A vízkereszt vagy epifánia, a görög epiphameia “megnyilvánulás” szóból származik. A 4. század vége óta ünnepelik meg a vízkeresztet. Január 6-án a keleti egyház Jézus megkeresztelésére emlékezik, nyugaton pedig a napkeleti bölcseket ünneplik, akik egy vezérlő csillagot követve érkeztek Betlehembe, hogy hódolhassanak a zsidók királya, a gyermek Jézus előtt.

A bölcsekről nem tudni, honnan jöttek, kit képviseltek, kik voltak. Talán mágusok, csillagászok vagy pogány papok lehettek, később a népi képzelet tette meg őket háromkirállyá. A 8. században élt angol Szent Beda azt gondolta, hogy a bölcsek az akkor már ismert három földrészt, Európát, Ázsiát és Afrikát jelenítették meg, ezért ábrázolták Boldizsárt sötét bőrű négernek. A keleti elképzelés szerint a háromkirályok Noé három fiának leszármazottai, akik az egész emberiséget szimbolizálták.

A napkeleti bölcsek ajándékai, az arany, a tömjén és a mirha szimbolikus jelentőséggel bírnak, azt fejezik ki, hogy Jézus egyszerre isten és ember, úr és szolga, méghozzá szenvedést vállaló szolga. A vízkereszt, a húsvét és a karácsony mellett, a három legnagyobb és legősibb keresztény ünnepek egyike. Az egyház három titkot ünnepel ezen a napon: Jézus Krisztus először mutatkozott meg a háromkirályok képviselte pogányok előtt; először nyilvánította ki istenfiúságát, amikor megkeresztelkedett a Jordán folyó vízében; és ekkor hajtotta végre Jézus első csodáját is a galileai Kánában, amikor egy menyegzőn nem volt elég a bor, s anyja kérésére borrá változtatta a vizet.
A keresztény hívek vízkereszt napján, bontják le a karácsonyfát, és ekkor veszi kezdetét a farsangi báli szezon. A római katolikus templomokban ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A felszentelt pap által megáldott vízről azt mondják, hogy egész évben nem romlik meg. A templomban megszentelt vízből abban a hitben visznek haza, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás. Ilyen szentelt vízzel áldották meg a házakat, az ólakat, a vetőmagokat és az állatokat.

Szentelt vizet hintettek a bölcsőre, a menyasszonyi koszorúra és a halott koporsójára is, a kutakba pedig azért locsoltak belőle, hogy a vize tiszta maradjon, ne zavarosodjon meg. Szentelt vízzel védekeztek a dögvész és a mérges férgek ellen. Ha a házszentelést felesketett pap végzi, ténykedéséért lélekpénz jár.
Székelyföldön a ceremóniát végző papot gyertyával kísérték a kapuig, hogy abban az évben magasra nőjön a kender. Az írek vízkereszt napján a gyermekek szemeit hering farkával dörzsölték be, hogy egészségesek legyenek az év hátralévő részében. Az angolok pedig úgy vélik, hogy a vízkereszt után is feldíszítve maradt karácsonyfa szerencsétlenséget hoz a házra.

forrás: rostae-books/magyarno.com