Egy zagyvarékasi rokkantnyugdíjas asszony teljesen megdöbbent, amikor az egyik felülvizsgálat során kijelentette az orvos, hogy a véleménye szerint ő már nem tekinthető rokkantnak.

Tavaly június 17-én jelentem meg egy egyszemélyes orvosi bizottság előtt, ahol a vizsgálat után közölték velem, többé nem vagyok rokkant — idézte fel a zagyvarékasi Tóth Sándorné. — Az orvos 34 százalékos rokkantságot állapított meg nálam, a korábbi 67 százalék helyett. Ezzel a döntéssel minden megváltozott körülöttem, hiszen így már nem voltam jogosult rokkantnyugdíjra, de a betegségeim okán lehetetlen számomra munkát találni.

Tóth Sándorné nemrég múlt el ötvenéves, de már túl van öt térd-, egy csukló- és három gerincműtéten. Az asszonynál már a nyolcvanas években jelentkeztek az első problémák, folyamatosan fájt a térde, kezdődtek a porcleválások és az operációk sorozata. 2006-ban volt az első gerincműtétje, miután sérvet állapítottak meg nála. Ezután 2007-ben és 2008-ban is műteni kellett. Nemrég volt MR-vizsgálaton, amelynek tükrében egy újabb, negyedik beavatkozás is vár rá.

— Huszonnyolc év munkaviszonyom van eddig, én nem akarok a rokkantnyugdíjba menekülni a munka elől, de egyszerűen nem bírja a szervezetem. Néha még a házban is nehezen mozgok, nem bírok ülni, állni, néha feküdni sem.

Az első bizottsági döntés után azonnal fellebbezett, ezért Debrecenbe kellett utaznia, ahol egy újabb bizottság előtt kellett bizonyítania. Itt felülbírálták az előző szakvéleményt, és 34 helyett 35 százalékot állapítottak meg neki. Ahogy ő fogalmazott, ezzel sem lett jobb a helyzet, ugyanis a nyugdíjfolyósító felszólította, hogy fizessen vissza 297 ezer forintot, mert 2010 szeptemberétől jogtalanul kapta az ellátást.
Nem hagyta annyiban a dolgot, jogi segítséget kért és kapott az egyik szolnoki szervezettől, így az ügye a munkaügyi bíróság elé került, ahol a nő számára kedvező döntés született.

— Idén június 6-án, az orvos szakértői vizsgálat után 40 százalékos rokkantságot állapítottak meg. Így már jogosult vagyok nyugdíjra, igaz, csak húsz-huszonhétezer forintról van szó. De időközben romlott az állapotom is, így a bírónő azt javasolta, nyújtsak be egy állapotrosszabbodási indítványt. Megtettem, éppen tegnap voltam Szolnokon kivizsgáláson, most az eredményeket várom.

— A rokkantsági nyugdíj a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátás — tájékoztatta lapunkat Korim Éva, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal sajtófőnöke. — Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladó, vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.

Az is részesülhet ilyen ellátásban, akinek a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, és az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, valamint kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Egyharmad millió rokkant nyugdíjas
2010. évre vonatkozóan a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság országos állománystatisztikai adataival rendelkezünk, mely alapján országos összesítésben 2011. január hónapban a korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok száma 384 443 (53%), korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 337 530 (47%).

a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű ,és rehabilitációja nem javasolt,
b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul,
c) az I. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul. 

Legtöbbször szubjektív ítélet születik

Bár ma már könyv határozza meg pontosan a betegségek fajtáit és súlyosságuk szintjét, a legtöbb esetben mégis szubjektív ítélet születik a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatakor.
— Jómagam a háziorvos szemszögéből látom ezeket a vizsgálatokat — mondta kérdésünkre válaszolva dr. Hoksári László szolnoki háziorvos, az orvosi kamara területi alelnöke. — A rokkantsággal kapcsolatos felülvizsgálatra — ennek soron következő időpontját mindig a bizottság szabja meg — a betegeimnek természetesen a legfrissebb orvosi leleteiket kell magukkal vinniük, melyekből pontosan kitűnnek betegségeik, s állapotuk esetleges változása is. Amennyiben mód nyílik rá, a rehabilitációs szakértői bizottság tagjai is végeznek vizsgálatokat a helyszínen, ezt követően döntenek a rokkantsági fokról. Nyilvánvaló, hogy ebben nagyon sok szubjektív elem van, bevallom, születtek már számomra is meglepő döntések. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a rokkantnyugdíj mostanáig gyakorlatilag a rendszerváltás után kiépített szociális háló elemeként működött, összemosva az egészségügyi és szociális indokoltságot. Ez hosszú távon mindenképpen tarthatatlan a mai gazdasági helyzetben.