Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter aláírta az erről szóló döntést, így július végén megszűnik a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), és vele együtt az összes „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA). Azok a szervezetek, amelyeket nem az állam hozott létre, működhetnek tovább alapítványként – de már közpénz nélkül. Hogy ez mennyire fog sikerülni például az MCC-nek, kérdéses. Ami biztos, hogy eddig nem volt oka panaszra: hatalmas vagyonnal gazdálkodott, amit az államnak köszönhetett, a beruházásait pedig többnyire kormányközeli cégek végezték.
   2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli alakok által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhettek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. Ezeket az alapítványokat szünteti most meg a TISZA-kormány.
   Az egyik érintett az Orbán-kormány elitképzőjének nevezett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), amit Tombor András (milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere) alapított 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Ugyanakkor az alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor akkori miniszterelnök politikai igazgatója volt, és tagként helyett kapott a grémiumban többek között Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója, valamint Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője is.
   A közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornázott át az Orbán-kormány: a közvetlen pénzbeli támogatások és a MOL- és Richter részvények mellett ingatlanokkal (pl. debreceni Aranybika szálló, révfülöpi üdülő és vitorláskikötő, Gellért-hegyi kollégium épület stb.) is gyarapodott, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.
Az alapítvány saját tőkéje az 500 milliárdot is meghaladta.
   És hogy mi mindenre költötte a (köz)pénzt az alapítvány? Miközben az állami oktatásban konténeriskolákat építettek, addig az MCC-nek mindig volt pénze milliárdos központokra, táborokra, intézményfelújításokra. Ráadásul ezeket a beruházásokat többnyire kormányközeli cégek végezték, olykor furcsa körülmények között. Ezekből mutatunk be most párat.

2 milliárdból felújított épületet alakítanak át 1,4 milliárdért az MCC-nek Szegeden
   2023-ban írtuk meg, hogy évek óta áll befejezetlenül az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden, ahová az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolását végző Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni. Pénzhiány miatt azonban a 2 milliárdos beruházás torzó maradt. Aztán kiderült, hogy az épületben oktatási központot hozhat létre a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány további 1,4 milliárdból. A munkálatokat a BUILD IT Mérnökiroda Zrt. végezte, amely alvállalkozóként bevonta a WEST HUNGÁRIA BAU Kft.-t (WHB), amelynek többségi tulajdonosa, Paár Attila, korábban a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelt.

11 cégből ötöt kizártak, öt ajánlatot pedig el sem bíráltak – így a ZÁÉV nyert
   2024-ben arról számoltunk be, hogy figyelemre méltó körülmények között kapott megbízást a ZÁÉV az MCC-től. A Somlói úton található épületeket bontására kiírt tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég nettó 1,6 milliárdos ajánlattal nyerte el. Csakhogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak, főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg, míg a többi öt pályázó ajánlatát érdemben el sem bírálták – ők ugyanis drágábbak lettek volna, mint a ZÁÉV. Az eljárás során négy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be – sőt, a STRABAG még a Közbeszerzési Döntőbizottságig is elment, de hiába. Később cikkünk nyomán nyomozást rendeltek el az esettel (is) kapcsolatban. 

2 milliárdért újítja fel a győri hotelt a fideszes elitképző – a túl olcsó ajánlatokat kizárták
    Szintén 2024-ben írtunk arról is, hogy a Kis Hiltonként is emlegetett győri Konferencia Hotelt még 2021-ben szerezte meg a MCC, amelynek felújítására nettó 2 milliárd forintot költhet. A kivitelezésre kiírt tenderre többek között azok a cégek jelentkezhettek, amelyeknek a megelőző három évben az építőipari generálkivitelezési tevékenységből származó nettó árbevétele elérte a 1,1 milliárd forintot, és rendelkeztek a szükséges referenciákkal. Végül összesen 6 árajánlat érkezett.
    Ebből kettőt, az Euro Generál Zrt. és az EB Hungary Invest Kft. ajánlatát „aránytalanul alacsony” ellenszolgáltatásra hivatkozva kizárták. Szintén érvénytelennek nyilvánították az FK System Építő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ajánlatát „egyéb okok” miatt. A Fodor Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Horváth Color Építőipari Kft. ajánlatát pedig el sem bírálták, miután drágább ajánlatot adtak, mint a nyertes REAG Invest Kft. Így utóbbi lett a befutó nettó 2 058 664 449 forintos ajánlattal.

