Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Digitális gulág – íme, a Google

Az okoseszközök uralta világ számos meglepetést tartogat számunkra, hiszen szinte mindent az online térben intézünk: bankolunk, vásárolunk, levelezünk, információt osztunk meg magunkról. A digitális térben azonban nem mindenki lehet egyenlő súllyal jelen, legalábbis erre enged következtetni a PestiSrácok.hu Youtube-csatornájának végleges törlése is. A világ egyik legismertebb cége, a Google digitális gulágot hozott létre a kibertérben, ahova portálunkat is száműzni kívánta – az esélyegyenlőség jegyében.

A Nagy Testvér már nemcsak mindent figyel, lát, hanem úgy tűnik, büntet is. Az már a 2018-as országgyűlési választás előtt kiderült, hogy Magyarországon a Facebook előszeretettel tiltja a liberális gondolatisággal ellentétes posztokat. Most azonban már a Youtube-ról is eltűnnek azok a csatornák, amelyeket konzervatív, jobboldali felhasználók töltenek meg tartalommal. Persze mindezt a szólásszabadság jegyében. Amerikában már megfogalmazták azt a törvényjavaslatot, amely megállítja a Big Tech platformok általi cenzúrázást. Hasonló javaslatra valószínűleg már Magyarországon is szükség lenne, lévén, hogy a jobboldali véleményformálók folyamatos kitiltása a digitális térből, szinte bevett gyakorlattá vált a Facebook és a Google platformjain. Ne legyünk idealisták: az orwelli új világ kismiska ahhoz képest, ami most van kibontakozóban és aminek a PestiSrácok.hu Youtube-csatornája is áldozatává vált. Peter Hasson most megjelent könyve, a The Manipulators: Facebook, Google, Twitter, and Big Tech’s War on Conservatives pontosan ezeket a folyamatokat veszi górcső alá. Emlékezetes: Trump már 2019-ben azzal vádolta meg a vállalatóriást, hogy befolyásolta a választásokat, mégpedig úgy, hogy csökkentette a szavazói hajlamot. A helyzet azóta sem javult, sőt. A napokban óriási felháborodást keltett az amerikaiak körében, hogy a Facebook nemcsak betiltotta a népszerű jobboldali hálózatot, a censored.tv oldalát, hanem blokkolták a The Gateway Pundit cenzúráról szóló cikkét is. A hálózat olyan népszerű kommentátorok otthona, mint Gavin McInnes, Milo Yiannopoulos, Laura Loomer vagy Joe Biggs. Egy szép napon a hálózathoz tartozó összes fiókot és mindenkit, aki ott működik, „likvidálták”, törölték a Facebookról és az Instagramról. A felhasználók már privát üzenetekben sem tudtak megosztani a weboldalra mutató linkeket.

Ez egyértelműen a „Big Tech”, amely megpróbálja megtagadni a platform használatához való jogot

– mondta Gavin McInnes. De mindez kinek és miért áll érdekében? Talán nem meglepő, hogy a háttérben George Soros alakja rajzolódik ki, aki évek óta készül a világ urává válni a digitális tér segítségével.

AZ EMBER, AKI MINDENHOL JELEN VAN

Soros György 2018-as davosi beszéde után drasztikusan növelte részesedését több techcégben annak ellenére, hogy korábban „fenyegetésnek” nevezte az ilyen vállalatokat. Majd – miközben progresszív csoportok lelkes pénzügyi támogatója volt a közösségi médiában – kampányt indított a Facebook szétdarabolására. 2018-ban a Soros Fund Management 159 200 Facebook-részvényt vásárolt (becsült értéke 31 millió dollár), 250 000 Twitter-részvényt zsebelt be (11 millió dollárra becsülik értékét) és 54 500 Apple részvénnyel is (10 millió dollárra becsült) gazdagította portfólióját. Soros ezen kívül 12 400 részvénnyi részesedést jelentett be az Alphabetben, a Google anyavállalatában, amelynek értéke 14 millió dollár. Persze hiba lenne azt gondolni, hogy ez egy hirtelen jött ötlet volt részéről. Nem árt tudni, hogy Soros 2007 óta kereskedett a Google-részvényekkel, de 2011 második negyedévében eladta mindet. A Forbes arról ír, hogy ezután 2011 harmadik negyedévében 1126 részvényt vásárolt, részvényenként körülbelül 550 dolláros áron. A negyedik negyedévben bonyolította eddigi legnagyobb vásárlását: 258 900 részvényt vett, mintegy 592 dollár értékben, összesen 154 millió dollár befektetéssel. A Google ötödik legnagyobb részvényese, portfóliójának 7,3 százalékával 2012-ben Soros György volt, 2019 második felére viszont már 71,2 millió dollárral volt jelen a Google anyavállalatában, a hetedik legnagyobb részvényesként. A portfólió további kiegészítései között szerepelt az eBay Inc. és a Symantec Corp., de érdemes megemlíteni a Netflix-részvényvásárlásokat is.

