Megháromszorozódott Magyarországon a nyugdíjasok körében a szegény, a házastársukat elvesztők, főként nők vannak a legnehezebb helyzetben, miközben a kormány bármikor visszavonható intézkedésekkel emeli a nyugdíjasok jövedelmét.
házastárs elvesztése, az alacsony nyugdíjak korrekciójának hiánya, és a kizárólag az általános inflációt kompenzáló emelés - elsősorban e tényezők felelnek a nyugdíjasok folyamatos elszegényedéséért - állítja Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke, aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorát kommentálta a Népszavának nyilatkozva. Tíz év alatt 11 százalékról 37,8 százalékra nőtt az úgynevezett relatív szegénységi rés a 65 évnél idősebbek körében, a nőknél pedig még rosszabb az arány.
A mintegy 2,2 millió nyugdíjas közül 1,2 millió 150 ezer forintnál kevesebből kénytelen kijönni havonta (csaknem harmaduk járandósága a 100 ezer forintot sem éri el). 2010 óta a kormány egyetlen intézkedése sem próbálta felzárkóztatni a legalacsonyabb nyugdíjakat. Miközben a kárhoztatott baloldali kormány 2005-ben öt évre szóló, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós programot indított. Járandóságuk vásárlóereje pedig drámai gyorsasággal távolodik a bérekétől. Időnként a keresetek háromszor-négyszer dinamikusabban emelkednek, mint a nyugdíjak. Nem véletlen – figyelmeztetett a szakértő–, hogy a nyugdíjasszegénység megháromszorozódott.
A korábban megállapított nyugdíjak durván lemaradtak az újakhoz viszonyítva, két azonos ideig, azonos munkakörben dolgozó nyugdíjba vonuló ellátása között akár 70 százalékos vagy nagyobb különbség is lehet pusztán attól, hogy mondjuk az egyikük 2012-ben, a másikuk 2021-ben kérte a nyugdíja megállapítását. Persze ez nemcsak a járulékplafon eltörlésével van összefüggésben, hanem az elmúlt időszak béremelkedéseivel is.
Kismértékben ugyan, de néhány intézkedés enyhít az idősek helyzetén – jegyezte meg Hegyesiné Orsós Éva. Ilyen például az Erzsébet-, illetve rezsiutalvány. Ám ezek mértéke rendkívül alacsony, és a hatást árnyalja a kiszámíthatatlanság is. Ráadásul ez nem épül be a nyugdíjba. Nem lehet előre tudni, melyik évben számíthatnak rá az idősek, és mikor nem. Továbbá ez pántlikázott pénz, hiszen a kormány megszabja, mire lehet kiadni.
Idén elkezdődött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése. Noha a Fidesz–KDNP kormány azt állítja, ezt a pluszellátást a baloldali kabinet szüntette meg, valójában ő adta, ő vezette be, és csak felfüggesztette, a már említett gazdasági válság miatt. 2010-et követően a legtöbb idős ember azt gondolta, hogy egy-két éven belül újra kapnak 13. havi ellátást, már csak azért is, mert a választások előtt a jelenleg kormányon lévő párt nemcsak 13., hanem 14. havi nyugdíjat is ígért. A fokozatos visszaépítésre mégis csak 11 évvel a kormányváltás után került sor."
A költségvetésnek idén 77 milliárd, 2022-ben 160 milliárd, 2023-ban 240 milliárd, és 2024-ben 330 milliárd többletkiadást jelent a 13. havi ellátás visszavezetése. Ezzel csak az a probléma, hogy olyan mértékben terheli meg a központi költségvetést, és akkora kihívás a nyugdíjkasszának, hogy a következő években bármikor mondhatja majd a kormány, felfüggeszti, megszünteti.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
