Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Elharapózott magyarellenes gyűlöletbeszéd: bírálja a kisebbségekkel szembeni romániai bánásmódot az Európa Tanács szaktestülete

Többek között a magyar közösség elleni gyűlöletbeszédet is pellengérre állítja az Európa Tanács rasszizmusellenes bizottságának (ECRI) frissen nyilvánosságra hozott jelentése.

„Kifelé a magyarokkal az országból!” Romániában gyakori jelenség a magyarság ellen irányuló gyűlöletbeszéd 

A Románia által elért fejlődés ellenére továbbra is széles körűen elterjedt problémát jelent a nyilvános térben és az interneten elharapózott gyűlöletbeszéd, amelynek fő célpontjai a romák, a magyarok, az LMBT-közösség tagjai és a zsidók – olvasható az Európa Tanács égisze alatt működő Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) hétfőn elfogadott, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében. Ez az ötödik ilyen jelentés, a legutóbbit 2014-ben fogadta el a testület. A mostani dokumentumban kifejtik: a legutóbbi jelentés óta Romániában számos területen előrelépés történt. Kiemelik, hogy a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek betiltását rögzítő 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet 2015-ös módosítása kiterjeszti annak alkalmazási körét a legionárius jelképek betiltása révén, illetve egy 2018-as törvénymódosítás az antiszemitizmus elleni küzdelmet is megkönnyíti. A jelentés a magyar közösség kapcsán megjegyzi: a magyar közösség és az állami szervek között hosszú ideje fennálló feszültség kontextusában gyakran hangzottak el sértő nyilvános kijelentések. A kijelentések zömmel politikai felhanggal bírnak, és az autonómiakövetelések, illetve a székely zászlók és jelképek nyilvános használatához kapcsolódnak.

A dokumentum kitér Mihai Tudose akkori miniszterelnök 2018 januárjában tett kijelentésére, miszerint ha a magyar zászlók kikerülnek, az illetékesek is mellettük „lobognak” majd.

A magyarellenes gyűlöletbeszéd kapcsán a B1 televíziós csatorna Banciu világa című műsorában elhangzott kijelentéseket említi meg. Arra is kitér, hogy a terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi magyarok bebörtönzése szintén az egész magyar kisebbséget érintő negatív médiakampányt eredményezett. Megemlíti a jelentés a sportrendezvényeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokat is, amikor egy Sepsi OSK–Bukaresti Dinamo labdarúgó-mérkőzésen a román szurkolók a „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmust skandálták. A pozitív fejlemények között a jelentés megemlíti a legfőbb ügyészség stratégiáját, amely a hatóságok által elkövetett visszaélések felderítésének elősegítését szolgálja, de a romák oktatása terén elért előrelépést is kiemeli, ami többek között ösztöndíjprogramokban merül ki. Hangsúlyozza az előrelépést a roma gyerekek iskolából való kimaradásának csökkentése terén, mint ahogy azt is, hogy megtiltották a szegregációt az iskolákban.

Azért is megdicsérik Romániát, mert a menekülteknek jogukban áll dolgozni, egyúttal hozzáférhetnek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, valamint a szociális ellátáshoz. A negatívumok között a kisebbségek – köztük a magyarok – elleni gyűlöletbeszéd mellett a „növekvő homofób és transzfób légkört” emelik ki, valamint a romákkal szembeni rendőri visszaéléseket. Szintén a hiányosságok között említik, hogy nincs koherens és rendszeres adatgyűjtés a gyűlöletbeszédről és a gyűlölet motiválta erőszakról, és az ilyen megnyilvánulásokat szinte sohasem követi bírósági felelősségre vonás. Az ECRI ezek nyomán több javaslatot is megfogalmaz a román kormány számára. Így felszólítja, hogy hozzon létre olyan rendszert, amely lehetőséget biztosít az adatgyűjtésre a rasszista, homofób és transzfób gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények témájában, valamint arra is, hogy biztosítson további képzést a rendőrök, ügyészek és bírák számára abban a témában, hogyan járjanak el a rasszista, homofób vagy transzfób erőszakkal szemben.

 

Kelemen: Cáfolja a románokat az ECRI-jelentés Egy hete sincs annak, hogy az államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében. Az ECRI országjelentése azonban rácáfol erre a kijelentésre, és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az Európa Tanács rasszizmusellenes testületének jelentése kapcsán. A szövetségi elnök rámutatott: a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is: a kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs tartós béke, – és ahogyan ez a jelentés is igazolja – visszatérő társadalmi feszültséghez vezet ennek elmulasztása. Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy külföldi partnereket keressen, Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtasson el az uniós reformok idején, és folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról.

Európai testület a rasszizmus ellen A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance, ECRI) az Európa Tanács emberi jogi szerve. Az 1994 óta fennálló szervezet célja a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, a zsidóellenesség és intolerancia elleni küzdelem az Európa Tanács országaiban.

Balogh Levente

 

Forrás: kronika.hu

Rovatok: 
Erdély-Felvidék-Vajdaság
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1