Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Feltétel Nélküli Alapjövedelem

Korunk jellemzői

 

1. Technológiai munkanélküliség

A vállalatok a magasabb profit elérése érdekében fokozatosan válnak meg munkaerejüktől, a sokkal olcsóbb és precízebb gépekre, automatákra, számítógépekre cserélve őket.

A kormányzati cél, a munkahely teremtés nem hozott és nem hozhat eredményt, mivel a kormányzat is ott csökkenti a létszámot ahol csak tudja. A gazdaság nem fejlődik, így a munkahelyek létesítése sem történhet meg. A „kényszermunka”-program az adóból kerül kifizetésre, vagyis az emberek fizetik meg.

A munkabért terhelő adók és járulékok is arra ösztönzik a munkahelyeket, hogy ne vegyenek fel új dolgozót. A rengeteg egyéni vállalkozó és családias vállalkozás így és ezért dolgozik reggeltől estig. A jelenlegi adórendszer NEM ösztönzi (motiválja) a kis és családi vállalkozásokat új munkaerő felvételére. Az adórendszer bünteti azokat, akik szeretnének önálló üzletet vagy vállalkozást létesíteni.

Fekete és szürke munkások százezrei, milliói fognak pár éven belül vegetálni pár tízezer forintos nyugdíjból. Ráadásul a kevesebb munkát végző ember, kevesebb költségvetési bevételt jelent. Az embereket kiváltó gépek nem fizetnek sem TB-t, sem SZJA-t.

A „csökkentett munkaidő, csökkentett bérrel”, életképtelenné teszi az emberek sokaságát.

Ez a folyamat a családalapítási hajlandóság csökkenéséhez és a gyermekek nem felvállalásához vezet. (Folyamatosan csökken a magyar népesség!) A csökkentett jövedelem nem elégséges a megélhetéshez, az emberek félelemben és stresszben élnek, túlhajszoltak, mert több munkalehetőséget kell keresniük, hogy a havi kiadásokat családjuknak előteremthessék. Ez ugyanis sajnos egy munkahelyen már alig lehetséges.

2. A fogyasztói társadalom

Valahol jogos és tetten is érhető a fogyasztói társadalom szükségessége, logikája, hiszen képtelenség előállítani a létfenntartásához szükséges javakat. Rá vagyunk bizony kényszerülve hogy a munkáért kapott pénzünket elcseréljük élelmiszerre és fedelet biztosítsunk belőle a fejünk fölé. Egyetlen aprócska probléma van azonban: a rendszer működésének kritikus feltétele a kereslet és a kínálat állandó egyensúlya. Ha ez huzamosabb ideig nincs meg, akkor bizony kártyavárként omlik össze az építmény.

Belátható, hogy ha nincs munka és azért kapott pénz az ember zsebében, akkor teljesen feleslegesen termelnek a gépek egyre hatékonyabban és olcsóbban fogyasztási cikkeket, melyeket ugyanezen, de immáron munkanélküli személyeknek kellene megvásárolniuk. Paradox módon, az egyre szűkülő kereslet hatására a vállalatok a még olcsóbb termékek előállításának módját keresik, melyet azonban csak (nem minden esetben) újabb, egyre hatékonyabb és olcsóbb gépekkel érhetnek el, ezért még több ember kap kevesebb fizetést, vagy veszti el állását és kerül ki a fogyasztási láncból. Így kerültek nyugatról az üzemek hazánkba és így mennek tovább egyre gyorsuló ütemben keletre.

Minden a gazdaság fejlődésén, a GDP állandó növelésén alapszik. Növelhető a GDP a végtelenségig?

Akár feltehetjük a tyúk és a tojás örök kérdését is. Azért vásárolunk mert vagyunk, vagy azért vagyunk, hogy vásároljunk? Hát mi ennek az értelme?????

Jól ismert példa, hogy a mai háztartási készülékek jóval kevesebb ideig üzemképesek, mint a 10-20 éve gyártottak. Így biztosítják a gyártók, hogy az új gép vásárlása szükségszerű legyen. Így biztosított a foglalkoztatás és így biztosított az elérhető profit. A meghibásodott gépek javítása, felújítása lehetetlen, ugyanis szinte ugyanannyiba kerülne, mint egy új modell vásárlása. Ennek az állapotnak az oka, hogy az új gépek gyártása gépekkel, silányabb minőségű alkatrészekkel és egyre inkább keleti munkaerővel történik, míg a javítás hazai adóval és járulékokkal terhelt munkabérrel.

