Huszonöt évvel a diktatúra bukása után Románia még mindig adós a kommunista államhatalom által a magyar egyházaktól elkobzott egyházi javak jelentõs részének a visszaszolgáltatásával, jóllehet ez feltétele volt felvételének az Európa Tanácsba. 
Az elmúlt évek során több jogszabály is született a tulajdon visszaszolgáltatások rendezésére, a folyamat azonban politikai akarat hiányában igen lassan halad, jól példázza ezt az, hogy az idén született legújabb törvény eleve igen távoli határidõket jelöl meg, ráadásul a kormány a december 23-án, a 115/2013 számú sürgõsségi kormányhatározattal ezeket a határidõket meghosszabbította, továbbra is korlátozva az egyházakat a szociális, oktatási és kulturális tevékenységük kifejtésében.
      Ezzel szemben ugyanazon a napon fogadta el a 114/2013 számú sürgõsségi kormányrendeletet, amelynek a bevezetõjében ez áll:
"Figyelembe véve a Román Ortodox Egyház, a román állam alapvetõ intézménye támogatásának szükségszerûségét, mely intézmény létfontosságú szerepet tölt be a román nép nemzeti azonosságának a megõrzésében..."
Ez a kijelentés pontosan tükrözi azt az állapotot, amelynek megfelelõen a kormány de facto államegyházként kezeli az ortodox egyházat, annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabály (a 489/2006 számú, a vallásszabadságra és a felezetek általános rendjére vonatkozó törvény) egyértelmûen kimondja: „Romániában nem létezik államvallás; az állam semleges mindenféle vallási meggyõzõdéssel, vagy ateista ideológiával szemben.” 
A törvény értelmében „az egyházak egyenlõk a törvény és a közhatóságok elõtt. Az állam, közhatóságai révén, nem fogja elõsegíteni kiváltságok megadását, avagy valamely egyház hátrányos megkülönböztetését”, illetve szabályozza az egyházaknak nyújtható állami támogatást: „Az elismert egyházak kérésre anyagi támogatást kaphatnak az államtól, a vallási intézmények mûködési költségeire, ilyen intézmények javítási vagy építési költségeire. A támogatást az adott egyház hívei számával arányosan, és a valós igényeknek megfelelõen lehet nyújtani.”
      A törvény elõírásai ellenére a jelzett 114/2013-as sürgõsségi kormányrendelettel a kormány egy 10,5 millió lej (2,34 millió euró) leltári értékû szállodakomplexumot adományozott a székelyföldi ortodox püspökségnek. 
Ezzel az intézkedéssel:
     - megsértette az ország alkotmányát, hisz az állam vagyona feletti rendelkezés a parlament joghatósága alá tartozik, és kizárólag sürgõs és kivételes esetekben a kormányé alá; 
     - többszörösen is megsértette a felekezeti törvényt, ugyanis:
          - nem vallási célokat szolgáló ingatlant adományozott az ortodox egyháznak;
          - államvallásként kezeli az ortodox vallást, kiváltságos egyházként az ortodox egyházat;
          - diszkriminatív módon juttatott nagy értékû ingatlant az ortodox egyháznak, miközben a többi felekezetnek nem nyújtott a hívek számával arányosan semmiféle anyagi támogatást;  
     - nyilvánvalóvá tette, hogy a történelmi magyar egyházaktól elkobzott javak visszaszolgáltatása nem objektív okokból késik, a kormány ily módon tudatosan hozza hátrányos helyzetbe a romániai magyarokat, miközben minden lehetséges módon támogatja az ortodox egyházat, amely a székelyföldi román térhódítás egyik legfontosabb intézménye.

       Ismét bebizonyosodott, hogy Románia semmibe veszi vállalt nemzetközi kötelezettségeit és tovább folytatja Székelyföld elrománosításának a politikáját.

       Felszólítjuk Románia kormányát, hogy hagyjon fel ezzel a jogsértõ gyakorlattal, s jelen konkrét esetben módosítsa a 114/2013-as Sürgõsségi Kormányrendeletet oly módon, hogy a szóban forgó szálloda-komplexumot ne az ortodox egyház, hanem Kovászna város tulajdonába adja át. 
A Székely Nemzeti Tanács - keresve a megfelelõ jogorvoslati utat, - javasolja minden, a döntés által hátrányosan megkülönböztetett félnek, a magyar történelmi egyházaknak, illetve azok háromszéki gyülekezeteihez tartozó természetes személyeknek, hogy az alkotmány elõírásaira is hivatkozva indítsanak pert Románia kormánya ellen.
       Felkérjük az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ illetékeseit, hogy kövessék figyelemmel a romániai folyamatokat és hassanak oda, hogy Románia tartsa be vállalt kötelezettségeit és hagyjon fel a székelyek elnyomásával, Székelyföld elrománosításával.

        Marosvásárhely, 2013.XII.31.

               Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

sznt.ro