Moszkva erősíti a szeparatizmust az EU-ban. Putyin bizalmasa irodát nyitott Barcelonában, miközben a spanyol szociális médiában az orosz-párti profilok az elmúlt hetekben aktivitásukat 2000 százalékkal növelték. Putyin azzal vádolja Európát, hogy korábban meggondolatlanul támogatta Koszovó kiválását, ezzel hasonló folyamatokat generálva más régiókban.

 Idén tavasszal már kifejtettük, hogy beköszöntött a hibrid háborúk kora. A hibrid hadviselés során nem a gyengébb, hanem az erősebb fél használja az aszimmetrikus hadviselés formáit ellenfelével szemben. Ez beleillik abba az egyre nyilvánvalóbb orosz geopolitikai stratégiába, amely függő helyzetű de facto „államokat” hoz létre az orosz "közel-külföldön". Ide tartozik a Moldovából kiszakított Dnyeszter-menti Köztársaság, a Grúziától önállósodott Abházia és Dél-Oszétia, az Azerbajdzsán területéből kiszakadó Hegyi-Karabah és az Ukrajnában különleges státuszt kapó Donyeck és Luhanszk „népköztársaságai”.

Az EU-s szeparatizmus támogatása

Ennek tükrében is szükséges vizsgálnunk a katalán függetlenség kikiáltását, amelytől az elmúlt órákban olyan EU tagállamok határolódtak el, mint Románia, Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia, Németország és Franciaország. Oroszország viszont más játékszabályokat és európai politikai célokat követ. Éppen ezért kell kiemelnünk, hogy a spanyol elhárításra hivatkozva a vezető El País napilap jelentette, miszerint pontosan egy hete Barcelonába érkezett Putyin elnök egyik politikai bizalmasa.

Miközben a hivatalos orosz álláspont a katalán függetlenségi vihart „Spanyolország belügyének tekinti”, azonközben Dimitri Medojev, Dél-Oszétia külügyminisztere (sic) katalán és helyi orosz üzleti vezetőkkel tárgyalt. Medojev ugyanazzal a lendülettel irodát is nyitott Barcelonában, amelynek célja „humanitárius és kulturális ügyekben elősegíteni a a kétoldalú kapcsolatokat”. Tárgyalásai során Medojev párhuzamot vont Katalónia, és a Grúziából kivált Abházia és Dél-Oszétia között. Míg Abháziának 240 ezer, addig Dél-Oszétiának 53 ezer lakosa van, függetlenségüket 1991-ben jelentették be Grúziától, miközben a nemzetközi közösség véleménye szerint gyakorlatilag annektálásra kerültek Oroszország által. Negyed évszázaddal később a világon csupán Nicaragua, Venezuela és Oroszország ismeri el őket független államként.

Putyin előtt Koszovó példája lebeg

Mielőtt Barcelonába érkezett volna, Medojev meglátogatta a szintén szeparatista álmokat kergető észak-olasz Lombardia és Veneto tartományokat is – amelyek egy hete tartottak népszavazást, nagyobb autonómiát követelve Rómától – és ott helyi és regionális vezetőkkel találkozott. Az El País egy másik cikkében arról is beszámol, hogy a spanyol szociális médiában orosz-párti profilok az elmúlt hetekben aktivitásukat 2000 százalékkal (!) növelték és folyamatosan katalán függetlenségpárti információkat osztottak meg. Számos esetben ezek a profilok felerősítettek hamis vagy manipulált híreket.

Míg az orosz diplomácia spanyol belügynek tekinti a katalán fejleményeket, addig Putyin elnök sokkal kritikusabban áll a kérdéshez. Ahogy mi is beszámoltunk róla, Putyin azzal vádolja Európát, hogy korábban meggondolatlanul és fenntartások nélkül támogatta Koszovó kiválását, ezzel hasonló folyamatokat generálva más régiókban. Az orosz elnök szerint Koszovó Pandora szelencéjének bizonyult és a katalán fejlemény rámutat arra, hogy még egy jóléti államban is mennyire törékeny a stabilitás.

Káncz Csaba jegyzete