Forrás: VG.hu

Lényegesen kevesebb nyugdíjat kapnak a magyarországi nők, mint a férfiak, végül mégis több pénzt kapnak a rendszerből. Az egyenlőtlenség döntően a gyereknevelésre és a háztartási munkára vezethető vissza, meg persze a megélt évek számára - írja a hvg.hu.

 Többfajta kompenzáció létezik már most is a nyugdíjrendszerben, mellyel a nemek közötti különbségeket igyekeznek eltüntetni. Az azonban biztos, hogy a nőknek megteremtett, 40 év jogviszony utáni nyugdíjazás lehetősége időzített bombaként ketyeghet a rendszerben.

Százezer és ötszázharminchárom forint – ennyit kap átlagosan egy magyar nyugdíjas. Amíg azonban a férfi nyugdíjas kis híján 110 ezer forintból gazdálkodhat, addig egy nő nyugdíjasként átlagosan alig több mint 94 ezer forinthoz jut. Még plasztikusabb képet fest a nemek közötti eltérésről, ha az igen magasnak számító, 200 ezer forint feletti kategóriát nézzük. Legalább ekkora összegű nyugdíjat 72 ezer férfi, és mindösszesen 45 ezer nő kap - írja a hvg.hu.

2013 januárjában a KSH kiadványa szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) 2 millió 869 ezer embernek folyósított nyugdíjat, ellátást, járadékot és egyéb járandóságot. Az ellátottak a népesség 29 százalékát tették ki, vagyis majdnem minden harmadik magyar nyugdíjas. Számuk 1,7 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest.

Az özvegyi nyugdíjasok körében, akik 108 ezren vannak, még ennél is magasabb, 95 százalékos a nők aránya. Ami nyilván nem meglepő, hiszen a nők várható élettartama nagyobb, mint a férfiaké. A 65 éves korban várható élettartam alapján Magyarországon egy férfi ebben az életkorban még átlagosan 14, egy nő 18 életévre számíthat.

A felszínen tehát azt láthatjuk, hogy a nők rosszabbul járnak a jelenlegi nyugdíjrendszerben. Ennek elsősorban munkaerőpiaci okai vannak: a nők a gyereknevelési időszak miatt kevesebbet dolgoznak hivatalosan, alacsonyabb a foglalkoztatási rátájuk, és kevesebbet is keresnek, mint a férfiak.

Gál Róbert Iván, a Népességtudományi Kutatintézet tudományos főmunkatársa a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a nőket ugyanaz teszi a nyugdíjrendszer kárvallottjaivá, ami az elmúlt években a gyereknevelés elismerésével kapcsolatban felmerült: ahogyan a mostani nyugdíjrendszer nem igazán ismeri el a szülők gyereknevelésre fordított erőfeszítését, ugyanúgy nem díjazza azt a jelentős teljesítményt sem, amivel  egy háztartáson belül hozzájárulnak a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nők jellemzően alacsonyabb pozíciókat töltenek be, kevesebb felelősséggel járó munkakörökben dolgoznak, döntően a gyerekek miatt – mondta a hvg.hu-nak Simonovits András nyugdíjszakértő, aki ezzel arra igyekezett rávilágítani, miért is keresnek kevesebbet, és kapnak alacsonyabb nyugdíjat a nők, mint a férfiak. Ha munkában kell maradni, akkor ott döntően a férfiakra számíthatnak a munkaadók, akik így több pénzt visznek haza, így a nyugdíjuk is magasabb lesz. A nyugdíjszakértő szerint ugyanakkor az Egyesült Államokban például egy olyan trend is megfigyelhető, hogy az egyedülálló, gyermektelen nők többet keresnek, mint a gyerekes, családos férfiak. Vagyis a gyerek egyértelműen olyan tényező, mely a keresetekre, így a nyugdíjakra is hatással van, és mivel hazánkban a gyerekekkel kapcsolatos terhek jelentős részét a nők viselik, így náluk is csapódik le a kisebb bér, illetve alacsonyabb nyugdíj.

A nyugdíjszakértő szerint ugyanakkor legalább ennyire fontos kérdés az, hogy a nők 40 évnyi jogviszony alapján járó nyugdíja – ez a lehetőség 2011 márciusától él – rendkívüli mértékű feszültségeket generál a rendszerben. Idén áprilisban például már 115 ezer nő kapott így ellátást. Az egyre népszerűbb megoldással azonban nyílik az olló e csoport, illetve a rendes körülmények között, a normál, öregségi nyugdíjkorhatárban - 2022-től - 65 éves korukban nyugdíjba vonulni tudó nők között - írja a hvg.hu.
Ez egy beépített bomba - derül ki szavaiból. A megoldással ugyanis sok nő esik ki a munkapiacról, ráadásul azoknak, akik még viszonylag fiatalok, így egészségesebbek lehetnek. Simonovits szerint ellenkezőleg, éppen a gyengébb egészségűeken kellene segíteni. Ez a lehetőség ráadásul a nyugdíjkassza kiadási oldalára is komoly terhet helyez (ennek már tavaly is voltak látható jelei). Minden szakmai ellenérvet félre téve ugyanakkor a kormány úgy ragaszkodik, mint a szocialisták a 13. havi nyugdíjhoz – hangsúlyozta a nyugdíjszakértő.