Szerző: Tarján M. Tamás

Szerző: Tarján M. Tamás

Mióta csak az első európai telepesek az amerikai kontinensre tették lábukat, az összecsapások szinte mindennapossá váltak a vadont meghódítani igyekvő fehérek és a földjüket és hagyományos életvitelüket védelmezni próbáló indiánok között.

Szerző: Tarján M. Tamás

Rossz esetben akár napi 100 katonát is kiszolgálhattak azok az örömlányok, akik tábori bordélyokban dolgoztak az I. világháború alatt. Ráadásul nemcsak az állandó ellenőrzéseket kellett elviselniük, hanem az internálás lehetőségét is. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében a szervezett ellátás ellenére azonban rengeteg volt a nemi beteg katona, az ő sorsukról szólt a Habsburg Történeti Intézet konferenciája. 

„A múltat ismerve nagyon sok választ kapunk a jelennel kapcsolatban és talán jobban tudjuk formálni a jövőnket. Szlogen, de igaz, a történelem ismétli önmagát. Ugyanazokat látjuk néhány száz, vagy akár több száz évvel ezelőtt is, mint ma. A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem. A múltból jönnek azok a vívmányok, melyek miatt ma nem barlangban élünk” – mondta Terei György régész, akivel Kiss Emőke, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa készített interjút a BTM Vármúzeumának Kincsek a város alatt c. régészeti kiállítása kapcsán. A kiállítás 2017. szeptember 17-ig tekinthető meg.

Optikai kábelt fektettek Hajdúdorog határában, amikor embercsontokat fordított ki a földből egy markológép. A lelet megvizsgálása után kiderült, hogy avar kori sírokra bukkantak.

A pálos rend megtöretésének története szorosan összefügg a magyar nemzet megtöretésének történetével. A történelmi háttér bemutatását egy évszázaddal korábban kezdjük, azért hogy világosan lássuk, kinek és miért állt érdekében a pálos rend megtöretése. A pálos rend nemcsak a magyar nemzettel általában, hanem a Szent Koronával és a Szent Korona testével is egészen különleges kapcsolatban áll. Ebben az értelemben a pálos rend sorsa a Szent Koronával és a Szent Korona testének sorsával is összefügg

„Kedveseim, készítsétek fel szíveteket a küzdelemre"
(Báthory László pálos atya)

Szerző: Tarján M. Tamás

1330. május 15-én hozta meg elrettentő ítéletét Károly Róbert udvari nemesekből álló bizottsága, mely a király ellen merényletet elkövető Zách Felicián nemzetségének harmadízig való kiirtásáról döntött.

Szerző: Tarján M. Tamás

1530. május 8-án hunyt el Dévény várában ecsedi Báthory István nádor, a Jagelló-dinasztia és a kettészakadt ország korának egyik legbefolyásosabb oligarchája.

Szerző: Tarján M. Tamás

1541. május 4-én kezdték meg Buda ostromát a Habsburg csapatok von Roggendorf tábornok vezetésével, a Szapolyai-párti Fráter György vezette várőrség ellenében.

Szerző: Tarján M. Tamás

„Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.”
(A Képes Krónika IV. Béláról)

Ernest Hemingway baloldali világképe kevesek előtt ismeretlen, a szovjet érdekek kiszolgálása érdekében végzett tevékenysége azonban sokakat megdöbbenthet. Nicholas Reynolds hadtörténész, az író régi nagy rajongója nemrég megjelent, Writer, Sailor, Soldier, Spy (Író, tengerész, baka, kém – utalás John le Carré magyarul Suszter, szabó, baka, kém címmel megjelent Tinker, Tailor, Soldier, Spy című művére) című könyvében – amely szinte azonnal a keménytáblás tényirodalmi lista 14. helyére csúszott fel – feltárja, milyen kapcsolata volt Hemingwaynek a szovjet titkosszolgálattal. 

Kevesen tudják, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben még pusztítóbb volt a szovjet terror, mint a trianoni országrészben, ott ugyanis a szovjetek vérengzését tetézték a Vörös Hadsereg mellé csapódott román katonák kegyetlenkedései. Bár nem süthető bélyeg a teljes erdélyi románságra, mégis tény: Kolozsvárról és környékéről közel hatezer magyar férfit hajtottak el a Gulág-Gupvi táborokba, a román katonaság és a magyar-vagyonra ácsingózó helyi románok segítségével, egyharmaduk sosem tért vissza. A Gulág Emlékév zárónapján Kolozsváron több kutató és túlélő is megszólalt, a borzalmas történetet a témát régóta kutató Erdélyi Eszkimó Péter írta meg a PestiSrácok.hu olvasóinak.

Kezünk ügyébe akadt Karsai László – szakmai körökben a magyar holokauszt kiemelkedő kutatójának tartott – történésznek a 2016. november 18-tól elérhető, a Magvető Kiadó gondozásában megjelentett Szálasi Ferenc naplói (1942-1946) című igencsak vaskos könyve.

Szerző: Tarján M. Tamás

„Amikor fellógatjuk a kapitalistákat, ők adják majd el nekünk a kötelet.”
(Sztálin)

Hetvenkét éve, 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német hajót. A jeges hullámokban kilencezernél több ember lelte halálát, ez a történelem legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófája, amely mellett eltörpül még a Titanic balesete is.

Povl Bang-Jensen dán diplomata a magyar üggyel foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság munkatársa volt, s 1959 novemberében holtan találták egy New York-i parkban. Halála körülményei máig tisztázatlanok. Csak az biztos, szembe ment az ENSZ és annak főtitkára, Hammarskjöld politikájával, amely elaltatta a magyar forradalom és az azt követő megtorlások vizsgálatát. Nagy András író, évtizedes történeti kutatásainak végén könyvet írt a Bang-Jensen-ügyről. A hvg.hu a szerzőt kérdezte.