2008. szeptember 5. 10:20 Angyal Ágnes - Figyel?Net Papp Lajos szerint az Európa Kulturális F?városa címet elnyer? Pécsett beindult ingatlanbiznisz áldozata lett a Szívklinika: egy bizonyos kör szándékosan tette tönkre az intézményt, hogy megindokolják, az adósságban úszó egyetem miért engedje át több klinikai épületét. A professzor által megnevezett illetékesek szerint mindennek semmi alapja nincs, a Szívklinika veszteséges volt, és pusztán ésszer? döntés született. Papp Lajos els?ként lapu 2008. szeptember 5. 10:20 Angyal Ágnes - Figyel?Net Papp Lajos szerint az Európa Kulturális F?városa címet elnyer? Pécsett beindult ingatlanbiznisz áldozata lett a Szívklinika: egy bizonyos kör szándékosan tette tönkre az intézményt, hogy megindokolják, az adósságban úszó egyetem miért engedje át több klinikai épületét. A professzor által megnevezett illetékesek szerint mindennek semmi alapja nincs, a Szívklinika veszteséges volt, és pusztán ésszer? döntés született. Papp Lajos els?ként lapunknak beszélt arról, miért hagyta ott az általa létrehozott intézményt. Béke van a lelkemben, tele vagyok tervekkel, amelyek nagy részét valószín?leg meg fogom valósítani. Az ember evilági élete akkor lehet boldog, ha lelkiismerete szerint cselekszik. Én így tettem - mondta Papp Lajos szívsebész a Figyel?Netnek arra a kérdésre, hogyan telnek els?, nyugdíjban töltött napjai. A nemzetközi hír? szívsebész, akit pécsi otthonában keresett fel lapunk, azért hagyta ott az általa létrehozott pécsi Szívsebészeti Klinikát, mert, mint fogalmazott, nem volt hajlandó "cinkos lenni" az intézet tönkretételében. Véleménye szerint ugyanis a szakmailag kimagasló teljesítmény? és profitábilis klinikát nem hátsó szándék nélkül hozták nehéz helyzetbe. Gazdaságos és profi klinika volt "Mi kidolgoztunk egy olyan rendszert, ami a világon egyedülálló volt. Szakmai szempontból a gyógyítási eredményesség kimagaslóan jó volt, és a kapitalista szemléletnek is minden szempontból megfelelt. Gazdaságosan m?ködtünk, az állami invesztációt, amit egységesen adnak, haszonnal kezeltük" - véli Papp Lajos. Hozzátette: az egészségügyben, ha valaki szakmailag jól dolgozik, akkor nyereségessé teheti a m?ködést. Egy példát tekintve: a szívm?téteknél nemzetközi statisztika (és így állapítják meg itthon a finanszírozást), hogy öt százalék a sebgennyedés. Erre rendkívül drága antibiotikumot kell adni, hosszantartóan. Ez száz m?tét esetén ötször egy-másfél millió forintot jelent. Ha viszont nincs sebgennyedés, akkor ez a költség nem jelentkezik. Ezer m?tétnél ez már 75 millió forint, a járulékos költségeket, mint az ápolás, nem is számítva. "Mivel mi eredményesen és szervezetten dolgoztunk, ezért rendkívül olcsón dolgoztunk. Egy küls? gazdasági auditáló intézet 2006-os vizsgálata is megállapította ezt: 1999 és 2005 decembere között összesen négymilliárd forint hasznot termeltünk az úgynevezett overheaden (a rektori hivatal, a klinikai központ apparátus és a klinikai centrum fenntartására befizetend? összeg, ez minden, beteggyógyításra szánt száz forintból 30-35 forintot, éves szinten egymilliárdot jelent) felül" - hangsúlyozta Papp Lajos. Megszorítás, m?tétmegvonás Az egyetem ennek ellenére az elmúlt évek alatt jelent?s, 4 milliárdos adósságot gy?jtött össze. A szívsebész szerint ebben a helyzetben érthetetlen, hogy ahelyett, hogy hagyták volna ?t és kollégáit dolgozni, plusz pénzt termelni, leszorították a m?tétek számát. "Elég lett volna lemondaniuk az overhead öt százalékról, és nem kellett volna a betegeket az utcára küldeni. Az állam által bevezetett megszorítást, a teljesítményvolumen-korlátot az intézetünk tudta volna uralni" - emelte ki Papp. Az állami megszorítást egyébként is rendkívül veszélyesnek tartja a professzor. "Magyarországon két éve az évi m?téti szám közel 9000 volt. Idén jó, ha 5000 lesz. Debrecenben 2005-2006-ban 1400 szívm?tét volt, idén a