A Balaton jövőjéről szerveztek konferenciát Tihanyban: két minisztérium, civilszervezetek,  a Limnológiai Kutatóntézet és a területileg illetékes nemzeti park részvételével tartott eseményen többek között azt hangsúlyozták, hogy a Balaton jövője nemcsak a víz mennyiségén múlik hanem azon is, hogy mennyire sikerül összeegyeztetni a természet védelmét a fejlesztési igényekkel. 
   Olyan mintha nem történt volna meg az elmúlt aszályos nyár, mintha nem lenne nyilvánvaló a klímaváltozás, és mintha nem tudná mindenki 7-8 éve, hogy baj van a Balaton partjának és környékének a túlépítésével – nyilatkozott a Magyar Hangnak több környezetvédő a hét végi egyeztetésről. 
   A tihanyi konferencia egyik szervezője az ottani „Kenderföldek-ügy” kapcsán alakult, s a település régi nevét viselő Tichon Természet-, Környezet- és Tájképvédelmi Egyesület. A szervezet alapítója Juhász Balázs a Magyar Hangnak nyilatkozva emlékeztetett: nagyok az érdekellentétek a beruházók, a területet fejleszteni tervezők és a Balatont védők között, de csak közös megoldás segíthet hosszú távon a tó helyzetén. Juhász szerint a helyzet megnyugtató megoldásáig egy 4-6 éves építési moratóriumra is szükség lenne, és nagy szükség van a vonatkozó jogszabályok rendezésére (például a civileket is bevonó partnerségi egyeztetés ismételt kötelezővé tételére, stb.). Juhász Balázs hangsúlyozta: az eddigieknél radikálisabb módszerekre lesz szükség a tó védelme érdekében.
   Nem csak a víz mennyiségen múlik, hogy mi lesz a Balaton sorsa, mindenki egyetért abban, hogy nagyon fontos a beépítések szabályozása is –  jelentette ki a Magyar Hang kérdésére a hét végi konferencia másik szervezőjének, a Magyar Természetvédők Szövetségének az ügyvezető elnöke, Éger Ákos. Szerinte nem lehet tudni, hogy milyen hatások érik még a Balatont az éghajlatváltozás kapcsán, ezért a legkisebb kockázatot szabad csak vállalni a tó életébe való beavatkozások kapcsán. Emlékeztetett: a rendezvényen részt vettek több, kifogásolt balatoni beruházás (pl. Csopak, Alsóörs) ellen tiltakozó civilek is, akik a rendezvényen is kérték a Balaton vízparti területeire vonatkozó 2025-ös kormányrendelet, a BATÉK felülvizsgálatát a Közlekedési és Beruházási Minisztériumtól. Felmerült az is, hogy az állam akár esetleg sajátítsa ki a problémás fejlesztési területeket, és hogy további jogszabályok felülvizsgálata is szükséges lehet. Éger Ákos kitért arra is, hogy abban is konszenzus volt a konferencián, hogy a változó vízszint bajnak tűnik a Balaton számára, pedig ez alapvetően jót tesz a Balatonnak (ha tényleg változó, és nem folyamatosan csökkenő). „Ha így természetesebb partok alakulnak ki, az is jó, és ezeket hagyni kellene békén, nehogy valakinek eszébe jusson ezeket a helyeket is fejlesztési területnek gondolni. Ennek tudatosításában mindenkinek van felelőssége” – tette hozzá.
   Mindkét szakértő reményét fejezte ki, hogy a mostani konferencia hozzájárul a régóta hiányzó diskurzus elindulásához a különböző érdekeltségű felek között a Balaton érdekében. 

Forrás: Magyar Hang / Horn Gabriella / „Radikálisabb módszerek kellenek a Balaton védelme érdekében” | Magyar Hang