Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Ketyeg a nyugdíjbomba: ezt nem lehet helyrehozni, ők az első áldozatok

2019. március 21-én hatályba lépett az új valorizációs szorzókat tartalmazó kormányrendelet. A nyugdíjat az adott évben mindig a nyugdíjszorzó és az ún. valorizált kereset alapján állapítják meg, ezért jobban jár az, aki idén adja be a nyugdíjigénylést, mint aki már tavaly megtette ezt. 11,4 százalékkal nőtt idén a valorizációs szorzó. A Pénzcentrum utána járt, mit jelent ez a gyakorlatban, és miért vezet hosszú távon a szorzó folyamatos emelkedése áthidalhatatlan szakadékokhoz a nyugdíjakat tekintve. 

Megjelent a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényről szóló legújabb rendelete, amely meghatározza a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó́ valorizációs szorzószámokat a 2019. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén. Ez pedig minden nyugdíj előtt álló, vagy 2019. január 1-je után benyújtott nyugdíjigénnyel rendelkező személyt érint.

Csak nyugdíjelőleget kap, aki az első negyedévben igényel

A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat mindig az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Idén is ugyanígy történik a nyugdíjszámítás, a kormányrendelet pedig március 21-én lépett hatályba. Ezért a 2019 első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2019. április 15-én jár le.

Április közepéig csak nyugdíjelőleget állapítanak meg az igénylők részére.

Ennek oka, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73.§-a szerint, 

ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

A nyugdíjelőleg összegét beszámítják a véglegesen megállapított nyugdíj összegébe és a különbözetet visszamenőlegesen kifizetik.

A valorizációs szorzószámok megjelenése viszont nem csak azokat érinti jelentősen, akik 2019. január 1. után nyújtották be a nyugdíjigénylésüket , hanem minden idén nyugdíjba vonulni szándékozó számára fontos esemény. 

Mit jelent mégis a gyakorlatban, hogy 11,4 százalékkal nőtt a valorizációs szorzó? Ennek megértéséhez, nagy vonalakban ismerni kell a nyugdíj-számítás folyamatát.

Hogyan számítjuk a nyugdíjat?

Először megállapítjuk a teljes szolgálati időt években: az egész életünkben összesen ledolgozott napok számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő, a töredékévet nem vesszük figyelembe. Ettől függ majd a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

Megállapítjuk a nyugdíjalapot képező kereseteket és jövedelmeket: az átlagszámítási időszakban, vagyis 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban évenként kiszámoljuk az elért keresetet,majd az adott évben érvényes szabályok alapján "járuléktalanítjuk".

Járuléktalanítás
 
Levonjuk az elért keresetből a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a bérezett napok száma arányában.

Ez után következik az "adótlanítás" lépése, vagyis az éves szinten kiszámolt, járuléktalanított keresetből az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell. Ezt bonyolítja, hogy nem alkalmazhatjuk minden évre ugyanazt a szabályt. 

Adótlanítás
 
A 2010. január 1. és 2012. december 31. között elért keresetek és jövedelmek esetén a "járuléktalanított" értékhez hozzá kell adni az ez alapján kiszámított adóalap-kiegészítést, majd ezek összegére képzett személyi jövedelemadó-összeggel kell azt csökkenteni. Viszont a 2010. január 1-je előtt és a 2012. december 31-e után elért keresetek és jövedelmek esetében az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a “járuléktalanított" keresetből le kell vonni a személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában.

A már járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket meg kell szorozni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval, kivéve a 2018-ban és 2019-ben szerzett jövedelmeket - mivel a nyugdíjmegállapítás évére és az azt megelőző évre ez a szabály nem vonatkozik.

Itt jön tehát képbe a valorizáció, amely befolyással van a megállapított nyugdíj összegére, tehát ha nő a szorzó, a nyugdíjunk is magasabb lehet.
Hogy pontosan hogyan függ ettől a nyugdíj összegével a valorizációs szorzó megállapítása, éves szintű változása, illetve hogy ez forintban mennyit jelent, arról a cikk második felében lesz szó. 

Folytatva a nyugdíjszámítás menetét az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az úgynevezett osztószámmal

Osztószám
 
Az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak száma, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete, jövedelme volt. Ehhez figyelembe kell venni a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is, nem kell viszont számítani a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát.

Miután a keresetet elosztottunk az osztószámmal, az így kijött napi nettó átlagkeresetet ha megszorozzuk 365-tel, megkapjuk az éves átlagkeresetet. Ezt az összeget elosztva 12-vel pedig már egyszerűen kijön a havi nettó "életpálya" átlagkereset. (Ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.)

