Az 1990-es évek elején nagy port kavart az a több milliárd forintos csalás, amely Vén István nevéhez fűződik.  A magát feltalálónak nevező Vén István a TIB -bel és néhány MDF-es politikussal karöltve emberek százaitól felvásárolták kárpótlási jegyeiket, amit aztán "elfelejtettek" kifizetni  a szerencsétlen, jóhiszemű embereknek.

Petőfi Sándor születésének 190. évfordulóján azzal az elhatározással emlékezünk meg a költőről, hogy nem nyugszunk bele eltűnésébe: földi maradványait felkutatjuk, és méltó módon eltemetjük a Haza földjébe. 

A “Múlt és Jövő” című zsidó lap 1944 márciusáig, tehát a német megszállás pillanatáig megjelenhetett a  Horthy Miklós kormányozta Magyarországon. Az akkori, németek uralta Európában ez sehol máshol nem történt meg.

Sokan kérdik Tőlünk, hogy ha már tudjuk, hogy mi a probléma, akkor mit lehet tenni. Cél: az önfenntartás kialakítása! Ez annyit jelent, hogy amennyire lehet, függő helyzet nélküli életteret kell kialakítania mindenkinek önállóan, ami aztán kollektívan is összeér.

Beváltotta a Balatoni Korona a hozzá fűzött reményeket, már 200 helyen lehet használni az idén március végén bevezetett helyi fizetőeszközt – mondta az MTI-nek Leitold László, a Balatoni Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A devizahitel olyan hibás termék, amelyet vissza lehet vinni. Ezt a tömegeket képviselő közérdekű keresetek benyújtása útján lehetne megtenni - véli a pénzügyi ombudsman.

December 31-én éjfélkor ismét magunk mögött hagyunk egy évet és vidáman koccintva köszöntjük az újat. A legnagyobb természetességgel akasztjuk a falra az új naptárt vagy pötyögjük programjainkat a mobilunk vagy a laptopunk „calendar” címszóval ellátott alkalmazásába. De eszünkbe jutott-e valaha is, milyen hosszú utat tett meg az emberiség, míg eljutott idáig, s a naptár hány reformot, hány változtatást ért meg?

A világ régen tisztában van hazánk igaz történelmével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tárgyi bizonyítékok, kiállítások, a megjelent újságcikkek, amelyek néhol, itt – ott elakadtak…

"Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk."

A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók.

„Az asztalnál is, evés közben mindenkor megtartsd az udvariasságnak, módos rendtartásnak bevett törvényeit, ha senki idegen nincsen jelen, hogy más úri személyek előtt se véts soha ellenek. Nem fog talán ártani némelyeket közülük nem annyira értésedre adni, mint csak említeni ez alkalmassággal..."

Miért pogány a pogány? A Magyar Nyelvtörténeti Etimológia Szótár szerint: a „pogány” = durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó, stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok. . . De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők?

Ebben a bejegyzésben Horváth József honvéd – 6. gyalogezred póttartalékos század, géppuskás szakasz – visszaemlékezéseiből olvashatnak. Horváth József az NB II.-es kaposvári Rákóczi futball csapatának volt a játékosa egészen az 1942 októberi behívásáig. 

Miért érdemes töltött káposztát főzni az ünnepekre? Először is, mert finom. Elkészítése mellett szól még az az érv, hogy minél többször melegítjük, annál jobban összeérnek az ízek, tehát még finomabbá válik. Az ünnepi sok készülődés után megkímélhetjük magunkat újabb fogások készítésétől, csak kivesszük a hűtőszekrényből, megmelegítjük és már tálalhatjuk is.

Jelszóval védelmezi a konkurens kakukkoktól fiókáit egy kicsi énekesmadár: a lazúr tündérmadár már a tojásban megtanítja utódainak az ismertetőjelet.

Kedves Orbán Viktor!

Elküldök egy aprócska részletet a Magyarok Szövetségének az alaptörvény tervezetéből, amelyet az elfogadottól való megkülönböztetés okán, egyszerűen: NEMZETVÉDŐ SZOKÁSJOGKÖNYVNEK neveztünk át, hiszen több éves, internetes, társadalmi vita eredményeként alakult ki, s a 12. szakasza így szól:

Orbán Viktor mondta ezt a tüntetőkről, s beletrafált. A diákok ugyanis már 1848-ban is könnyen vonultak az utcára, hiszen nem kellett arról gondoskodniuk, hogy a gyermekeik holnap mit esznek, vagy hogyan fizetik a tandíjat, hiszen ez szülők terhe volt akkor is, de övék ma is.

Április végéig tartó, a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetés-sorozatban állapodott meg az emberi erőforrások minisztere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagjaival szombaton. Tárgyalásukon döntöttek arról, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét, valamint az egyetemi autonómia kérdését.