A Habsburg Államtanács fenntartotta a császári kancellária felügyeletét a kormány felett és csak a hivatalban lévő nádornak biztosította a teljhatalmat a király távollétének idejére. Ezen kívül közös pénzügyet akartak létrehozni, és elvárták, hogy az osztrák államadósságok egy részét a magyarok vállalják át, illetve a bevételeket fizessék be a közös kasszába. Nem támogatták, hogy a magyaroknak külön hadügyminisztere legyen.
Tiltakozás és siker
A királyi leirat ellen tiltakozások voltak a két nagy magyar városban, Pozsonyban és Pesten. A pozsonyi ifjak elégették a királyi leiratot, Batthyány pedig bejelentette lemondását. A Habsburgok megijedtek a lázongástól, ezért március 30-án visszavontak jó néhány diktált pontot, csak azt tartották meg, hogy a nádornak legyen teljhatalma, illetve, hogy az uralkodó nevezze ki a tiszteket és döntsön a hadsereg határon túli bevetéséről.
Batthyány a siker hatására visszavonta lemondását és április 2-án benyújtotta a kormány névsorát István nádornak, az uralkodó pedig április 7-én írta alá Bécsben a felelős magyar kormány megalakulásáról szóló okmányt. Így végre megalakulhatott az első felelős kormány. A magyar hazafiak elérték, hogy hazánk függetlenedett a bécsi kötelékből. A kormány tagjai április 11-én tették le az esküt Pozsonyban. Ugyanezen a napon adták ki az áprilisi törvényeket, mely a magyar reformkor eredményeinek betetőzése volt.
OB
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