2019-es adatok Soros vállalati részesedéseiből

ISMERKEDJÜNK MEG A GOOGLE VILÁGÁVAL…AVAGY ILYEN A GOO(G)LAG

A Google, amelyet keresőmotor-óriásként ismertek meg a világon, rövid idő alatt az okostelefon-szoftverek legnagyobb gyártójává is előlépett. 2018-ban kiderülhetett mindenki számára, hogy ennél azért kicsit összetettebb ez a vállalatóriás. Már akkor azt írtuk, hogy akár egyenlőségjelet is tehetnénk a Google és Soros neve közé, az összefonódás látványos – és a jobboldali médiaplatformok számára igencsak hátrányos – volta miatt. Nyilván a véletlennek köszönhető, hogy a Google News Lab igazgatója az az Olivia Ma, aki a Center for Public Integrity nonprofit szervezet igazgatóságának alelnöke is egyben. Olivia Ma nagy karriert futott be a Google környékén: volt már a Google+ hír- és médiakapcsolatokért felelős vezetője, vagy épp a YouTube „News and Politics” team alapítója. De menedzselte a YouTube 2012-es „választási stratégiáját”, valamint azért is felelt, hogy a YouTube kiemelt eseményekre (például az Arab Tavaszra) miként reagál. Emellett ő maga is készített három Obama-interjút szintén a YouTube-on. A Center for Public Integrity az éves beszámolók alapján 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben biztosan kapott pénzt az Open Societytől; a támogatás összege ismeretlen, bizonyos források azonban 1,7 millió dolláros támogatásról is írtak már korábban. Az elnökségi tagok között volt egykor a CNN-es Christiane Amanpour is, aki annál az ABC News-nál is dolgozott, amely szintén több millió dolláros támogatást kapott Soros Györgytől, például 2004-ben, amikor a spekuláns George W. Bush-t szerette volna legyőzni. A milliárdos ekkor összesen 27 millió dollárt költött el különböző „független” médiumoknál, amelyektől azt remélte, hogy majd az ő javára befolyásolják a közvéleményt. Ennek tudatában már meg sem lepődtünk azon, hogy a keresőóriás egyik pályázati programjából nemes egyszerűséggel kirakták az Origót, miután a mindig haladó és objektív Google befolyása alá tartozó szervezetek jelentették, hogy egy Orbán Viktor illiberális diktatúráját támogató médium is pozitív elbírálást kapott egy fejlesztés támogatására. A lapot törölték a kedvezményezettek listájáról, a 24.hu kiadója, a 444.hu és az Index.hu mellől. Ha leásunk egy kicsit a dolgok mélyére, gyorsan kiderül, hogy a Google-höz tartozó, az „újságírást megmenteni szándékozó” formációk régóta élvezik a spekuláns támogatását, aki, mint tudjuk, mindig csak jót akar. Nyilván ennek a nemes ideológiának köszönhető az is, hogy olyan algoritmus fejlesztésére pumpált jelentős összeget, ami a hamis hírek ellen veszi fel a harcot a világhálón, méghozzá a Mozilla szoftvere segítségével.

A Mozilla Information Trust Initiative (MITI) telepítésével elsőként adatokat gyűjtenek az internetről, majd ezek segítségével olyan algoritmust hívnak életre, ami megszűri az elérhető tartalmat. A „tényfeltáró szoftverek” elkészítését az eBay alapítója, Pierre Omidyar és Soros György támogatta. Az pedig, hogy mi is minősül annak, nem a felhasználó dönti el, hanem egy mesterséges intelligencia.

A Youtube-csatornánk végleges likvidálása után kissé utópisztikusnak tűnhet, amit ezzel kapcsolatban akkor, 2017-ben megfogalmaztunk:

egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha a PestiSrácok.hu oldala soha többé nem lenne elérhető az információs sztrádán, mivel azt az algoritmus valószínűleg „fakenews” kategóriába sorolná és tiltaná le örökre, ellentétben például a Soros által pénzelt hírforrásokkal.

