Az Alkotmánybíróság szerint jogtalanul csökkentették és vették el Orbánék a rokkantnyugdíjakat. Az A B mostani döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer átalakításával és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer új szabályaival megsértette az emberi jogokat, így azok ellentétesek az eredetileg 1950-ben Rómában deklarált, majd Strasbourgban többször kiegészített, Emberi Jogok Európai Egyezményével, amelyet Magyarország vonatkozásában 1992. november 5-től kell alkalmazni. A döntés értelmében meg kell változatni a bíróságok jelenlegi, a jogsértő jogszabályon alapuló gyakorlatát és módosítani kell a 2012-ben meghozott törvényt, amely lehetőséget adott a rokkantnyugdíjak „valótlan” felülvizsgálatára. 

A döntés értelmében az Alkotmánybíróság kötelezi a bíróságokat, hogy a rokkantsági ellátás elvesztése, illetve csökkentése miatt pereket indító felperesek ügyében hagyják figyelmen kívül az emberi jogokat sértő jogszabályt. Nem számít tehát, hogy papíron javult-e az állapotuk, ha a valóságban nem állt be mérhető változás, illetve jelentős eltérés egészségügyi állapotuk tekintetében. Az Alkotmánybíróság a fideszes többségű országgyűlést pedig arra kötelezte, hogy 2019. március 31-ig úgy kell módosítani a jogszabályt, hogy az ne sértse tovább az említett emberi jogi egyezményben deklarált emberi jogokat. 

Mint az közismert a 2011. évi, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvény de facto megszüntette a rokkantsági nyugdíjat, helyette bevezette az úgynevezett rokkantsági ellátást. A jogszabály értelmében azonban az arra való jogosultságot újabb vizsgálattal kellett alátámasztani, amely meglehetősen furcsa eredményeket produkált. A rokkantak ugyanis „papíron” egészségesebb lettek és így csökkent a havonta járó rokkantsági ellátásuk összege, amely komoly gondot jelentett az egyébként is elesett emberek számára. Az ellátásra jogosult személyek egy jelentős része munkára kényszerült, annak ellenére, hogy bármilyen valós, bizonyítékokon alapuló egészségjavulás bekövetkezett volna állapotukban. 

Az ügy pikantériája, hogy a pletykák szerint - még a közelmúltban - a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának egyik legnagyobb haszonélvezője - a népnyelvben csak a KDNP Simicskájának csúfolt - Seszták Miklós érdekköre volt, de állítólag komoly érdekeltségei vannak Rogánéknak is az említett szektorban. Egyáltalán nem biztos, hogy csak városi legenda, miszerint több exkluzív divatmárka Magyarországon, magyar megváltozott munkaképességű emberekkel varratja luxustáskáit, amelynek hasznát így vagy úgy, de a Rogán érdekkörébe tartozó „üzletemberek” fölözik le. A közelmúltban egyébként lehetett hallani olyan, Orbán kedvenc rabbijának, Köves Slomónak nevével és ténykedésével összekötött, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató kertészetekről is, amelyek megváltozott munkaképességűek által termelt kóser zöldségek termesztésére specializálódtak, viszont a szóbeszéd szerint a cég vezetése nem a komoly értéknövelést jelentő hozzáadott "kóser pecsét" által indokolt értéken, a piaci árfolyammal megegyező áron exportálja a terményeket. Ez utóbbi projektet állítólag személyesen Orbán Viktor is komoly és jelentős, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette. 

Amennyiben ez igaz, akkor simán lehet, hogy a valóságban a rokkantak emberi jogainak szándékos csorbításából, a kiszolgáltatott, elesett emberek kihasználásából is Orbán személyes környezete profitált az elmúlt években. 

Forrás: Zsúrpubi