Talán nem szükséges mélyen részletezni, hogy a „megvásároljuk és pár év után eldobjuk” milyen környezeti terheléssel, milyen környezetszennyezéssel jár (különösen a harmadik világ országai részére).

3. A jelenlegi pénz- és bankrendszer hatása

A fogyasztói társadalom nem fenntartható a továbbiakban az egyre kisebb fizetések, illetve a növekvő munkanélküliség mellett. Ezért hitelekkel kínálják meg tömegesen a lakosságot, mely lehetővé teszi, hogy az ipari, mezőgazdasági termelés zavartalanul folytatódhasson tovább, s hogy a kereskedelmi forgalmi adatokon ne legyen észrevehető, jelentős változás. Végül is „nem mindegy”, miből vásárolnak az emberek?

Sőt, nemcsak a fogyasztókat, hanem a termelő gazdaságban tevékenykedő termelőket is ösztönzik a pénzintézetek az egyre nagyobb mennyiségű termék előállítására, s így ezzel együtt hitelfelvételre.

A kormányok sem maradnak ki a kölcsönfelvételből, csökken ugyanis a bevételük és eközben nő a kiadásuk.

Kitermelhetők az elvárt kamatok és hozamok? Visszafizethetők az államok által felvett kölcsönök?

A rendszer, melyben élünk az hitelpénzrendszer. Ez a rendszer pedig a kereskedelmi bankok hitelezéssel történő pénzteremtésén alapszik.

Egy kamatmechanizmusoktól mentes közpénzrendszer, melynek fedezetéül a meglévő erőforrásaink szolgálhatnak, biztosítaná az egészséges vérkeringést a társadalmi szereplők alkotta közösségben, egyben meg is teremtené a természetes gazdasági rendet.

Egy ilyen pénzrendszer bevezetése mellett szól még, hogy a kifulladt hitelezés hiányában, már a közeljövőben felgyorsíthatná a projektek közösségi finanszírozását.

A mindennapi életben nem hallani mást a médiában, mint azt, hogy hitel nélkül nincs gazdasági növekedés, nincs fellendülés.

Ez természetes dolog, hozzá tartozik a kapitalista (globalista) világ gazdasági életéhez. Ugyanez vonatkozik a privát emberek életéhez is.

A kapitalista felfogás szerint egy „pezsgő”, „egészséges” gazdasági élet nélkülözhetetlen része a hitel igénybevétele. A probléma csak akkor van, ha a hitelrendszer-mókuskereke megakad egy pillanatra. Akkor az egész „pezsgő-egészséges” rendszer, összeomlik.

4. Társadalmi feszültségek

Ez a legsürgetőbb, legnagyobb probléma. Családok százezrei élnek napról napra, kilátástalanul, reménytelenül csúszva le még mélyebbre. Egyszerűbbnek tűnik vajon az egyre növekvő jövedelembeli egyenlőtlenségeket az elemi indulatok szintjén kezelni és bűnbakot keresve egymás ellen fordítani a különféle csoportokat, mint inkább megfontolni valamilyen fajta alapjövedelem bevezetését?

Meddig lehet népcsoportokat, országrészeket hagyni csúszni lefelé?

Meddig élhet egy ország lakossága öntudatlanul, hagyva magát kitenni a manipulálásnak?

A munkanélküli, vagy egyszerűen csak elszegényedett társadalom létszáma egyre növekszik. Különösen kritikus a helyzet, ha a gyerekek már egy ilyen családba születnek. Nem ismerve mást, csak a szegénységet, nélkülözést, s azt, hogy a szülők nem tudnak munkába menni. Ez válik a gyerek számára természetesnek, hogy az elszegényedés során, nem vehet részt a média által propagált „édes életben”. Nem engedhet meg magának mást, csak szegény-konyhát és csak szociális ruhaosztásból öltözködhet. A felnőttek jövőtől való félelme átragad a gyerekekre is. Nem csoda, hogy sokan nem vállalnak még egy gyereket sem. Munkanélküli vagy mélyszegénységben élő családok gyermekei semmiféle pozitív jövőképet nem látnak, nem is tapasztalnak, csak a kiközösítést érzik.

A mélyszegénységben élők sok esetben szégyellik helyzetüket, s szégyenükben elszigetelik magukat a külvilágtól.

5. Természetes harmónia

Az élővilág természetes harmóniájának pillérei: környezet, társadalom, gazdasági rendszer. Így, ebben a fontossági sorrendben. Mivel az ember képes bizonyos fokig alakítani a környezetét és biztosan ráhatással bír arra is, milyen társadalmi és gazdasági feltételeket teremt, felelőssége abban áll, hogy felismerje ha tévúton járt és önkényesen felcserélte ezeket a függőségi viszonyokat. Ez ugyanis ellentmond a józan észnek.