Pikáns, hogy a 2017 augusztusában megjelent híradásban arról értekeztek, hogy az internet nem tud a demokratikus társadalom szolgálatába állni, sőt, szerepe jelentősen csökken. Persze azért jelentős károkat tud okozni egy-egy (általuk) hamis(-nak minősített) információ. Ekkor még nem sejthettük, hogy ez a gondolatmenet szinte szó szerint megegyezik majd Soros György 2018-as davosi beszédével. Persze nyilván véletlenül. Bár a PestiSrácok.hu már akkor megkongatta a vészharangot, mégsem sikerült ráirányítani a figyelmet arra a veszélyre, amit a közleményben bátran vállaltak is a fejlesztők: a MITI célja egyelőre az, hogy a programot telepítő különböző vállalatok segítségével a világ számos országából minél több adatot begyűjthessen az internetről, ezáltal pedig „jobban megértsék a hamis hírekkel kapcsolatos problémákat, és kiderítsék, hogy mit lehetne tenni”. Azért ez viszonylag rövid idő alatt elég jól sikerült nekik. A cég fejlesztői egyébként a 2016. évi választásokon és az azt követő időszakban vizsgálták meg a Firefox felhasználók szokásait, majd tanulmányt készítettek arról, hogy milyen kereséseket indítottak és milyen weboldalra kattintottak azok, akik ezt a böngészőt választották. Ebből vonták le a következtetést, hogy mennyi új hamis weboldal jelent meg, és hogy ez a hamis lefedettség hogyan befolyásolta az emberek viselkedését. A Mozilla bejelentését követően több szakember aggódásának adott hangot: véleményük szerint a szoftver rövid idő alatt olyan digitális fegyverré válhat, amivel irányítani tudják majd az emberek gondolkodását a számukra elérhető tartalmak szűrésével. Erre pedig tényleg nem is kellett sokat várni, bár fontos megjegyezni, hogy ezt nem csupán egyetlen szoftver segítségével érték el.

A Google természetesen tökéletesen illeszkedik az ilyen orwelli megfigyelési rendszerhez. Ez messze a legnagyobb monopólium, amelyet a világ valaha is látott, és adatokat szippantó csápjai mélyen bejutnak mindennapi életünkbe, begyűjtve az összes megtett lépést és beszélgetést, akár online, akár a való világban. Mert a Google valóban nyomon követ bennünket, még akkor is, ha nem gondoljuk. És akkor kicsit rugaszkodjunk el a Google Maps-tól, a helyelőzményektől, amit simán Gmail-fiókunk alapján tudnak rólunk. A legtöbb webhely az „ingyenes” Google Analytics programot használja az oldalon végzett tevékenységek nyomon követésére. A Google 2005-ben megvásárolta az Urchin szoftvert, és elidegenítésével képesek voltak integrálni ezt a fontos megfigyelő eszközt az internet nagy részébe. A Google Analytics integrálódik a Google hirdetési hálózati monopóliumához, valamint a Gmail e-mail szolgáltatásához. Ezek a rendszerek természetesen nem ingyenesek; inkább nevezhető egy szorosan integrált megfigyelőeszköz-csomagnak, amelyben adatokat adnak el. Ezek az eszközök adatgyűjtést végeznek más Google-termékekkel együtt, például az Android „okos” telefonjaival, otthoni biztonsági rendszerekhez kapcsolódva, és még a Google otthoni asszisztensét nem is említettük. És ez még csak „a jövő kezdete”. Amint arra a The Intercept egy 2020. január 27-i cikkben rámutatott, az arcfelismerő és videoanalitikai szoftverekkel felszerelt intelligens fényképezőgép-hálózatok még inkább előmozdítják majd a globális megfigyelést. 2021 végére az IHS Markit marketingcég azt jósolja, hogy 1 milliárd kamera figyeli a nyilvános mozgásokat az egész világon. Persze a Google monopóliuma jóval meghaladja az internetes keresést, hiszen potenciálisan veszélyes egyeduralommal rendelkezik az online reklámozás terén is. A Google 2007-ben megvásárolta a DoubleClicket, amely már uralta a digitális hirdetési piacot. És ebben igazi veszély rejlik: a Google már óriási mennyiségben ismeri az egyes webhelyekre küldött forgalmat – honnan jön, milyen tartalmakra keresnek rá az emberek, akár néhány alapvető demográfiai adatot is szolgáltatnak.

