A Magyar Tudományos Akadémia székházában nemrégiben a mentális egészségügyi ellátással foglalkozó konferenciát tartottak, amelyen a terület legtekintélyesebb kutatóit és szakembereit tömörítő Országos Mentális Egészség Hálózat tagjai értekeztek arról, hogy a sokuk szerint szörnyű állapotban lévő szektor milyen azonnali, rendszerszintű reformokra szorul. Kovács Ilona pszichológust, az ELTE egyetemi tanárát és az MTA főtitkárhelyettesét kérdeztük a helyzetről és a kilábalás lehetőségeiről.
   – Miért szorul reformra a magyarországi mentális egészségi ellátás ön szerint?
   –Az enyhe kifejezés, hogy reformra szorul. Inkább azt mondanám, hogy összeomlott. Ez az ellátás legsúlyosabb végén a leglátványosabb. Ott, a kórházak pszichiátriai osztályain, ahol a folyosón fekszenek a betegek, és a pszichiáterek tömegesen hagyják ott a munkahelyeiket. Az ellátás e szegmense annyira leépült mára, hogy a szakemberek sokaknak képtelenek segíteni. De a mentális egészségi spektrum másik végén, a kisgyerekek és a kamaszok viselkedési problémáinak kezelésében is nagy problémák vannak. Ilyenkor kellene észrevennie az iskolapszichológusnak, ha az egyik diák kicsit másképpen viselkedik a társainál, mert esetleg ADHD-ja (figyelemhiányos hiperaktivitási zavara – a szerk.) vagy enyhe autizmusa van. Ilyenkor neki is foglalkoznia kellene vele, illetve el kellene küldenie az erre szakosodott ellátórendszer megfelelő rendelésére. Csakhogy ez az ellátórendszer az ország nagy részén egyszerűen nem működik.
   –Az ellátórendszer elégtelenségeit – hasonlóan az egész egészségügyi rendszerhez – a pénzhiány okozza?
   –Nem csak pénztelenségről van szó: itt számos rendszerszintű problémát tapasztalunk. Ezeket kezdtük összegyűjteni a kollégákkal a nemrégiben az MTA székházában tartott témanapon, illetve már korábban is, a Kinyíló Terek Együttműködési Fórum keretében. Az eddig összegyűlt javaslatok alapján fogjuk megfogalmazni azokat a reformjavaslatainkat, amelyeket a legsürgősebben meg kell lépni az ellátórendszer megújítása érdekében.
   De a tűzoltáson túl szeretnénk odafigyelni a megelőzés témakörére is, ahol a problémák már a pszichológusképzéssel kezdődnek. Évente több ezer fiatal kerül ki az egyetemekről pszichológusi diplomával. Amikor én végeztem az egyetemen, tizenegyen voltunk az évfolyamon, és akkor ezt volt az ország egyetlen pszichológusképzése. Ez a szám nyilván túl kevés volt akkor, de a mostani többezres létszám mellett nehezen biztosíthatók a képzés megfelelő szakmai feltételei.

Forrás: Magyar Hang / Molnár Csaba