Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Három év alatt nyolcszorosára ugrott a magyarok kedvencének ára

Idén is rendkívüli mértékben emelkedett a bodza felvásárlási ára. A nyugaton egzotikusnak számító, gyógyhatásai miatt népszerű növény rendkívüli keresletnövekedése a koronavírus-járványhoz köthető, a kiugró drágulásának azonban ennél összetettebb okai vannak. Magyarország ráadásul bodza-nagyhatalom: a világ össztermelésének mintegy kétharmadát az országunk adja.

Árrobbanást hozott a koronavírus-járvány időszaka a bodza magyar piacán. Amíg 2018-ban 65-80 forint körül fizettek a felvásárlók a bodzabogyó kilójáért, tavaly már a 300-450 forintot sem sajnálták érte. Idén az értéke tovább nőtt: 550-600 forintért is elkelt a bogyó kilója. 

Az áremelkedés oka meglehetősen összetett: 2019 után idehaza már kevesebben foglalkoztak a növény termesztésével, nem kedvezett neki az időjárás sem és értékesítési csalásokról szóló pletykákat is lehetett hallani. A pandémia alatt azonban megnőtt a bodzabogyó iránti kereslet.

Élénkülő kereslet

Magyarországon őshonos növény a bodza. A világ össztermelésének körülbelül kétharmadát adja hazánk, ezért nagy mennyiség jut exportra is. A koronavírus-járvány kezdete óta jelentősen nőtt a nyugati kereslete, köszönhetően gyógyhatásának. Az értékesített gyümölcsök legjavát addig az élelmiszeripar használta fel, elsősorban természetes színezékként: gyümölcslevek, energiaitalok, sőt borok festésére is szolgált. Tavaly azonban megváltozott a helyzet.

„A pandémia idején az ilyen célú alkalmazására is megnőtt rá az igény, de legjelentősebb változást a gyógyászati felhasználása jelentette. Tízszeresére ugrott ugyanis a bodza kereslete erre a célra. Vírusellenes hatása, magas C-vitamin- és vastartalma következtében nagyon keresett lett a koronavírus-járvány alatt” - számolt be Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész) igazgatója korábban a Napi.hu-nak.

A koronavírus-járványa szakember szerint emellett szinte egybeesik a superfood-ok népszerűségének robbanásszerű növekedésével. Magyarországon jellemzően nem, de a világ jó részén a superfood-ok között tartják nyilván ezt a növényt. Ráadásul hazánkon kívül igen ritka, ezért leginkább egzotikus gyümölcsként tekintenek rá.

Kevesebb termelő

A pandémia előtti évek nem kedveztek a bodza felvásárlási árának, így a növény hazai helyzetének sem. Pedig a természet viszontagságainak meglehetősen ellenálló növény termesztésének a tőke- és munkaerőigénye igen alacsony, ráadásul előnyös a támogatási rendszere is, hiszen ugyanúgy 800-1200 euró közötti összeg volt igényelhető az éves művelésükhöz, mint más gyümölcsösök esetében.

„2020-ban körülbelül 6200 hektárnyi bodzaültetvény volt Magyarországon, ebből mintegy 4 ezer hektárt 2010 után telepítettek. A termés mennyiségének megugrása a felvásárlási árak csökkenését hozta. A mélypont 2018-2019-ben volt, amikor annyira alacsony volt a piaci értéke, hogy számos gazda úgy látta, már nem éri meg foglalkozni a növény termesztésével” – mondta Csizmadia György.

A pandémiát megelőző néhány év alacsony árainak hatására 2020-ban azonban már kevesebben foglalkoztak a növénnyel. Jellemzően nem telepítettek új bodzásokat, és a régieket is kevésbé gondozták, így csökkent a megtermelt bogyók mennyisége. 

Nem kedvezett az időjárás sem

„A tavaszi fagy, a bodzát sem kíméli, pedig május végén virágzik. Ez már a második olyan év, hogy a fürtök madárkásak, kevés a kifejlett szem bennük. Az egyik termelő 7 éves, öntözött ültetvényében 8 tonna termett hektáronként most is és tavaly is. Egy ilyen idős ültetvénynek azonban 12-15 tonnát kellene tudnia hoznia” – nyilatkozta Csizmadia György az Agroinform.hu-nak.

A szakértő szerint a júniusi hőhullám szintén nagy károkat okozott. Hiába volt öntözött egy terület, egy hét leforgása alatt 20 fokról 38-ra emelkedett a hőmérséklet. Megégtek a levelek és ez visszavetette a fejlődésben a növényeket, ami apróbb szemeket eredményezett. A helyzeten a lombtrágyázás sem tudott segíteni. Emiatt az országos termésmennyiség a három évvel ezelőttinek idén körülbelül a kétharmada lett.

Értékesítési csalások

A Botész igazgatója a bodzakereskedelem egy rendkívül aggályos trendjéről is beszélt: kimondottan bodzaszedésre családi vállalkozások jöttek létre, akik kihasználják, hogy munkaerőhiánnyal küzd a mezőgazdaság. Ezek a vállalkozások meglehetősen nagy árat ígérnek a termésért, az egészet leszüretelik, az üzletre igent mondó termelőknek pedig csak annyi dolguk van, hogy megmérjék a leszedett mennyiséget, majd a nap végén eltegyék az érte kapott készpénzt.

Hivatalos papír (számla, felvásárlói jegy) erről nem keletkezik, így a termelőknek hivatalosan bevétele sem. Csizmadia György szerint ráadásul vannak termelők, akik több hektáron telepített bodzára vesznek fel területalapú támogatást, illetve AKG-t (Agrár-környezetgazdálkodási támogatás – a szerk.), bevétel a termésből azonban nem látható.

A bodza még így is olcsó

A szakértő elmondása lapján van még egy oka annak, hogy ennyire keresett lett a bodza: az élelmiszeripar által használt többi bogyós gyümölcshöz képest az ára még mindig alacsony. A fagyasztott szeder és eper költsége körülbelül 4-5 euró kilónként, a bodza ezzel szemben mindössze 2,5. Ennek oka, hogy amíg a bodza egy meglehetősen ellenálló, igénytelen növény, addig más bogyósok művelése rendkívül költséges. Egy hektár eperföld gazolásáért például 1 millió forintot fizet nagyjából egy gazda. Ehhez még hozzáadódik többek között a szedés költsége is, de így is alig van, aki elvállalja a munkát a földeken.

napi.hu
Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1