A GOOGLE AZ EGÉSZSÉGÜNKRE IS „FIGYEL”!

A közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy a Google a felhasználók egészségügyi adatait is követi. A Fitbit alkalmazás minden fiziológiai információt és aktivitási szintet megad a számukra. A Google adatgyűjtéséhez az Amazon és a Microsoft szintén jó segítséget jelent: összegyűjtik az egészségügyi és diagnosztikai oldalakon bevitt adatokat, amelyeket ezután megosztanak több száz harmadik féllel – és ezeket az adatokat nem anonimizálják. De nincs ez másként a hitelkártyákkal sem, amelyek első pillantásra teljesen elkülönülnek a Google-tól. A Bloomberg azonban megszellőztette, hogy a Google és a Mastercard üzleti szövetséget kötött, amely alapján a Google hozzáférést kap a Mastercard-felhasználók kiskereskedelmi kiadásaihoz. A Google áruház értékesítés-mérési szolgáltatása pedig azt is sugallja, hogy nemcsak a Mastercard-felhasználókat követik nyomon. A Bloomberg megjegyezte: a Google 2017-ben azt állította, hogy hozzáférhet az Egyesült Államok hitel- és betéti kártyáinak 70 százalékához. Ez pedig tetemes adatmennyiség.

TOTÁLIS KONTROLL AZ INFORMÁCIÓK FELETT

Az amerikai felhasználók a Twitteren néhány napja arról csipognak, hogy a Wikipédia mögött is már Sorosék állnak, így már azt is irányíthatják, hogy kiről milyen információ jelenjen meg a digitális sztrádán és, hogy azokhoz kik férhessenek hozzá. Az pedig már tényleg a cseresznye a habon, hogy Soros dollármilliókat költött vagyonából az Open Society Alapítványon keresztül a 2020-as választások befolyásolására. Érdemes egy pillantást vetni arra, jelenleg milyen óriásvállalatok fő részvényese Soros.

 

Soros részvényei az Alphabet/Google/Youtube, Microsoft, Facebook, Visa vállalatokban. Forrás: Marketinsider

Ha eddig arra gondoltunk, hogy mindez csupán egyfajta pénzügyi manőver a tőzsdespekuláns részéről, nézzük, milyen következményekkel járt számos országban – így Magyarországon is – a Soros-féle monopólium az illiberális állam hívei számára. A businessdesk.co.nz például arról ír, hogy számukra érthetetlen módon folyamatosan korlátozzák őket, és bár megkérték, hogy magyarázzák el, miért nem fogadta el a 12 éves üzleti hírszolgáltatást hitelesített hírforrásként a Google Hírek „dedikált szakértőinek” arctalan csapata, választ nem kapnak. Mint írják: a 2008 eleje óta működő BusinessDesk hírleveleket küld pénzügyi témában és ezzel kapcsolatos információkat tesz közzé a weboldalukon. Ezért is lepődtek meg azon, hogy a Facebook sem engedélyezte a „megbízható híroldal” címke megadását nekik, majd a Wikipédia-bejegyzés követelményének sem találták megfelelőnek őket. A Google Hírekkel sem jártak jobban: elutasító értesítést kaptak arra hivatkozva, hogy a portál egy linkgyűjtő hely, majd miután ezt megfellebbezték, azt a választ kapták, hogy „az irányelvi korlátozások miatt nem tudunk személyre szabott visszajelzést adni az Ön webhelyének elutasításáról”. Remek, igaz? Az üzleti portál új-zélandi csapata szerint a Google háttérbe szorítja oldalaikat, méghozzá politikai irányultságuk miatt.

Ha nem lenne olyan orwelli, szinte viccesnek találnánk

– írják bejegyzésük végén. És mennyire igazuk van.

A GOOGLE SZÓLÁSSZABADSÁGOT ÉS AZ ÜGYFELEK TÖRVÉNYES JOGAIT SEMMIBE VEVŐ MAGATARTÁSA ELLEN TILTAKOZUNK FEBRUÁR 20-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN 17 ÓRAKOR A GOOGLE MAGYARORSZÁG SZÉKHÁZÁNÁL, A BUDAPEST II. KERÜLET, ÁRPÁD FEJEDELEM ÚTJA 26-28. ELŐTT (A SZENTENDREI HÉV SZÉPVÖLGYI ÚTI MEGÁLLÓJÁNAK KÖZELÉBEN).

Fotó: MTI

Jurák Kata

Forrás: pestisracok.hu

Rovatok: 
Politika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1