Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Elefántcsonttoronyból az európai Bábel tornyába: kicsoda Ursula von der Leyen?

Elitcsalád elefántcsonttornyából sétált be kényelmesen a nagypolitika világába Ursula von der Leyen – hogy aztán megkopjon a renoméja a szakpolitikák útvesztőjében. Most mégis mentőöv érkezik számára – és nem is akármilyen. Így lett Albrechték szorgalmas kislányából Merkel jobbkeze, majd az Európai Bizottság reménybeli új vezetője. Portré!

 
 
 

Greczula Levente László írása

 

Több mint fél évszázad után lehet német elnöke az Európai Bizottságnak (csak a Bizottság első, a mainál sokkal-sokkal kisebb hatalmú, 1958 és 1967 közötti vezetője, Walter Hallstein volt német), és egyben Ursula von der Leyen lehet az első nő a testület élén – mindenképpen izgalmas tehát a jelölése, ami alighanem a csúcsjelölti rendszer kudarcának beismerését is jelenti. De ki Ursula von der Leyen?

Von der Leyen életpályája és politikai karrierje egy bizonyos pontig – 2013-ig – konzisztensnek tűnik. 1958-ban látja meg a napvilágot Brüsszelben Ernst Albrecht lányaként, fiatalkorának egy részét Belgiumban töltötte.

Gyerek- és ifjúkora az északnyugat-európai elitek elefántcsonttornyában telik,

a lehető legkellemesebben a Cicero portrécikke szerint. A hétgyermekes, nagypolgári, mélyen protestáns Albrecht család az eurohivatalnok pater familias, Ernst Albrecht vezetésével Belgiumban és Németországban is a régimódi felső tízezer életét éli: kerti partik, fácánvadászatok, otthoni közös imádságok, éneklések és Platón-felolvasások. A gyerekek nemigen tévézhettek, a játékok idejét saját határidőnaplóikba jegyezték fel. Az otthon tartott fogadásokon az Albrecht-gyerekek, közöttük a kis Ursula az édesanyjuk által írt színdarabokat adják elő a nyilván álmélkodó válogatott vendégeknek.

Ernst Albrecht aztán 1976-ban Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke lesz, a família egy Hannover melletti nagy birtokra költözik – ahol később Ursula élt saját, szintén hétgyermekes családjával (gyermekei mostanra mind felnőttek).

„Albrechték egy 1918-as családkép szerint éltek, nem erről a világról jöttek, egy teljesen egyedülálló univerzum voltak“

– mondta egy őket meglátogató CDU-s politikus. 

Családi zenélés az ifjú Ursulával Albrechtéknél

Politikusokból és más közéletformálókból pedig van elég Alsó-Szászország vezető CDU-s famíliája körül, így Albrecht gyermekei hamar belelátnak a politika világába, ahogy a politikai elit is nagyon korán megismeri őket. Ugyanakkor a Vörös Hadsereg Frakció „fénykorában” meglehetősen elzártan kell élniük, állandó védelem alatt. A szorgalmas Ursula eközben már 17 évesen leérettségizik, majd a terrorveszély miatt Göttingenből Londonba küldik tanulni, ahol álnéven él a Scotland Yard védelme alatt. 

Ursula von der Leyen előbb az archeológia és a közgazdaságtan diszciplináival ismerkedik, majd 1980-ban egyetemet és szakot váltva orvostudományt kezd hallgatni Hannoverben. 1991-ben avatták doktorrá, ekkor már egy éve a CDU tagja. Apja, Ernst Albrecht szeme fényeként

gyakorlatilag kiterített vörös szőnyeggel várják őt a nagypolitika világába

– csak végig kell lépdelnie rajta. 

Család és hobbi: a hét gyerek és a lovaglás

Fiatalon házasságot kötve a kilencvenes években sorra szüli gyermekeit, majd politikai karrierje a ’90-es évek második felétől vesz nagy lendületet: 1996-ban a CDU alsó-szászországi szociálpolitikai bizottságának tagjává választják, 2001-től pedig a hannoveri regionális törvényhozás egészségügyi és kórházi bizottságában dolgozik az akkor már hétgyermekes von der Leyen. 2003 és 2005 között vezeti az alsó-szász szociális tárcát, 2004-ben a CDU elnökségi tagjává választják.