18,9 milliárdért építhet magának újabb komplexumot a fideszes elitképző Miskolcon
   2024 novemberében írtak ki tárgyalásos közbeszerzési eljárást a MCC miskolci oktatási központjának generálkivitelezésére. A tender részvételi szakaszára tíz cég jelentkezett, végül ketten tettek ajánlatot. A PEKA BAU 2000 Építőipari, Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nettó 20 277 791 438 forintért, míg az Építő-és épületkarbantartó Zrt. (Épkar) által vezetett konzorcium olcsóbban, nettó 18 974 978 000 forintért vállalta a munkát. Így 18,9 milliárdos ajánlattal az Épkar és a vele együttműködő cégek nyerték el a megbízást.

Mészárosék családi cége 8,9 milliárdért építheti Pécsett az MCC újabb központját
   Azt is megírtuk, hogy tárgyalásos közbeszerzési eljárást írtak ki a pécsi MCC oktatási központ generálkivitelezésére 2024 nyarán. A tendernek 2025-ben lett meg az eredménye: a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el a megbízást nettó 8,9 milliárd forintért. A felcsúti társaság két másik kormánynak kedves cég elől vitte el a megbízást: a LATEREX Építő Zrt. nettó 9,2, míg a Market Építő Zrt. nettó 9,3 milliárdos ajánlatot adott.

Kormányközeli cégek építhetik újjá nettó 12,7 milliárdért az MCC révfülöpi táborát
   Végül idén februárban számoltunk be arról, hogy az építőipari cégeknek mindössze 8 munkanapjuk volt jelentkezni a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tenderére, amit egy éve februárban indítottak el. Végül három cég tett ajánlatot, és közülük a Magyar Építő Zrt. és a Pharos ’95 lett a befutó. Méghozzá úgy, hogy a nyertes és a második legolcsóbb ajánlat között mindössze 11,5 millió forint volt a különbség. A nyertes cégeknek, köztük az alvállalkozóként bevont ZÁÉV-nek és a Fertődi Építő Zrt.-nek a feladata lesz az MCC révfülöpi táborának felújítása és kibővítése.

Orbán Balázs sajnálja a civilektől a 8 milliárdot, miközben az általa vezetett MCC csak a Richtertől kapott ugyanennyit tavaly
   Az Ökotárs Alapítvány 2025 nyarán jelentette be, hogy újra lesz Norvég Civil Alap Magyarországon: a civil szervezetek összesen 20 millió euróra, azaz nagyjából 8 milliárd forintra pályázhatnak 2031-ig. Látszólag nagyon rosszul esett ez a hír Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának és egyben a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány elnökének.
   A Facebookon ugyanis többek között arról írt, hogy ezt a pénzt – ahelyett, hogy „liberális politikai kampányt” finanszíroznak vele, amivel „megpróbálják átmosni az itt élő emberek agyát” – fordítsák inkább a kórházak felújítására. Mondta mindezt úgy, hogy a fideszes káderképzőként számon tartott MCC több mint 40 milliárd forinthoz jutott csak 2024-ben „pénzügyi műveletek eredményeként”: a MOL-tól 20,4 milliárd, míg a Richtertől 8 milliárd forintot kaptak a részvények után járó osztalékból. Emellett a banki kamat, az árfolyamnyereség és egyebek is hoztak a konyhára.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter