2012. június 19. Forrás: D. I

Érvénytelenné válnak? Újat kell majd készíteni, vagy maradhat a régi is?

Az új Munka törvénykönyvében (Mt.) nincs olyan kikötés, ami arra kötelezné a munkaadókat, hogy új munkaszerződéseket készítsenek a meglévő dolgozóiknak, vagy módosítsák ezeket - ám nem árt az új törvényhez igazítani a szerződéseket - mondta dr. Pál Lajos munkajogász, az új Mt. egyik szerzője a DEVISE tanácsadó cég és a hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. közös konferenciáján. Ha nem vizsgálják felül a munkaszerződéseket és a Kollektív Szerződést (KSZ), azok a részek, amelyek nem "kompatibilisek" az új jogszabállyal, érvényüket vesztik. Nem árt átnézni a dokumentumokat jogszerűségi és célszerűségi szempontból - tette hozzá.

Sok munkaszerződés végén megemlítik, hogy azokban a kérdésekben, amelyekre szövegszerűen nem tértek ki, az Mt. odaillő rendelkezése lesz a mérvadó. A munkajogász szerint ez fölösleges, hiszen a munka világára egyébként is az Mt. érvényes.

A vezető állású munkavállalóknál például érdemes egy kiegészítő szerződést kötni, amelyben a kárfelelősségről állapodnak meg a felek - ugyanis ez hiányzik az új Mt. vonatkozó részéből. Ha nem hajlandó aláírni a dolgozó ezt a papírt, az természetesen még nem ok az elbocsátásra. Persze a munkaadó találhat indokot arra, hogy elküldje.

A szerződésben kötelezően rögzíteni kell a munkakört, az alapbért, a munkaidőt, viszont a korábbival ellentétben már nem mellőzhetetlen elem a munkahely. Ha nem határozzák meg, akkor ez automatikusan a "szokásos munkavégzési hely" lesz.

A korábbi úgynevezett változó munkahely is megszűnik. Az sem lesz megfelelő, hogy "A cég összes telephelye". Ennek a kiküszöbölésére a munkajogász azt tanácsolja, hogy mindenképpen írják bele a szerződésbe a településeket, ahol megfordulhat a dolgozó. (Egy belföldi szállítmányozási cég pedig azt teheti, hogy a munkavégzés helyeként jelzi: Magyarország, Európa)

Az a főszabály, hogy az új Mt. rendelkezéseit a hatályba lépéstől, azaz július elsejétől azonnal alkalmazni kell. Persze vannak kivételek, ezekről itt olvashatnak.

A munka "elhálása"

Az Mt. szerinti munkaviszony esetén a társadalombiztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép - áll az 1997-es TB-törvényben. Ez a munkajogász szerint olyan, mintha csak akkor lenne érvényes a szerződés, ha "elhálta" munkavállaló a munkahellyel a "nászt", mint a házasságnál (hiszen az sem érvényes, ha nem történik meg az aktus).

Ez most - dr. Pál Lajos örömére - megváltozik: a munkaviszony akkor kezdődik, amit a szerződésben rögzítettek. Így tehát ha például valaki május elsején kezd majd egy munkahelyen, akkor nemcsak az azt követő munkanaptól lesz biztosítása.

És ha mégsem akarom a munkát?

Új elemként került bele a munkajogba, hogy a szerződés aláírása és a munkaviszony tényleges kezdete közötti időszak alatt - mint ahogy a polgári törvénykönyvben is megtalálhatjuk - mind a munkaadó, mind a munkavállaló elállhat a szerződéstől. (Szigorúan a próbaidő megkezdése előtt.) Ez akkor lehetséges, ha például augusztus elején megkötötték a felek a szerződést, de csak szeptemberben állna munkába a dolgozó, de közben valamelyikük másképp dönt. Sőt az is benne van a törvényben, hogy nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.

Ennek oka lehet belső vagy külső ok: ha mondjuk a munkavállaló jobb ajánlatot kap, vagy pedig a cégvezető tudomására jut, hogy a friss alkalmazott felesége a legnagyobb versenytársánál dolgozik. Ez utóbbi esetben üzleti érdeke is fűződik ahhoz, hogy mégse vegye fel ezt az új embert. Az is ilyen ok lehet, ha például a dolgozó félállásban egy másik, hasonló profilú vállalkozásnál is alkalmazásban áll. A szerződéstől való elállás esetén kártalanítási felelőssége van annak, aki felbontotta a megállapodást - például a többkörös interjú költségeit ráverheti a pályázóra a munkaadó, de ha szerencsés a "majdnem alkalmazott", akkor kiverekedhet magának valamilyen "fájdalomdíjat".

Az új Mt.-ben nevesítették a versenytilalmi megállapodást is. Eszerint a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ha ezt aláírja, akkor pénzt kap érte. Az összeg nem lehet kevesebb a meghatározott időszakra járó alapbér egyharmadánál. Az összeg meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy egy ilyen megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót az újbóli elhelyezkedésben.

Leláncol a tanulmányi szerződés

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig nem mond fel. Amíg tanul, jár például képzési szabadság is neki. Ilyen okkal a régi Mt. szerint is elmehetett a munka mellett tanuló dolgozó, akkor is, ha nem kötött tanulmányi szerződést.

Az új jogszabály ezzel szemben kizárólag az általános iskola befejezésére engedi el a dolgozót, szakképzés, felnőttképzés vagy felsőoktatás esetén csak akkor kap kedvezményeket, ha elkötelezi magát.

- Profession.hu