Ursula von der Leyen 2005-ben érkezik meg az országos politikába: szerepet kap az első Merkel-kormányban (majd az összes többiben is, mind a mai napig): a család-, idős-, nő-, és ifjúságügyi tárcát bízzák rá. 2009 és 2013 között a munkaügyi és szociális miniszterként tevékenykedik a második Merkel-kabinettben, 2010-ben pedig a CDU főtitkárhelyettesévé választjáj.

Az ambiciózus, progresszív és családközpontú  „Rózsácska” – ahogy az édesapja nevezte – 

nagypolitikai karrierje kezdetén közkedvelt politikusnak számított.

Aztán 2013-ban von der Leyent a védelmi tárca vezetésével bízták meg. Ez meglehetősen éles váltás az eddigiekhez képest, de végső soron nem meglepő: az ekkor felálló harmadik Merkel-kormányban az uniópártoknak olyan kulcsfontosságú miniszteri pozíciókról is le kellett mondaniuk a szociáldemokraták javára, mint például a gazdasági, munkaügyi vagy éppen a külügyi – ez utóbbi különösen fájdalmas von der Leyennek, hiszen az ő foga is fájt erre a pozícióra.

Ugyanakkor az is igaz, hogy von der Leyen tevékenysége nem volt botrányoktól mentes.

Első szövetségi minisztersége alatt fiatalkorú próbavásárlókat alkalmazott volna az ifjúságvédelmi törvények betartásának ellenőrzésére (vagyis annak kiderítésére, hogy kiszolgálnak-e 18 év alattiakat felnőtteknek szánt termékekkel). Ugyanennek a ciklusnak a végén a gyermekpornográfiát terjesztő weboldalak elérésének korlátozását célzó törvényjavaslattal hívta fel magára a figyelmet, amelyet mind a jogászi, mind pedig az IT-szakma súlyos kritikákkal illetett – érvelésük szerint a törvényjavaslat alkalmatlan volt a gyermekpornográfia terjesztésének megelőzésére, viszont hatékony eszközöket biztosított volna a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak az internetfelhasználók megfigyelésére és az internet cenzúrázására.

Ursula elvegyül

Ne gondoljuk azonban, hogy von der Leyennek csak rossz ötletei voltak. 2007-ben komoly küzdelmet folytatott a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növeléséért, amiért majd’ az egész kormány hevesen kritizálta – a CDU-CSU azért, mert a több óvodai férőhely szembement volna hagyományos családképükkel. Az ellenzéki pártok – és a választópolgárok – támogatása ellenére a kormánykoalíció végül megálljt parancsolt ennek a kezdeményezésnek, amely sikertelensége ellenére számos baloldali szavazó számára tette vonzóvá az uniós pártokat.

Tíz év szociális miniszterség után viszont von der Leyen a hagyományosan mostohagyerekként kezelt védelmi tárca élén találta magát, és ez gyakorlatilag

katasztrofális következményekkel járt mind von der Leyen, mind pedig a német hadsereg számára.

Von der Leyen irányítása alatt előbb a túlárazott tanácsadói szerződések szaporodtak meg a Bundeswehrnél, utóbb pedig a német vadászgépek gyatra üzemkészségével (128-ból 4 üzemképes Eurofighter) és a kormányzati repülőgépek sorozatos, gyakran hajmeresztő meghibásodásaival volt tele a sajtó. Miközben a védelmi minisztérium harmincmilliárd euróval kevesebből gazdálkodik, mint kellene, von der Leyen ügyesen nevezi meg a felelősöket a fenti botrányokért – csak éppen magáról feledkezik meg.

Persze érezte ő, hogy nem a legmegfelelőbb a védelmi miniszteri pozíció a számára, ezért a negyedik Merkel-kabinett felállásakor igyekezett tárcát váltani, de ez nem sikerült.

