kedden beterjesztett 2023-as költségvetési tervezetben a két önálló tárca nélküli ágazat, az egészségügy 4 százalékos, az oktatás 9 százalékos növekedést irányoz elő, de vajon mire lesz ez elég, vagy mire fogják költeni?

EGÉSZSÉGÜGY - az egyik vesztes

A jövő évi tervezetben az egészségügyre 2669,4 milliárdot szán a kormány. Ez, a 2022-es 2569,1 milliárdnál 4 százalékkal több forrást jelöl meg. A kormány véleménye szerint tehát jelentős forrás szolgálja a 202l-től elindult, több évig tartó átfogó orvosi bérfejlesztési program végrehajtását ugyanúgy, mint az egészségügyi szakdolgozókat megillető, szintén korábban elindított béremeléseket, sőt, úgy látják, a céltartalékok lehetőséget biztosítanak további bérintézkedésekre. Azt is hangsúlyozzák, hogy az előző évi előirányzatnál (3258 milliárd forint) 258 milliárd forinttal kisebb összegű hazai finanszírozású fejlesztések közül két területen történhet nagyobb előrelépés.

Ezek közül az egyik az ellátórendszer további erősítése érdekében az állami, valamint az egyházi fenntartású egészségügyi intézményeknél történne meg.

De még mindig vajmi keveset tudunk a közel két éve, a Boston Consulting Group által 352 millió forintért elkészített egészségügyi reformcsomagról, de érdekes, hogy már 2020-ban is a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium rendelte meg a válságkezelő csomagot, nem Kásler Miklós. A dán mintára készült szlovák reformcsomag valószínűleg azért volt szimpatikus a kormánynak, mert nem az egészségügyre fordított költségek növelése volt a cél, hanem az, hogy a meglévő ráfordítások hatékonyabb elköltése által 20 százalékkal növelnék az ágazat hatékonyságát és 30 százalékkal az ellátás minőségét. Varga Mihály pénzügyminiszter parlamenti sajtótájékoztatóján június 7-én ugyan arról beszélt, hogy a 2023-as büdzsé a rezsi- és honvédelem költségvetése, de sokak szerint már a vesztesei is megvannak, ezek egyike az egészségügy.

Az Orbán-kormány számai szerint ugyanis az egészségügyi kiadások 4 százalékos emelkedése az 5 százalékos inflációval számolva reálértékcsökkenést takar. Az egészségügy jövőre mintegy száz milliárddal több, mint a 2022-es előirányzottnál. Vagyis ez az egészségügyi kiadások 3,7 százalékos növekedését jelenti, ami elmarad az 5,2 százalékos inflációtól, vagyis reálértéken csökkenek, így már most megismerhettük a jövő évi költségvetés első vesztesét – magyarázza a Népszava, miért is a költségvetés egyik vesztese az egészségügy.  

A lap szerint jól jelzi az egészségügyhöz való hozzáállását a kormánynak, hogy több pénzt költ a Pénzügyminisztérium személyi juttatásaira (14 milliárdot), mint az Egészséges Budapest Programra (10 milliárd). Ez az a program, amelyből nevével ellentétben nemcsak a főváros, hanem az főváros és a teljes agglomeráció egészségügyi fejlesztéseit finanszírozzák.

Ugyanakkor jövőre tovább épül a Nemzeti Oltóanyaggyár 18,5 milliárdból, melynek 2022. év végére ígért indulását még teljes homály fedi.

mfor.hu