Tanács István:

Tönkreverték a Fideszt Lakitelken. Ez is bizonyítja, hogy még olyan szimbolikusan jobboldalinak tartott településeken is elegük van az embereknek a kormányzó pártból, amilyen az MDF legendás szülőhelye, Lezsák Sándor támaszpontja. Arra a kérdésre azonban, hogyan tud a pártpolitikai ellenzék profitálni a kormánypártok iránti elutasításból, a lakitelki időközi választás sem kínál gyorsan hasznosítható választ.

Lakitelken úgy kezdődött a változás, hogy 2014-ben, amikor a Fidesz helyi kisebb-nagyobb oligarchái már eléggé el voltak telve magukkal, és köpték a markukat, hogy majd újra jön a sok jó uniós pénz, elindult a polgármester-választáson egy községházi tisztviselő. Fiatal, de már nem csitri nő, Zobokiné Kiss Anita, aki akkor éppen tizenöt éve dolgozott a hivatalban, és azalatt mindenkit megismert a faluban. Őt is megismerte mindenki. Olyannak ismerték meg, aki emberszámba veszi az ügyfeleket, iparkodik elintézni az ügyeiket. Érdeklik az emberek.

Nem a Kárpát-medencei magasztos nemzetpolitikai ügyek, papok, történészek, nacionalisták, mint Lezsák Sándort. Nem a közpénzekből burjánzó zsíros üzletek, mint néhány sikeres helyi vállalkozót. Hanem a nehéz sorsú átlagemberek. Lakitelek – a róla kialakult kép ellenére – éppen olyan, mint bármely nagyobb alföldi falu. Néhány családnak bejött a kapitalizmus. Mások dolgozgatnak a megmaradó intézményekben, iskolában, óvodában. Sokan bejárnak Kecskemétre, mert ott van ipar, bár a munkaadók összetartanak: a fizetés ott is kevés, ahol a profit sok.

Lezsák népfőiskolájára a lakitelkiek nem járnak – legfeljebb takarítani, ágyat húzni. Lezsákot viszont a népfőiskola érdekli – a falu kevésbé. A népfőiskola, amely négymilliárdot kap – a falu 500-600 milliót. Ha kilobbizik valamennyi pénzt, annak a többség nem látja hasznát.

Úgy tűnt elsőre: a fiatal nőnek nincs semmi esélye. Aztán 2014-ben mégiscsak megválasztották 72 szavazatnyi többséggel. A vezetőréteg, a fideszes többségű képviselő-testület egy percig sem fogadta el: nyűtte, stresszelte, próbálta hibára kényszeríteni. Gyűjtötték ellene az adatokat. Amikor feloszlatták a testületet, hogy megszabaduljanak tőle, úgy tűnt: működik a plágiumvádas karaktergyilkosság, a nagypolitikában bejáratott sárdobálás. Hogy el lehet vakítani az embereket hamis, gyalázkodó üzenetekkel, olcsó ígéretekkel. Sokszor működik ez – de eljön a pillanat, amikor egyszer csak nem. Amikor a nép orrba veri a rossz hatalmat.

Lakitelken most vasárnap eljött ez a pillanat. Zobokiné Kiss Anita nem engedte, hogy ellenzéki pártok segítsenek kampányolni nekik. Aki párttag, azt köti a pártfegyelem, mondja. Valószínűleg igaza van: csak így tudott győzni – pláne ilyen arányban. De mi az, amit ő tud, az ellenzéki pártok meg nem? Gyakran mondja: inkább jusson kevesebb, de abból mindenkinek legyen haszna! Neki elhitték, mert hiteles; mert úgy érezték, nemcsak így mondja, hanem így is gondolja.

***

Orrba verte a Fideszt a nép

Elsöprő győzelmet aratott a lakiteleki időközi választáson Zobokiné Kiss Anita független polgármesterjelölt és csapata. Nem kértek semmilyen pártból – mert akkor a pártok is kérnének tőlük.

 Én nem mentem volna el szavazni, ha nem így bánnak Anitával

– mondja egy idősebb asszony a lakiteleki községháza előtt. – Gonosz emberek ezek. Megunta a nép, és orrba verte őket – az asszony arra utal, hogy a kampányban azt terjesztették a független Zobokiné Kiss Anitáról, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök szövetségese, ha megválasztják, elveszi a nyugdíjakat, és migránsokat telepít Lakitelekre.

