A statisztikai hivatal sokak által várt, és a szokottnál később megjelentetett adatai szerint a súlyos anyagi deprivációban élők és a szegénységgel, társadalmi kirekesztődéssel fenyegetettek aránya is csökkent hazánkban tavaly.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a korábbi években megszokott szeptemberi hónap helyett csak most, november végén publikálta a társadalmi kirekesztődésre és relatív jövedelmi szegénységre vonatkozó Laeken-i indikátorokat is, melyek javuló helyzetképet mutatnak.

A kiadvány szerint ugyanis a teljes lakosság 31,1 százaléka, vagyis 3,044 millió ember volt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával. 2012-ben ez az arány 33,5 százalék volt, vagyis 241 ezer fővel több embert érintett. Ezen belül:

0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya, ez 1,4 millió embert, 14,6 százalékot jelent,

0,3 százalékponttal csökkent a munkaszegények aránya, vagyis 903 ezer ember, 9,2 százalék,

2,9 százalékponttal csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, vagyis 23,9 százalék.

Ugyanakkor 18 ezerrel többen voltak azok, 461 ezren, akiket mindhárom iménti probléma egyaránt sújtott. Tehát a jövedelmi szegénység, a munkaszegénység és a súlyos anyagi depriváció is.

Ha háztartástípusonként vizsgáljuk a kérdést a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatát, akkor egyedül a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülők esetében emelkedett az érintettek aránya. A 2012-es 59,3 százalékról 61,5-re.

Egyre többeknek probléma a váratlan kiadás fedezése

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya a 2012-es 26,8 százalékról 23,9 százalékra csökkent. Ha a mutató alkotó egyes tételeket vizsgáljuk meg, akkor a legnagyobb arányban a váratlan kiadások fedezése okoz problémát a háztartások számára, ráadásul kellemetlen fejlemény volt 2012-höz képest, hogy egyre többeket is érint. Vagyis a háztartások 75,2 százaléka nem tudna kifizetni egy legalább 66 ezer forint összegű, váratlanul felmerülő kiadást.

Másik, legtöbbeket érintő probléma az egyhetes üdülés hiánya, ám azok aránya, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, 66,6 százalékról 59,6-ra mérséklődött egy év alatt.

Egyéb tételek is rávilágítanak az anyagi szegénységre, így például a megkérdezettek 36,7 százaléka nem tudja megengedni magának, hogy meghívja a barátait, de nem sokkal voltak kevesebben azok sem (32,6 százalék), akik egy mozit, színházat, vagy valamilyen egyéb szabadidős tevékenységet nem tudnak megengedni maguknak. 29,8 százaléka a megkérdezetteknek anyagi okokból nem engedheti meg magának azt sem, hogy új ruhát vásároljon, ám ami még ennél is megdöbbentőbbnek hathat, hogy 4,2 százaléknak két pár cipőre sem futja.

A válaszadók 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy saját internet-hozzáférése legyen. A felmérésben a közlekedési eszközök használatára is rákérdeztek. A válaszok alapján a megkérdezettek 5,1 százaléka azért nem használja a tömegközlekedési eszközöket, mert bár szüksége lenne rá, de túl drágának találja. 45,4 százalék pedig nemmel válaszolt arra a kérdésre is, hogy lecserélik-e a használt bútorokat a háztartásban.

1,4 millió magyar él kevesebb, mint havi 67 ezer forintból

A relatív jövedelemi szegénység mutatója alapján tavaly hazánkban a teljes népesség 14,6 százalékát érintette ez a probléma, vagyis 1,4 millió embert. Ennyien éltek a relatív szegénységi küszöb alatt, ami a mediánjövedelem 60 százaléka, azaz az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan évi 813 ezer forint. Vagyis havi 67 750.

A foglalkoztatottak körében 6,4 százalék élt a szegénységi küszöb alatt, míg a nyugdíjasok körében ez az arány 4,5 százalék volt.

mfor.hu