fele. A pécsi klinikán 1200 helyett 600 lesz. Közben ott van a m?t?ben 34 szakdolgozó és 11 orvos, azaz 45 ember. Naponta a három m?t?ben 6-8 m?tétet kell végezni ahhoz, hogy megtermeljék a fizetésüket. Az elmúlt hónapban viszont voltak olyan napok, amikor egy, maximum kett?, vagy éppen egy sem volt. Eddig például napi 40-42 katéteres vizsgálat volt, most 12-15 ilyen m?tét van. Ha eddig indokoltak voltak ezek a m?tétek, most hiányoznak. Hogy emiatt hányan halnak meg? Jöv?re meg kell nézni a statisztikai évkönyvet" - mondta keser?en az orvos. Az egyetem "rossz szellemei" Papp Lajos szerint mindennek a hátterében néhány orvos áll, mint fogalmazott, az egyetem rossz szellemei. "Nem akarok név nélkül beszélni, mert akkor mindenkit megvádolnék. Ebb?l a csoportból kiemelkedik Tóth Kálmán, az egyes belklinika igazgatója, a klinikai centrum elnökhelyettese. Sümegi Balázs, volt dékán, a szenátus tagja, az orvos kar képvisel?jeként. A triumvirátus harmadik tagja Kollár Lajos klinikai igazgató. És persze a csoportba tartozik még a kincstári biztos, Karátsonyi Annamária, és a rektor, Gábriel Róbert is" - sorolta a neveket a szívsebész. Véleménye szerint az ? karriervágyuk miatt teszik tönkre a Szívklinikát. Lapunk az üggyel kapcsolatban megkereste Karátsonyi Annamáriát, Kollár Lajost, Tóth Kálmánt, és Gábriel Róbertet is, a rektor azonban a cikk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre. Tóth Kálmán kérdésünkre elmondta: nem kíván egy olyan ügyben nyilatkozni, amely rossz fényt vet az egyetemre. Veszteséges volt a Szívklinika? Másként látja a helyzetet Karátsonyi Annamária, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) mellé kirendelt kincstári biztos. Mint lapunk kérdésére elmondta, az egyetemnek négymilliárdos adósága van, amelyet mostanra sikerült stabilizálni, és a megszorító intézkedések hatására a csökkenés jelei mutatkoznak. (Ezenkívül Karátsonyi Annamária és Kollár Lajos f?igazgató szerint nagyjából 4,5 milliárdos bels? adósság is van: a nyereséges karok az elmúlt id?szakban ennyit fizettek be, amely az adósság törlesztésére ment, ám ezzel az összeggel csak a karoknak kell egymás között elszámolniuk). Karátsonyi Annamária szerint viszont nem a teljesítményvolumen-korlátozás bevezetése volt a f? gond, mert jóllehet az lecsökkentette a beavatkozások számát, az év elején meghatározott összeget megkapta a Szívklinika. Mint Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központjának f?igazgatója a Figyel?Netet tájékoztatta, június 16. és 30. között két hétig valóban kevesebb m?tétet végezhettek, mert a tervezhet?, halasztható beavatkozásokat átmenetileg leállították. "Ennek azonban az volt az oka, hogy 80 millióval túllépték az úgynevezett dologi keretet, és ezt nem volt mib?l pótolni" - hangsúlyozta Kollár Lajos. A f?igazgató kiemelte: az akut és sürg?sségi m?téteket ebben az id?szakban is elvégezték, és az abban a hónapban elhalálozott öt beteg egyikének operációját sem halasztották, vagy tették várólistára ?ket. A Szívklinikáról szólva Kollár Lajos f?igazgató hangsúlyozta: a teljesítményvolumen-korlát bevezetéséig, 2006 els? félévéig valóban nyereséges volt, ám 2007-ben és 2008-ban már veszteséget termelt. "A Szívklinika két részb?l áll: a szívsebészetb?l, amely rosszabbul finanszírozott, és a hemodinamikából, ami viszont rendszerint mindenütt nyereséges. Pécsett nem volt az, annak ellenére sem, hogy egy havi százmilliós keretet adtunk erre a célra. Az elmúlt hónapban a klinika új vezetése már fegyelmezetten tartja a kereteket úgy, hogy az esetszám nem csökkent" - mondta a klinikai f?igazgató. A kincstári biztos mindehhez hozzátette: augusztus óta, azaz amióta Papp Lajos már nem vesz részt az intézmény munkájában, nem romlottak a betegforgalmi mutatók és a halálozási arányok. "Ez persze a professzor úr érdeme is, hiszen ? hozta létre a klinikát" - véli Karátsonyi Annamária.