Bírósági úton támadta meg az ALTEO Circular Kft. és a tulajdonában álló Peregium Green Zrt. azt a hatósági döntést, mely több mint ötvenmillió forint hulladékgazdálkodási bírságot rótt ki a két cégre a Salgótarjánban évekig tárolt akkumulátorok ügyében.  
   A két cég nemcsak a bírságot vitatja, hanem a Nógrád megyei kormányhivatal azon döntését is, amely az akkuk veszélyes hulladékként való besorolására és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek való átadására kötelezte őket. Az ALTEO szerint helyesen jártak el, amikor termékként kezelték és értékesítették az autókból kiszerelt, Salgótarjánban évekig a szabadban tárolt akku-egységeket. 
   Néhány hete írtunk arról, hogy az ALTEO Circular Kft.-t megbüntették, mert a cég nem tett eleget a jogerőssé vált határozatban leírt kötelezésnek: a salgótarjáni hulladéktelepén tárolt akkumulátorokat nem sorolta be hulladékként, hanem termékként adta el azokat. A kormányhivatal – mely szerint a cég rosszhiszeműen járt el, tevékenységével jogtalan gazdasági előnyhöz jutott, emellett veszélyeztette a jogbiztonságot is – emiatt 4,2 millió forintos bírságot rótt ki az ALTEO-ra. 
   Cikkünk megjelenése után a megyei hatóság közadatigénylésünkre adott válaszából kiderült, hogy a salgótarjáni akkuk másik birtokosa, a Peregium Green Zrt. ügyében indult eljárás is lezárult. S mivel ez a cég jóval nagyobb mennyiségű akkumulátor-egység tulajdonosa volt, nagyobb bírságot is kapott: a kormányhivatal büntető határozata szerint a zrt.-nek 50,2 millió forint bírságot kell fizetnie. 

A határozatban szerepel a megbírságolt Peregium Zrt. hatóságnak küldött előzetes nyilatkozata. Eszerint a salgótarjáni telepen tárolt akkukat a cég „további használatra alkalmas, jelentős gazdasági értékkel bíró alkatrészként tartotta nyilván, melyek energiatároló egységek építése céljából kerültek értékesítésre”, és már a hatósági eljárás eljárás lezárulása előtt megkezdték a tárolt eszközök eladását. A kormányhivatal szerint viszont az eszközök eladásával a zrt. célja „a hulladékgazdálkodási engedély kikerülése” volt.

Jelentős haszon származott az akkuk eladásából
   A kormányhivatal nem fogadta el a cég azon érvelését, hogy a tárolt akkuk nem hulladéknak, hanem terméknek voltak tekinthetők.
   „Kötelezettől elvárható volt az ide vonatkozó jogszabályok ismerete, mely szerint a gyártásfelhasználási folyamatból kilépett akkumulátorok automatikusan hulladék státuszba kerülnek, ezt követően kizárólag hasznosítást követően válhatnak termékké” – állapította meg a hatóság.
   A kormányhivatal leszögezte:
   „A beküldött szerződések megerősítik azt a tényt, hogy jelen esetben nem újrahasználatról van szó, ugyanis a használat nem a 695 db teljes, változatlan formájú egység felhasználására irányul, hanem azok szétszerelését követően, csak azok bizonyos elemeire (cella, modul, pakk) terjed ki. Kötelezett nyilatkozatával ismét az akkumulátorok felhasználhatóságát bizonygatta, annak ellenére, hogy a hulladékstátusz a korábbi eljárásban végrehajtható döntéssel megállapításra került. A csatolt dokumentumok alapján vélelmezhető, hogy érdekében állt az engedélyköteles hasznosítási tevékenységet kikerülni, így gazdaságosabban tudta felhasználni, értékesíteni a hulladék hasznos elemeit.” 
   A hatóság szerint az akkuk termékként való értékesítésével a cég jelentős haszonra tett szert. Ám hogy pontosan mekkora volt ez a haszon, az nem derült ki: az Átlátszónak megküldött dokumentumban szereplő összeget kitakarták. 
   Az ügy kapcsán a megyei kormányhivatal mindenesetre kijelentette:
   „A gazdasági érdek nem írhatja felül a környezetvédelmi előírásokat.”  

A megbírságolt cégek pert indítottak
   A kiszabott bírságok kapcsán – ez a két cég esetében összesen 54,4 millió forint – az ALTEO Circular egy közleményt adott ki. Ebben az áll, hogy „az ALTEO Circular Kft., valamint annak többségi tulajdonában álló Peregium Green Zrt. külön-külön közigazgatási pert indítottak a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal velük szemben hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt.”
   A közlemény kiemeli, hogy „az Európai Parlament és Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (a továbbiakban »Akkumulátor Rendelet«) – a technológiai fejlődést lekövetve – nevesíti a »repurposing« (a magyar fordításban »újrapozicionálásként« jelölt) fogalmát, amely egy olyan művelet, amelynek eredményeként egy hulladéknak nem minősülő akkumulátort vagy annak részeit az eredetileg tervezettől eltérő rendeltetésre vagy alkalmazásra használnak.”
   A cég az Akkumulátor Rendeletre hivatkozva állítja, hogy jogszerűen jártak el, amikor az akkumulátorokat termékként szállították el, hogy villamosenergia-tárolókban való további felhasználás céljából értékesítsék.
   Az Akkumulátor Rendelet 3. cikkében valóban szerepel az akkumulátorok „újrapozicionálásának”, azaz újrafelhasználásának fogalma. A definícióból azonban egyértelműen kiderül, hogy csak azokra az akkumulátorokra, illetve azok alkatrészeire vonatkoztatható, melyek a művelet megkezdése előtt nem váltak hulladékká.
   „újrafelhasználás”: bármely olyan művelet, amelynek eredményeként egy – hulladékakkumulátornak nem minősülő – akkumulátor vagy annak alkatrészei az eredeti tervezési céltól eltérő célra vagy alkalmazásra kerülnek felhasználásra; (Forrás: Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2023/1542 rendelete)  
   A Nógrád megyei kormányhivatal jogerős határozata pedig már márciusban, hosszú hatósági vizsgálat után megállapította, hogy a Salgótarjánban tárolt 235 tonnányi akkumulátor autógyári visszahívásból származott, amelyeket kiléptettek a gyártási, illetve felhasználási ciklusból, és ezáltal veszélyes hulladéknak tekintendők.
   Márpedig ha egy akkumulátor egyszer hulladékká vált, akkor arra az Akkumulátor Rendelet alapján a „hulladékból történő előkészítés / újjáépítés” (preparing for re-use / preparing for repurposing) szigorú szabályai vonatkoznak, s ez már engedélyköteles hulladékkezelési tevékenység.
   Emellett nem elég kijelenteni, hogy egy adott akkumulátort energiatárolóként akarnak használni: igazolni kell a termékmegfelelőséget és a biztonságos állapotot.
   A salgótarjáni esetben azonban a cégek semmilyen egyedi műszaki/biztonsági tanúsítvánnyal vagy engedéllyel nem tudták igazolni a hatóságnak a tárolt eszközök megfelelőségét – a szabadtéren, az időjárásnak kitéve, sérült csomagolásban tárolt, drasztikusan amortizálódó akkumulátorokra nem végezték el a hivatalos megfelelőségértékelést.

Forrás: Átlátszó / Bodnár Zsuzsa