A rövidlátó társadalom- és gazdaságpolitika az emberi civilizációt veszélyezteti. Egyre többen látják, hogy cselekedni kell, hogy közösen, összehangolt munkával még megváltoztathatók a kedvezőtlen folyamatok. És azt is egyre többen látják, hogy sem a cselekvést bénító pánikkeltésre, sem a "Ki a zöldebb?" elnevezésű kommunikációs versenyre nincs szükség. Tettekre annál inkább - mondta Áder János.

A cél növelni a jólétet, biztosítani a társadalmi stabilitást, és közben csökkenteni az emberi tevékenység környezeti lábnyomát. Ehhez szemlélet- és technológiaváltásra, új finanszírozási formákra van szükség - jelentette ki az államfő. Az eladott áruk és szolgáltatások hagyományos árazása mellett be kell "számítani" az emberi tevékenység környezeti, társadalmi hatásait. Az energiatermelésben, -szállításban, -tárolásban új megoldásokra, technológiákra, infrastruktúrára lesz szükség. Ez nemcsak tudományos kutatásokat, innovációkat, felkészült mérnöki tudást igényel, de új finanszírozási formákat is - közölte Áder János.

Az energiaellátás mellett a vízválság megelőzése, a termőföldek minőségének megóvása, a közlekedés "zöldítése", az úgynevezett okos városok építésének elősegítése akkor valósulhat meg fenntartható módon, ha a befektetések társadalmi, környezeti hasznait és kárait is mérlegelik - tette hozzá.

Jó hír, hogy a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések volumene már ma is gyorsabban nő, mint a piac egésze. Ma már egyre több cég számára válik nyilvánvalóvá, hogy aki hosszú távon a piacon szeretne maradni, annak vállalnia kell az általa, illetve a tevékenysége által kiváltott társadalmi és környezeti hatásokért viselt felelősséget - mondta az elnök.

"Minden döntéshozónak - politikainak és gazdaságinak egyaránt - látnia kell, hogy ha az említett célok érdekében legalább a GDP 2 százalékát befektetjük, akkor ennél jóval nagyobb mértékű kártól óvhatjuk meg magunkat" - mondta Áder János.