Katonák gyűrűjében

Eközben von der Leyen személyes nimbusza is megkopott: 2016-ban kiderült, hogy a védelmi miniszter doktori disszertációjában sajátként tüntette fel más kutatók tudományos eredményeit, plagizált. Noha a hannoveri egyetemen lefolytatott vizsgálat ezt valóban megállapította, von der Leyen végül megtarthatta doktori címét –

a vizsgálóbizottság indoklása szerint csak hivatkozási hibákról volt szó.

És ahogy azt már sok magyar kommentelő is felfedezte, a CDU-s von der Leyen 2017-ben a német parlamentben igennel szavazott a melegházasság bevezetésére (Angela Merkel tartózkodást nyomott ebben a kérdésben); a menekülthullám tetőzése idején egy szír menekültet fogadott fel a házába, hogy munkát adjon neki – sőt, álláspontja szerint a német hadseregbe is fel kell venni migránsokat. Néhány éve a nyitottság fontosságára és a bezárkózás globalizált világban való veszélyességére hívta fel a figyelmet, 2018-ban a torinói Bilderberg-konferencia résztvevője volt

Von der Leyen már közel egy évtizede arról beszélt: „Minden harmadik hat év alatti gyermek migránscsaládból jön. Ha egy pillantást vetünk a demográfiai folyamatokra, látjuk, mennyire szükségünk van ezekre a gyerekekre. Amit most ezekbe a gyerekekbe fektetünk, az kifizetődő lesz a demográfiailag nehéz, 20-30 évvel későbbi időszakban, amikor az én nemzedékem 80 körül lesz. Azt várjuk el ezektől a gyerekektől, hgy innovatívan és felelősségtudattal viszik majd tovább ezt az országot”.

 

Ursula a házába fogadott szír menekülttel

Most, az Európai Bizottság vezetésének kapujában úgy tűnik, a védelmi tárca élén töltött hosszú évek alatt eléggé megkopó

Ursula von der Leyen kap még egy lehetőséget,

amivel egyrészt kiköszörülheti a becsületén esett csorbákat, másrészt pedig kiránthatja Angela Merkelt a működésképtelen csúcsjelölti rendszer körüli slamasztikából.

Von der Leyen végső soron európai figura: beszél nyelveket, sokfelé járt – és európai védelmi uniót szeretne. Ez a többé-kevésbé provinciális, és többek között Macronnak és Orbánnak is ellenszenves Weberrel szemben komoly fegyvertény. És ha már fegyver: éppen Ursula von der Leyen védelmi minisztersége alatt indult el annak a francia-német-spanyol harci repülőgép fejlesztése, amelynek bemutatópéldányát alig néhány hete leplezték le a Le Bourget-i légiszalonon. Bár ez a repülőgép a közeljövőben még nem fog a levegőbe emelkedni, mégis kézzelfoghatóbb bizonyítéka von der Leyen integrációpártiságának, mint a védelmi miniszter föderatív Európára vonatkozó kijelentései.

A most hatvanéves von der Leyen – még ha félig-meddig az ablakon keresztül is – nagyon magasra érhet, mindezt pedig hat év harmatos védelmi miniszterség után úgy, hogy

ennek egyszerre örülnek keleten, nyugaton és a hadseregben is.

Angela Merkel megnyugodhat, hiszen az egyik bizalmasát (és egyben régóta potenciális riválisát) sikerült kulcsfontosságú uniós pozícióba juttatnia, de ugyanígy fellélegezhet Emmanuel Macron is, mert sikerült megakadályoznia Weber elnöki jelölését. Dühönghetnek viszont az európai szociáldemokraták, mivel csúcsjelöltjüket épp csak egy hajszál választotta el az elnöki jelöléstől – és ráadásul olyasvalaki szorította ki Timmermanst, akinek a neve eddig még csak szóba sem került.

Forrás: mandiner.hu

Rovatok: 
Politika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1