Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

A sokadik csapás a kárpátaljaiakra

A KIJEVI DECENTRALIZÁCIÓS TERVEK NYOMÁN VESZÍTENE SÚLYÁBÓL A MAGYAR KISEBBSÉG
Dunda György (Ungvár)
 
Ukrajnában gőzerővel zajlik a közigazgatási reform, amelynek részeként Kárpátalja jelenlegi 13 járásából mindössze három vagy négy maradhat csak meg. Ennek a folyamatnak ismét csak a helyi magyarság láthatja a kárát. Amennyiben megtörténik a járáshatárok átszabása, az új területi-adminisztrációs képződményekben a minimálisra csökken a magyarság aránya, ami jelentősen nehezíti majd az érdekképviselet hatékonyságát.
 

Az elmúlt időszakban alaposan rájárt a rúd a kárpátaljai magyarságra. A 2017 őszén elfogadott új oktatási törvény az elemi iskolák szintjére kívánja száműzni a magyar nyelvű kisebbségi oktatást, az idén tavasszal jóváhagyott nyelvtörvény pedig még tovább szűkíti az anyanyelvhasználati jogokat, már-már a háztartásokba visszaszorítva azt. A még 2012-ben átszabott választókerületek az idei parlamenti választáson ütöttek vissza igazán, most először nem sikerült magyar képviselőt juttatni a kijevi törvényhozásba. A negatívumok sorát pedig az úgynevezett decentralizációs törekvések folytathatják, aminek a során nincsenek tekintettel a mostani járások nemzetiségi arányaira, s a magyarlakta járásokat be akarják olvasztani egy nagy ukrán többségű tégelybe.

 

Jurij Hanuscsak szakértő, a kárpátaljai regionális területfejlesztési intézet igazgatója bejelentette, hogy a körzetfelosztás legújabb változata szerint Kárpátalján három járás alakulhat Ungvár, Munkács és Huszt központtal. Amennyiben a mostani tervek érvényesülnek, az súlyos következményekkel járhat a helyi magyarság számára. Kárpátalján jelenleg 13 járás van, amiből négyben él tekintélyes számú magyarság. Az Ungvári járásban 29 ezer magyar él, az új leosztásban 250 ezerre duzzadna a járás lakossága, azaz a közösség aránya alig haladná meg a 10 százalékot. A legnagyobb magyar járást, a Beregszászit a Munkács központúhoz sorolnák, ahol a várható 430 ezer fős lakosságban valósággal feloldódna a magyarság. Az ugocsai magyarság központja pedig Nagyszőlős helyett a jövőben Huszt volna, s 310 ezer fősre duzzadna az összlakosság. Ezek a számok négy járásra vonatkoznak, de amennyiben csak három marad, még rosszabbul festene az összkép.

A decentralizációról a 2014-es politikai hatalomváltás után döntöttek Kijevben, első lépésben a községi tanácsokat vonták össze úgynevezett hromadákká, azaz kistérségi társulásokká, aminek keretében úgy hét-nyolc település egyesült. Most pedig a járásokat is átszabnák, az eddigi 490 helyett csupán 100 fog maradni. A megyék száma viszont nem változna. Kárpátalján mostanáig csak nagyon lassan haladt a reform, különösen igaz ez a magyar vidékekre.

Tóth Mihály, Kijevben élő alkotmányjogász az ungvári szerkesztésű Kárpáti Igaz Szónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a folyamat alkotmányellenes, hiszen az ország alkotmánya nem ismer „hromada” közigazgatási egységet.

– E nagy horderejű reformot, mely magában foglalja az ország közigazgatási berendezkedésének teljes átformálását, az alkotmány megfelelő módosítása nélkül elindítani vagy a szakértelem hiányáról, vagy kalandorságról tanúskodik. Mert teszem azt, mi van akkor, ha a parlamentben nem lesz meg a szükséges szavazatszám az egyébként még be sem nyújtott alkotmánymódosítás elfogadásához? Akkor vissza az egész? Vagy az történik, hogy a meglévő – lehet, hogy idejétmúlt – közigazgatási rendszert szétvertük, és mint számos, más területeken megejtett reform esetében is tanúi lehettünk, semmi jobbat, értelmesebbet nem hoztunk létre helyette – érvelt Tóth Mihály.

 

Forrás: Magyar Nemzet

Rovatok: 
Kárpátalja
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1