A kormány kiemelt célja, hogy a felsőoktatás egységes és átjárható rendszerben képezzen a hivatásuk gyakorlására még alaposabban felkészült pedagógusokat. Ennek érdekében dolgozott ki javaslatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös Tanárképzési Bizottsága, amelyeket a kormány is elfogadott. A közismereti tanárszakok esetén megmarad a kétszakos, osztatlan képzés.

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás értelmében a jelenleg 4+1 vagy 5+1 éves képzés a következő tanévtől egységesen 5 évig tart majd, arra épülhet az 1 éves választható szaktanári mesterképzés. A jelenleg két féléves, összefüggő tanári gyakorlat eloszlása egyenletesebbé válik: egy féléves szakmai gyakorlatot a képzés végén kell megszervezni. A hallgatóknak ugyanakkor minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, így a kezdetektől folyamatosan fejleszthetik tanári kompetenciáikat.

A megújuló tanárképzés fontos tartalmi újdonsága az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány-környezettan tanárszak beindítása. A nyolc országos képzőhely legkiválóbb szakembereinek összefogásával megvalósuló képzésen az ismeretek gyakorlatias, kísérletezésen alapuló átadására képes pedagógusok szerezhetnek diplomát. Az új tanári szak a tervek szerint Budapesten, Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben indul el 2022 szeptemberétől.

Magyarország innovációs teljesítménye a tudományos-technológiai szakokon végzettek és a kutatók számának növelésével erősíthető. A mérnöki, informatikusi szakok egyre népszerűbbek, évről-évre a legtöbb felvételizőt vonzó területek közé tartoznak. A természettudományos szakmai utánpótlás megteremtéséhez leginkább arra van szükség, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok már a középiskolákban felkészült, tehetséges, inspiráló pedagógusokkal találkozzanak.