2008.06.29. A fogalmak értékvesztésének ma két irányban lehetünk tanúi. Az egyik a szép magyar nyelv megcsúfolása, a másik pedig néhány negatív jelz?, úgymint nemzetgyilkos, hazaáruló gyakori felt?nése. Az utóbbi megjelölés akár közhelynek t?nhet, bár nem alaptalan, sokan vannak, akik megérdemlik a bélyeget. 2008.06.29. A fogalmak értékvesztésének ma két irányban lehetünk tanúi. Az egyik a szép magyar nyelv megcsúfolása, a másik pedig néhány negatív jelz?, úgymint nemzetgyilkos, hazaáruló gyakori felt?nése. Az utóbbi megjelölés akár közhelynek t?nhet, bár nem alaptalan, sokan vannak, akik megérdemlik a bélyeget. E sorok írójának ?halállistáján? els? helyen ?gyilkos Ágnes? szerepelt, e szóhasználatot még az Orvosi Kamara is átvette, majd országos fogalommá lett. Egészen úgy, hogy hatalmas falfirkák hirdették (lemoshatatlanul ma is láthatók), hogy Gyilkos Ágnes és Gyurcsány hazaárulók. Bár a megjelölések elterjedésének érzelmi alapja is van, magam ? orvosként ? a volt miniszterasszony dicstelen tündöklése idején a jelz?t az ENSZ alapokmányával bizonyítottam. Aki békeid?ben a születések korlátozásában vesz részt, az népirtással vádolható. Az SZDSZ egészségügyi programja, valamennyi miniszterének és államtitkárának m?ködése ezt támasztotta alá. Gyilkos Ágnes igazi arcát a médiadiktatúra ellenére sikerült megismertetni, amit a legutóbbi népszavazás eredménye bizonyított. Ezért f?zök reményt ahhoz, hogy az általam ritkán használt jelz?t egy másik politikus nevével is össze tudom kapcsolni, ez pedig Kósa Lajos, Debrecen jelenlegi polgármestere. Kósa esetében a legkevesebb az, hogy Debrecen városának gyilkosa, bármily hihetetlen, de a fantasztikus fejl?dés hírében álló cívisvárosban a történeti értékek megcsúfolása zajlik, ami kézzel foghatóan a város szerkezetének tönkretételében, lebontásában és idegen érdekek szerinti átépítésében nyilvánul meg. Történt a városban valódi gyilkosság is, áldozata egy fideszes önkormányzati képvisel?n?. Halálának körülményei máig találgatásra adnak okot, és alapos a gyanú politikai gyilkosságra. A helyi Fidesz azonban hallgat. Ezért is visszatetsz? és álságos, amikor egy közelg? Wass Albert szoborállításnál Kósa (és párttársa, Áder János) neve szerepel szónokként az ünnepi programban. A helyzet megértéséhez csak azt kell tudni, amit napjainkban számos példa bizonyít, hogy még mindig a gyilkos koszorúz. Így történt ez az 1956-os megemlékezéseken, a gyilkosok utódai állítottak emlékm?veket, voltak jelen az évfordulókon, némán vagy szónokként. Nincs ez másként a politikai jobboldalon sem, amikor Kósa Wass Albert szobrának avatására készül. Annak az írónak, akit a hivatalos politika, határon innen és túl, még háborús b?nösként jelöl. Kósa ezt még sohasem cáfolta, de Wass Alberthez való viszonyát ? más oldalról ? mégis egyértelm?vé tette. Ugyanúgy, mint Ráday Mihály, a Város- és Faluvéd?k Szövetségének elnöke, aki egyenesen fasisztának nevezte Wass Albertet, Szeleczky Zitát kis fasiszta szinészn?nek, kimondva azt is, hogy nincs helyük a magyar kultúrában. E legutóbbi eset tényeit érdemes itt is ismertetni, amit egyébként a Veszprém megyei napilap, a Napló is nyilvánosságra hozott. A városvéd?k országos találkozóinak rendszeres résztvev?jeként jutottam el Tapolcára. Az ilyen eseményeken szokásos dolog, hogy az ország minden részéb?l érkez?k saját tevékenységükr?l szórólapokat, kiadványokat osztanak, ill. könyvek, képeslapok árusítása is lehetséges. Debreceni városvéd?ként a helyszínen kértem és kaptam engedélyt a helyi szervez? Zsiray dr-tól ezek forgalmazására, valamennyi termék országosan könyvesbolti hálózatban is kapható. Például saját kiadványom a Boldog emlék? Debrecen cím? könyv, valamint egy képeslapos himnusz-sorozat, köztük a Szózat, Székely és Csángó Himnusz, Magyar Hitvallás - Hiszek egy Istenben... (szövege szerepel a tapolcai Trianon emlékm?vön is!), Wass Albert: A bujdosó imája és további Wass Albert képeslapok, könyvjelz?k. A kiadványoknak egyértelm? sikere volt, egészen addig, amíg Ráday Mihály (az egyesület országos elnöke) meg nem jelent, és minden helyi el?zmény nélkül, hangos szóváltással sajátkez?leg szedte össze azokat a képeslapokat, amelyek szerinte itt nem árusíthatók. Hangsúlyozom: kérés sem hangzott el részér?l, felindultságát a következ?kben adta tudtára a jelenlév?knek: "Mindenféle fasiszta, széls?jobb (Wass Albertre vonatkozott), irredenta vagy trianoni határmódosításra utaló anyag kitételét megtiltom." Magam alig hittem, hogy ez megtörténhet Tapolcán, a trianoni emlékhely városában, ahol Wass Albert nevét is könyvtár viseli. Rádaytól más is elhangzott, pl. Wass Albertet csak az árulhatja, aki mellé kiteszi Karinthyt és Móriczot is... (2008 Wass Albert születésének 100. évfordulója, ez további magyarázat nélkül, önmagában is megállja a helyét). Megdöbbenésemet fokozta, hogy a helyi f?szervez? (orvoskollégám) is azonnal Ráday mellé állt, indoka pedig az volt, hogy neki fogalma sem volt róla, miféle "dolgokat" fogok itt kirakni. (Megjegyzés: kés?bb sem nézte meg, de még másnap is csak azt tette szóvá, hogy elrontottam a rendezvény hangulatát.) Ketten egy ellen, a vendéglátótól sem kértem helyreigazítást, az id? és a nyilvánosság fogja megtenni azt. Így közeleg június 28-a, a debreceni Wass Albert szobor avatásának napja. Avatóbeszédet készül mondani: Áder János, Bölcskei Gusztáv, Kósa Lajos? Az eseményen jelen lehet a Magyar Gárda, a Nemzeti ?rsereg. Eljött a színvallás ideje. Ki a gyilkos: az ünnepelt vagy az avató? Dr. Nagy Attila orvos, közíró FUSZ