A kiszámított átlagkereset összegét ezután megszorozzuk a nyugdíjszorzóval, amelyet az első lépésben meghatározott szolgálati évek száma határoz meg. Így kapjuk meg a nyugdíj induló összegét.

Természetesen a képlet azért nem ilyen "egyszerű", a hatóság számtalan egyéb részletszabályt vesz figyelembe, de ez nem érinti közvetlenül a témánkat, vagyis azt, hogy a valorizációnak mekkora befolyása lehet a megállapított nyugdíjra.

Mi az a valorizáció, és hogyan befolyásolja a nyugdíjat?

Magától értetődően az 1988-ban elért jövedelemszint, nem számítható be számszerint ugyanolyan mértékben, mint egy 2000-ből, vagy 2010-ből származó kereset. Mivel a munkabért meghatározó tényezők az évtizedeken át nagy változáson mentek keresztül, "egy az egyben" nem lehet ezekkel az értékekkel számolni. Annak érdekében, hogy az éves kereseti értékek reálisan beszámíthatók legyenek, szintre kell hozni őket. Ez a valorizáció folyamata. 

Ez a szintrehozás szorzószámokkal történik, melyek évről évre változnak. Ez azért történik, mert a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

 

A fenti táblázatból látható, hogy a szorzó - összehasonlítva az egyes sorok értékeit - évről-évre emelkedik. Ez elviekben azért szükséges, hogy igazságosabb legyen a nyugdíjrendszer: mivel az átlagkeresetek minden évben növekednek az inflációt figyelembe véve, ezért egy tipikus kezdő nyugdíj idén úgy aránylik majd a tavalyihoz, mint az átlagos tavalyi nettókereset a tavaly előtti nettóhoz.Azonban Magyarországon 2016 óta az átlagos reálbérek nem azt a lassú növekedés mutatták, amelyek alapján a rendszerbe belekalkulált korrekció még igazságosnak nevezhető. 

2016-ban 7, 2017-ben 10, majd 2018-ban 8 százalékkal nőttek a reálbérek, ezért az egymás utáni évjáratok kezdő nyugdíja közti különbség is hasonlóan nagy.

Miért méltánytalan a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer?

Úgy tűnhet, hogy a reálbérek nagy ütemű emelkedésével mindenki jól járna: a keresők és a nyugdíjasok is. A valórizációs szorzó évenkénti emelkedése miatt célszerű akár kissé ki is tolni a nyugdíjba vonulást, hogy a nyugdíjigényünk már a következő évre szóljon, és ránk a magasabb szorzó vonatkozzon. Viszont ennek eredményeképpen a korábbi években nyugdíjbavonultakat károsítja meg a rendszer: a kezdőnyugdíj megállapításakor figyelembe vett szorzóból adódó egyenlőtlenséget a rendszer nem tudja korrigálni a következő években. A nyugellátás méltánytalanságáról Simonovits Andrást, az MTA emeritus kutatóját, ny. tudományos tanácsadóját kérdeztük, aki elmondta a Pénzcentrumnak, hogy

Ez a rendszer méltánytalan, és a méltánytalanságnak két oka van: (1) az árindexált nyugdíjak rendszere egyszer s mindenkorra rögzíti a kezdő nyugdíj reálértékét; (2) a kormány számára vonzóvá teszi a nettó reálbérek erőltetett emelését, pl. a szochó (munkáltató járulékkulcs) csökkentését. 

Simonovits András, nyugdíjszakértő úgy látja, hogy utólag nagyon nehéz javítani a hibán, a 2017 és 2019 között keletkezett nyugdíjkülönbségeken pedig már nem is lehet majd korrigálni. 

Hiába állna meg teljesen a 2016 óta tartó bérrobbanás 2019-ben, a 2018 után induló nyugdíjak legalább 28 százalékkal magasabbak lesznek, mint 2017 előtti társaik.

Ha viszont a reálbéremelés lelassul, akkor a járulékkulcsot újra növelni kell, és ez akár csökkentheti a nettó reálbéreket is, ami végül a nyugdíjak csökkenéséhez is vezethet. Megoldás jelenthet a jövőben, hogy mivel a havi nyugdíj leegyszerűsítve a nettó átlagkereset és a szolgálati időtől függő ún. járadékszorzó szorzata, ha ezt a jelenleg 2 százalékos szorzót ütemesen csökkentenék: 2020-tól 1,95-re majd 2021-ben 1,9-re, és így tovább. 

Az biztos, hogy jelentős nyugdíjreformra van szükség, mivelha nem alakítanak a jelenlegi rendszeren, az további igazságtalanságokat, hosszútávú veszteségeket okoz majd. Azonban a már létrehozott méltánytalan különbségeket ez sem tudja majd korrigálni.

www.pénzcentrum.hu

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1