A lakitelekiek besokalltak. Már annak is nagyon ­rossz visszhangja volt, amikor a fideszes többség januárban föloszlatta a képviselő-testületet. Azt sokan úgy értelmezték, hogy egy időközi választás után a pályázati pénzosztásnak újra olyan polgármesterrel akarnak nekimenni, aki egy bennfentes helyi üzleti kör érdekeit tartja szem előtt. A kampányban fenyegetésként hangzott el: ha nem a Fidesz és a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum jelöltjei győznek, nem támogatja a kormány a települést.

Meglepően magas, 61 százalékos volt a részvétel. Zobokiné Kiss Anita 550 szavazattal kapott többet, mint Madari Andor, a Fidesz–Nemzeti Fórum jelöltje. Csapatából mind a hat független képviselőjelölt bekerült a testületbe. Amelyikük a legrosszabb eredményt érte el, az is több mint 300 szavazattal kapott többet, mint az ellenfél legeredményesebb jelöltje.

 – Én Madari Andorra szavaztam. Az ő csapatában voltak a komolyabb emberek, például az iskolaigazgató. Ha a következő három évben nem kap komoly uniós pénzt a falu, később már nem is fog. Kész, vége! De nem látok a kulisszák mögé, mért nem lehetett megegyezni, mért kellett így marni egymást – mondja a buszmegállóban egy ­asszony.

Fiedler István füvet nyír a háza előtt. Azt mondja, örül az eredménynek. Zobokiné a kisembernek is kedvezett, amikor a felére csökkentette a kommunális adót meg a szemétdíjat. Másfél évig folyton marták – annál többet nem tehetett kisebbségből.
Galgóczy Zsolt, a művelődési ház igazgatója nem tudja, hány milliót költöttek Lezsákék a gyűlölködő kampányra, de visszaütött, mert ahol 60-80-100 ezer forintot keresnek az emberek, úgy érzik, a pénzszórással megalázzák, a hazug üzenetekkel hülyének nézik őket.

– Mondják, hogy így fejlődünk, meg úgy, miközben Anita volt az első, aki kimondta: a munkahely a legfontosabb. Énnekem Kecskemétre kell járnom dolgozni, de az ő jóvoltából édesapámnak már itthon van rehabilitációs munkahelye – feleli kérdésünkre egy fiatal nő.

Sokan mondják: ellenszenvet keltett, hogy a Fidesz–Nemzeti Fórum durván belevitte a politikát a kampányba, karaktergyilkossággal próbálták megsemmisíteni Zobokiné Kiss Anitát. Látszott, hogy tele a zsebük pénzzel: a Google-on, az Időképen folyton az ő fizetett hirdetéseik futottak. Autómatricák, LED-es futófényhirdetések... Házról házra jártak, a kampányolóik betolakodtak az emberek magánszférájába.

Lezsák Sándort nem értük el, Madari Andor nem kívánt nyilatkozni.

– Én és a társaim többnyire biciklivel és gyalog járunk – mondja Zobokiné Kiss Anita. – Nem fogadtuk el pártok segítségét, mert akkor majd azok is kértek volna valamit. Fórumokat tartottunk, a pia­con beszélgettünk az emberekkel. Lehet, hogy ez Lezsák Sándor országosan ismert politikus faluja, de itt is annak alapján szavaznak az emberek, amilyennek ismerik egymást. És Lezsák a népfőiskolával törődik, nem a faluval. Elvárom, hogy a történtek után támogassa Lakiteleket – amikor megválasztottuk országgyűlési képviselőnek, nem mondta, hogy csak akkor segít, ha ő mondhatja meg, ki legyen a polgármester. Az itteni emberek a Tőserdőre járnak. A népfőiskolát több mint 4 milliárd forintból bővítik, a Tőserdőre jó, ha 170 millió forint jut. Nem baj, jusson kevesebb, de ami jut, abból a lakiteleki átlagembereknek legyen haszna! Az én ajtóm eddig is nyitva állt mindenki előtt, ezután is nyitva áll. Az emberek nehezen élnek, kiábrándultak. Arra van szükségük, hogy érezzék: törődnek velük.

– Bebizonyosodott, hogy a falu tud dönteni, ha akar

– teszi hozzá. – Ezentúl olyanokból áll a testület, akik tudnak és akarnak velem dolgozni a lakiteleki emberekért – mondta.