Miközben propagandajelentésekkel igyekezett megteremteni a tökéletesen működő hadsereg képét Szalay-Bobrovniczky Kristóf, valójában éveken át sokfrontos belháború dúlt saját területén és a kormányban a honvédségi reform miatt. Egymásnak ment a tárca és a vezérkar, összefeszült a szakminisztérium három nagy erőközpontja, a „három torony”, az érdekvédőket nyomás alá helyezték, a Miniszterelnöki Kormányiroda pedig az egyenruhásokat megalázva dobott vissza törvénytervezetet. A HVG feltárta, hogyan újította meg az Orbán-kabinet a sereg működését és a katonák mindennapjait meghatározó szabályrendszert.
   „Középpontban a katona.” Ez volt a 2010-es évek végén induló haderőfejlesztés egyik szlogenje, ehhez képest épp csak a katonák nem kerültek középpontba: rendszerbe állították ugyan a világ legkorszerűbb haditechnikai eszközeit, de közben az érdemi humánpolitikai reformok elmaradtak. Emiatt a honvédség továbbra is becsontosodott, túlbürokratizált rendszerként működött, amit merev, elavult szabályok, struktúrák kötöttek béklyóba. Felismerte ezt az Orbán-kormány is, ám a rendszer átformálását se kiköpni, se lenyelni nem tudták: az előző szabályozás már elfogadásakor sem felelt meg a kor kritériumainak, de az elodázhatatlan ráncfelvarrás minden megoldott probléma helyére újakat teremtett.
   A HVG azt térképezte fel, hogy milyen kormányzaton belüli feszültségek miatt siklott félre a folyamat, milyen csaták voltak a politikai felsővezetés, a minisztériumi erős emberek és a gerontokratikus katonai csoportok között.
   Minderről több, a rendszer akkori működésére rálátó, az átalakításban részt vevő forrás, köztük Bazsik István, a hivatásos-szerződéses állomány 20 százalékát, négyezer embert tagjai között tudó Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) elnöke beszélt lapunknak.
   A reform középpontjában az ezer sebből vérző, elavult Honvédek Jogállásáról szóló Törvény (HJT) állt, amely meghatározta a mintegy 36 ezer hivatásos, szerződéses, tartalékos katona életének csaknem minden részletét, így lényegében a sereg működését is. Ez a törvény szab meg szinte mindent a javadalmazástól kezdve a felelősségi körökön, a szankcionáláson, szabadságoláson át a nyugdíjazásig. Ekkor, 2023-ban még az volt az alapötlet, hogy létrehoznak egy új – a hadrafoghatóságot növelő – kerettörvényt, a részleteket pedig rendeletekben szabályozzák majd. Talán ez volt az utolsó olyan fázisa a reformnak, amikor egyetértés volt. Amikor ugyanis a tartalmi kérdések kerültek napirendre, kiderült, hogy szinte mindenki mást akart. Ráadásul nem csupán a politikai és szakma között feszültek ellentétek, hanem a kormányzaton és a honvédségen belül is sok volt az érdekütközés.

Forrás: HVG / Földes Márton