Valami miatt jelenleg úgy gondoljuk, hogy a gazdasági érdekek a társadalom és az egyén érdekei elé helyezhetőek, nem is beszélve a környezetről.

Márpedig tudatosságra csak az nevel, ha a társadalom életfeltételeit a környezethez igazítjuk, ami igenis képes lehet kiszolgálni tagjainak szükségleteit. A technológia térnyerésével a termelés és ellátás folyamatai automatizálhatóak. Egy, a fenntartható társadalmi és technológiai fejlődést előtérbe helyező keretrendszer például segíthet eldönteni, hogy mely földrajzi régióban, mely projektekhez, milyen anyagi, természeti és humán erőforrások állnak rendelkezésre, a rendszer pedig az optimális értékekkel való tervezésre tehet javaslatokat, elősegítve ezzel többek között a reálgazdaságban jelenleg tapasztalható anomáliák kiküszöbölését.

Ahhoz azonban, hogy lépéseket tudjunk tenni e terv megvalósítása felé, fel kell szabadítanunk az emberben rejlő kreatív, teremtő energiákat, időt kell számára biztosítani, hogy le tudjon számolni az egyre apadó munkajövedelemtől való függéssel és félelemérzettel. Az alapvető emberi jogként is értelmezhető feltétel nélküli alapjövedelem pedig ezt biztosítja.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem megoldásai

Az ALAPJÖVEDELEM megszünteti a mélyszegénységet, az évtizedek óta kilátástalanságban élőknek, önbizalmat, reményt ad, aktivitásra, cselekedetre ösztönöz. A reménytelen helyzetben lévő településeken megjelenik a „vásárló erő”, vállalkozások biztosan alapozhatnak erre. Elhanyagolt kiskertek újra indulhatnak, a termékek feldolgozása is megoldható helyben. Összefogva, az emberek ráérezhetnek a szövetkezés előnyeire, fontosságára. Ez a közösségben való gondolkodás egy társadalmi együttműködés alapja lehet.

Nem kell félni az „önellátók”-tól sem. Lehetőséget kell adni az embereknek, hogy ismét „háztájiuk” legyen. Akár ez is lehet része az önmegvalósításnak ott ahol nincs munkahely.

Nem szégyen visszahozni azt a „régi rendszerből”, ami jól működött. A vidék lelke és motorja volt a szövetkezet, ezeket ismét létre kell hozni úgy, hogy támogatják megalakulásukat, elindulásukat.

Az ALAPJÖVEDELEM egy bizonyos szintű életvitelt tesz lehetővé. Az ember azonban többre vágyik, és ezért tenni is hajlandó. A fizetett munka magasabb színvonalú életmódot tesz lehetővé. A legtöbb ember szeret alkotni, létrehozni valamit, szeret értelmes munkát végezni, szeret jó közösségben lenni. Ez az alapvető emberi tulajdonság fogja biztosítani azt, hogy az emberek továbbra is fizetésért dolgozzanak, hogy elérhessék azt a vágyukat, amit csak pénz tesz lehetővé.

Viszont az is fontos, hogy ahhoz, hogy az emberek bármilyen munkát elvégezzenek, a fizetésnek megfelelőnek kell lennie. Vagyis, minden munkát el fog végezni valaki, ha a munkaért fizetett pénz megfelelő összegű. Megszűnik a „rabszolgatartás” és a munkahelyi kiszolgáltatottság, a munkaadó és munkavállaló egyenlő szemmagasságba kerül.

Mindenki dolgozhat, amit szeretne, amire vágyott, amire a tanulmányai során készült. Nincs rizikó, hogy elveszti a munkahelyét, nincs félelem a munkanélküliségtől, nem kell tartania attól, hogy nem tudja a számláit kifizetni. Az is lehet, hogy megelégszik egy kisebb lakással, de nem akar a pénz rabja lenni. Ehelyett, olyan munkát végez, ahol ugyan nincs fizetség, de szociálisan érzékeny személyének nagyobb örömet szerez mások ápolása, másokkal való törődése.

A munkakényszer hiány alapjaiban változtatja meg a munkahelyi légkört és a munkakörülményeket, a vezető - beosztott viszonyát.

