Mintegy egymillió munkavállaló a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával. Mindenki számára átlátható, középtávú és garanciákkal övezett bérfelzárkóztatási programra lenne szükség az érdekvédők szerint - írta a Napi Gazdaság.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) háttéranyagában az olvasható, hogy a mintegy 4 millió munkavállaló negyede olyan bért visz haza, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a XXI. századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Ez a tendencia a háttéranyag szerint az elmúlt években, főleg a gazdasági válság hatására jelentősen felgyorsult - adja hírül a Napi Gazdaság.

A NAV adatai szerint 2013-ban a személyi jövedelemadó-bevallások alapján készített statisztika szerint Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint - emeli ki a MaSZSZ háttéranyaga, amelyből az is kiderül, a főváros mellett a 19-ből mindössze négy megye van, amelyekben az átlag felett van a bruttó kereset.

A közszférában sem jó a helyet. Az elmúlt hat évben a közszolgálati keresetek reálértéke drasztikusan csökkent - főleg amiatt, hogy a bértarifák hat éve változatlanok, valamint mert megszűnt a 13. havi juttatás, jutalmazásra nincs forrás és jelentősen csökkentek - vagy végképp megvonták - a béren kívüli juttatásokat. 

A közszférában dolgozó mintegy 660-680 ezer alkalmazottnak több mint negyede (28,4 százaléka) nem a reá irányadó illetménytábla szerinti fizetést kapja, hanem közel 40 ezer fő a minimálbért (nettó 66 483 forintot), illetve 145-150 ezer fő fizetése - függetlenül a képzettségtől és a szolgálati időtől - a szakmunkás bérminimummal (nettó 77 290 forint) egyenlő.

A szakszervezetek egyik fő célja, mindenki számára átlátható, középtávú és garanciákkal övezett bérfelzárkóztatási program létrehozása.

Nem a nyugati bérszínvonal elérése a céljuk, hanem az, hogy a bérfelzárkóztatási program végére minden teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó annyi keresettel rendelkezzen, amely minimálisan eléri a létminimum szintjét." 

Az MKKSZ által javasolt hároméves bérmegállapodás fő tételei:

- általános - mindenkit érintő - bérrendezés 2015. január 1-től

- minimálbérhez kötött alsó bérhatáros közszolgálati illetményrendszer kidolgozása

- életpályarendszerek bevezetésének folytatása (egészségügy, szociális közszolgálati, kulturális)
- az életpálya és a nyugdíjrendszer összehangolása
- egységes közszolgálati cafeteria
- a túlmunka díjazásának egységes rendszere

Eközben leépítést tervez a kormány a közszférában. Sajtóértesülés szerint a Külügyminisztériumban kezdik az elbocsátást, a hónap végén 220-an kapják meg a felmondásukat. A fegyveres testületeknél - honvédség, rendőrség, NAV - pedig jelentős béremelés lesz 2015 júliustól, 2016 júliusában pedig elkészül a közszolgálati életpályamodell is.

Napi Gazdaság