Szerda reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, értesült a Telex. Információnk szerint az egykori jegybankelnököt korán reggel vitték el a nyomozók a Központi Nyomozó Főügyészségre. Úgy tudjuk, hogy Matolcsy Györgyön kívül több más személyt, köztük egy ügyvédet és azt a cégtulajdonost is őrizetbe vették, aki a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi villa felújítását is végezte.

„Ügyfelemet jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják” – mondta a Telexnek Bátki Pál, Matolcsy György jogi képviselője. Az ügyvéd hozzátette, hogy a gyanúsítotti kihallgatás még nem kezdődött el, erre várhatóan a délelőtt sor kerül.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerda reggel közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban összehangolt nyomozási cselekményeket hajtanak végre. A MNB-ügyben a nyomozó főügyészség ügyészei jelenleg több helyszínen hajtanak végre eljárási cselekményeket.

Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt tulajdonában álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben. Nem sokkal később Varga Mihály jegybankelnök azt is bejelentette, hogy újabb 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át határidőre az MNB korábbi működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságnak.

Október elején az MNB-ügy szálait felgöngyölíteni hivatott parlamenti vizsgálóbizottság több mint három órán keresztül hallgatta meg Kósa Lajost és Bánki Eriket. A bizottság korábban azt ígérte, munkája során megpróbálják azonosítani az MNB-ügy főszereplőit és meghallgatásra idézi őket, ez a folyamat kezdődött el Kósa és Bánki meghallgatásával. A két exképviselő hasonló taktikát választott, azzal kezdték a meghallgatásukat, hogy nem értik, miért kell ott lenniük és azzal folytatták, hogy semmilyen visszaélésre nem gyanakodtak korábban a jegybanki alapítványok körül. 2016-ban Bánki nyújtotta be azt a törvénymódosító javaslatot, ami arra szolgált, hogy a jövőben ne lehessen adatigényléssel kikérni a jegybanki alapítványok költéseit, Kósa pedig ekkoriban a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt. Kósa azt is elmondta, honnan származott az emlékezetes „elvesztette közpénz jellegét” kifejezés. A meghallgatásról ebben a cikkben és ebben a videóban számoltunk be.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról; a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről; illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.

Az MNB-ügy egy másik szála, hogy 2025 elején különös átszerveződések kezdődtek a PADME körül. Az MNB-alapítvány vagyonát igazgató Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. alapkezelője, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. fölé február 28-tól új tulajdonost jegyeztek be. Ez a Közép-Európai III. Magántőkealap volt, amit egészen a közelmúltig Matolcsy Ádám régi barátja, a Száraz István többségi tulajdonába tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzselt. A lépéssel tehát az akkori alapítványi kuratórium és céges menedzsment Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó napjaiban megpróbálta átjátszani a PADME vagyonkezelőjének cégét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. Az új jegybankelnök, Varga Mihály ezután vizsgálatot indított, és az Állami Számvevőszékhez fordult. 2025 márciusában az Állami Számvevőszék azt állapította meg, hogy Matolcsy György elnöksége alatt százmilliárdos nagyságrendű vagyon tűnt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványából.

A szerteágazó ügy lényegét a Telex A nagy játszma című dokumentumfilmben is összefoglalta, ebben elmagyaráztuk, hogyan kerülhetett magánkörökhöz és éghetett el több százmilliárd forint közpénz. Ebben a videóban pedig azt foglaltuk össze, mi történt A nagy játszma megjelenése óta az MNB-ügyben.