Az ALAPJÖVEDELEM bevezetésével a töredékére esik a bűnözés: mi értelme kábelt lopni, hétvégi házakat feltörni? Egyszerűen nincs értelme kockáztatni a szabad életet. Kevesebb rendőr, kevesebb bírósági tárgyalás és kevesebb börtönőr. Mindez kisebb államköltség. A „feleslegessé” vált emberek megélhetése biztosított, van alapjövedelmük.

Az ALAPJÖVEDELEM esetében a munkabér járulék- és adómentes. Így csökken a munkahelyi bürokrácia, kevesebb a könyvelési feladat, csökken a jelentések, kimutatások száma. A vállalkozásoknak nem kell megfinanszírozni a munkabér terheit, mivel a késztermék vásárlója fizeti meg egy fogyasztási adóban, „ÁFA féleségben” a közterheket.

Az ALAPJÖVEDELEM együtt jár az állami hivatalokban a létszám csökkenésével is. Nincs táppénz, szociális segély nyilvántartás és utalás. Egyszerűbb adózás, egyszerűbb ellenőrzés. A „feleslegessé” vált emberek megélhetése biztosított, mivel van alapjövedelmük.

Az ALAPJÖVEDELEM esetén minden termék nettó ára alacsonyabb, mivel nem tartalmazza sem a munkabérterheket, sem az alapjövedelmet. A nettó árra rakódik rá a fogyasztási adó. Ezáltal a távol-keleti termékekkel versenyképesebb a hazai termék a mostani aránynál.

Az ALAPJÖVEDELEM bevezetésével a gépek által készített termékek is „fizetik” a munkabér terheket a fogyasztási adó révén.

Újra érdemes lesz a gépeket, készülékeket javítani, hisz nem lesz olyan magas a bérköltség. Csökken a természet károsítása. Kevesebb lesz az energia és nyersanyag felhasználás. Nincs termelési kényszer, érdemes tartósabb, tovább használható, felújítható berendezéseket gyártani.

Az ALAPJÖVEDELEM európai bevezetése esetén nincs szükség bürokratikus, uniós támogatásra egy cukrászda felújításához, egy falusi főtér díszkövezéséhez, a földalapú termőföld támogatásokra. Az alapjövedelem révén a szükséges termékek megvásárolhatók mindenki számára, olyan áron amibe valójában kerül az előállításuk. Csökken a függőség a helyi és központi hatalomtól, az Uniótól, mivel nem ők „osztják a pénzt”.

Az ALAPJÖVEDELEM esetén vége a munkanélküliségtől való rettegésnek, az időskori szegénységtől való félelemnek. Megszűnik a fekete munka. Az iskolákból, egyetemekről kikerülők biztosan találnak munkát. A munkát végzők megszakíthatják tanulás vagy gyermeknevelés végett munkájukat, nincs gond a megélhetéssel ez idő alatt sem.

Az ALAPJÖVEDELEM megszünteti a nők kiszolgáltatottságát úgy otthon, mint munkahelyen. A nő is kap alapjövedelmet, tehát nem függ a férjétől. A munkahelyen lehet, hogy a nő szívesen elvégez olyan munkát, amit egy férfi nem tenne. Több lehetőség nyílik 4-6 órás munkavállalásra, több idő jut gyerekre több idő jut családra. Nyugodtabb családi élet, kiegyensúlyozott, boldog gyerek felcseperedését eredményezheti.

Az ALAPJÖVEDELEM egy új, XXI századi, emberközpontú megoldás a XX századból örökölt problémákra. Itt az ideje, hogy végre mi, emberek határozzuk meg, miként kívánunk élni!

Van miről beszélni…

Erről a beszélgetésről szól az európai polgári kezdeményezés, melynek elindításához szükséges 1.000.000 támogató aláírás. Az aláírásokat mind a 28 uniós tagországban gyűjtik az aktivisták. Svájcban összegyűlt már annyi kezdeményező aláírás, hogy az alapjövedelem bevezetéséről népszavazást írnak ki. Svájc jó példával szolgálhat nekünk is.

Információk a polgári kezdeményezésről és az aláírásról:

http://basicincome2013.eu/ubi/hu/

https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2012-000028/public/inde...

Az ALAPJÖVEDELEM legfőbb elemei egy filmből is megismerhetőek. A filmet magyar aktivisták szinkronizálták és töltötték fel magyar vonatkozású adatokkal:

Alapjövedelem-filmesszé

http://www.youtube.com/watch?v=UGj8Xx0BD8Y

 

Budapest, 2013. augusztus 19.

 

Szabó József és Langer-Dombrády Évamária

Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért (ba.)

 

 

http://www.alapjovedelem.org/

http://ekomozgalom.hu/category/alapjovedelem/

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1