Moszkva az S-400-ok összeszerelésével most bejárást szerez egy neo-oszmán külpolitikai álmokat kergető NATO-tagállam hadiiparához. Az üzlet jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. Lehetséges, hogy ezzel elérkeztünk a török NATO-tagság dicstelen végéhez.

A világ legnagyobb szárazföldi haderejével bíró Kína az utóbbi években alvó konfliktusokat élesztett föl több szomszédjával. Hszi elnök erőskezű vezetőnek próbál látszani azon tábornokai előtt, akik szerint Washington hanyatlik és az évszázad közepére Peking lesz a Csendes-óceáni térség domináns hatalma. Pedig Peking jobban tenné, ha mérsékelné a szárnyakat kapott politikai és katonai ambícióit, mert pénzügyileg nagyon vékony jégen jár.

A globális pénzpiacokon és a geopolitikai küzdőtéren komoly vihar készülődik. Peking megdöbbenésére London hadihajót küld a Dél-kínai-tenger térségébe. De mitől tartanak az amerikai stratégák?

Kína a legmagasabb politikai szinten állt be a mesterséges intelligencia fejlesztése mögé. A Pentagon már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról” és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. De az elképesztő ütemű fejlődés éltetői mellett megszólaltak az aggódó hangok is.

Lebénult miniszterelnök, belharcokba süllyedt, sőt a beomlás szélére sodródott kormányzó párt. Holott az Egyesült Királyság politikai válsága lehet, hogy még csak most kezdődik. A pár hete leégett felhőkarcoló sok brit szemében emblematikus országuk jelenlegi állapotát és felelőtlen vezetését tekintve.

A Moszkvával szembeni szankciók szigorításáról szóló amerikai törvénytervezet a Trump kormányzat számára egy csattanós pofonnal ér föl. Az amerikai kétpárti megállapodás világosan érzékelteti, hogy milyen szinten erodálódott Trump Fehér Házának támogatottsága a szenátus és a képviselőház republikánusainak körében. Az Északi Áramlat II. vezeték szankcionálása rendkívül kellemetlen Berlinnek, amely most brüsszeli hadállásait felhasználva fenyegeti Washingtont – de ki képviseli a mi térségünket?

Tovább eszkalálódik a görög-török viszony a ciprusi gázmezők kitermelése miatt. Izrael kulcspozícióba navigálta magát és az euró-atlanti pozíció ellenére hajlik a kooperációra Ankarával. A török-görög fél közötti konfliktus élesbe fordulása valós lehetőség, a kétoldalú viszony már így is pattanásig feszült.

 Trump lépései sorra ássák alá az amerikai globális hegemónia tekintélyét. Külügyminisztere ellehetlenült, az elnök diplomáciai lépéseit 36 éves veje irányítja. Az amerikai diplomáciában uralkodó káosz már biztonságpolitikai aggodalmakat is szül, ezért megszólalt az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka.

A jelentés szerint a Kreml továbbra is Washingtont látja az Arab Tavasz és Ukrajna krízisei mögött fő mozgatóerőként. Érezhető az orosz aggodalom, hogy Moszkva „Peking junior partnerévé” válhat és hosszú távon Kína újra katonai veszélyt jelenthet Oroszországra. A német elhárítás szerint Moszkva heteken belül megkezdheti kompromittáló anyagok kiszivárogtatását parlamenti képviselőkről.

Olaszország a menekültek és migránsok gyűjtőtábora lett, a politikai feszültség egyre nő az országban. Afrikában Líbia játszik kulcsszerepet az útvonalon, ahol káosz van, két kormány és számos militáns csoport marakodik a hatalomért. Ausztriában októberben általános választások jönnek, egy vezető lapuk vezércikke óva inti attól a Bizottságot, hogy ezúttal is átaludja a népvándorlást.

Pár óra múlva áttörés várható a Japán-EU szabadkereskedelmi tárgyalásokon. A japán belpolitikát közben alapjaiban rázta a vasárnapi tokiói választás eredménye. Ennek eredményeképpen röpülhet a hírhedten revizionista védelmi miniszter.

A vasárnapi Dél-kínai-tengeri incidens egy újabb világos jelzés arra, hogy a Trump-kormányzatban nő a feszültség Kínával kapcsolatban. Peking ugyanis képtelennek tűnik megálljt parancsolni Észak-Korea nukleáris- és rakéta-programjának. Érezve a feszültség eszkalálódását, Putyin most rohamtempóban tervet dolgoz ki és a kínai elnökkel egyeztet.

Keményedik a török álláspont Szíria és Katar ügyében. Az előbbi esetében a csapatok újra a bevonulás szélén állnak, az utóbbi esetében kemény figyelmeztetés ment Ankarából a szaúdiaknak. A Katarnak adott 13 pontos szaúdi ultimátum hétfőn jár le.

Szomszédunkban már sorozatosan likvidálják autóba rejtett pokolgépekkel a magasrangú ukrán kémeket. Budapesten egy betörés során ellopták a letelepedési kötvényesek személyes adatait. A behatolás külföldi titkosszolgálati műveletre utal - ha a dokumentumok rossz kezekbe kerülnek, a külföldi milliárdosok és egy magyar miniszter is zsarolhatóvá válhat.

Egyedül alakíthatnak kormányt az eddig is kormányzó szocialisták Albániában. Törökország a leghatározottabban ellenzi az albánok egyesülését a Balkánon. A Fidesz országgyűlési képviselője a kampány közepén, a Parlamentben "sorosügynöközte" le a miniszterelnököt.

Sorozatban veszítik el az időközi választásokat a demokraták, holott elképesztő magas labdákat ad számukra Trump elnöksége. Az emberek beleuntak a folyamatos Putyin-hiszterizálásba, miközben éppen az egészségügyet verik szét a republikánusok. Megérett a helyzet egy amerikai Macron megjelenésére?

A múlt pénteken végetért EU-csúcs rávilágított arra, hogy milyen dinamikával tolódnak el a hatalmi viszonyok az Unióban. Berlin és Párizs már dominál, a perifériák, benne a Visegrádi Négyek nyomás alá kerültek. London teljesen a partvonalra manőverezte magát, már a kutya sem ugatja meg a kontinensen.

A szaúdi korona első számú várományosa lett az a 31 éves védelmi miniszter, akinek eddigi katonai és diplomáciai lépései csődtömegek sorát eredményezte. A német hírszerzés már 2015-ben figyelmeztetett az „arrogáns és gátlástalan” Szalmán növekvő hatalmára. A jelek a további eszkaláció felé mutatnak Iránnal.