Több olyan válságtanácskozás is volt a Belügyminisztériumban az áprilisi választás után, de még az új kormány felállása előtt, amelyen az ukrán pénzszállítók elleni akcióban felmerülő jogi kérdéseket, aggályokat beszélték át az akcióban érintett szervek képviselői – tudta meg több, egymástól független forrásból a Telex.
Ezeken a találkozókon a titkosszolgálatok illetékesein kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) is képviseltette magát. Úgy tudjuk, hogy ezen találkozók egyikére utalhat az az ügyészségi feljegyzés, amely szerint Hajdu János akkori TEK-vezető zárt körben Orbán Viktor szerepére tett utalást.
A Telex információja szerint ezeken a találkozókon nemcsak a jelenlegi államfő által nemrég legfőbb ügyésznek jelölt, de leszavazott Szathmáry Zoltánnak az akkor az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a jogi főosztályt vezető és az ukrán pénzszállítók kihallgatásakor a TEK épületében tartózkodó testvére, de Hajdu János volt helyettese, Kovács András is részt vett. A 2022-től a TEK-nél főigazgató-helyettesként dolgozó Kovács rendőr dandártábornok, rendőrségi tanácsos lett október elsejétől a rendőrség szervezetébe beolvadó Terrorelhárítási Központ parancsnoka, különleges védelmi országos rendőrfőkapitány-helyettes.
Utóbbi azért is figyelemreméltó, mert úgy tudni, hogy Baka András legfőbb ügyésznek javasolt jelöltjét, Szathmáry Zoltánt azért fúrta meg a Tisza Párt, mert a jelölés után megtudták, hogy az AH-nál dolgozó testvére érintett az aranykonvoj ügyében. Kovács András ennek ellenére a TEK parancsnoka lett.
Az, hogy voltak a BM-ben találkozók az aranykonvoj ügyében, egy olyan ügyészségi feljegyzésből derült ki, amit korábban az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvéd kapott meg. Az ügyészségi feljegyzés azután készült, hogy az aranykonvoj elleni művelet ügyében nyomozó ügyészek meghallgatták Szathmáry testvérét. Horváth Lóránt az ominózus ügyészségi feljegyzésre is hivatkozva állította azt, hogy Szathmáry Zoltán akkor még az AH-nál jogi főosztályvezetőként dolgozó testvérének is tudnia kellett arról, ki döntött az ukrán pénzszállítók elleni akcióról.
A június 22-i keltezésű, lapunk által is megszerzett ügyészségi feljegyzés szerint Szathmáry AH-nál dolgozó testvére azt mondta el az ügyészeknek, hogy még az országgyűlési választás előtt volt egy vizsgálat a BM-ben, a vizsgálóbizottság előtt pedig ő is többször megjelent, mégpedig Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkár kíséretében. Az ügyészségi feljegyzés szerint „ebben a körben” Hajdu János, a TEK akkori vezetője kijelentette, hogy „mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe – utalva ezzel dr. Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre”.
Az ügyészségi feljegyzés tartalma szerint tehát a választás előtt volt egy vizsgálat és vizsgálóbizottság előtt is akkor álltak az érintettek, csakhogy információnk szerint ez nem igaz. Sem a választás előtt, sem utána nem volt olyan vizsgálat, amely során a titkosszolgálatok, a NAV vagy a TEK felelősségét vizsgálta volna a BM, úgyhogy ilyen vizsgálaton Szathmáry sem lehetett ott. Az érintettek viszont ott voltak azokon a találkozókon, amelyeket tényleg a BM-ben tartottak, amolyan válságtanácskozásként.
Noha az aranykonvoj művelet miatt az ukránokat képviselő Horváth Lóránt ügyvéd már a választás előtt feljelentést tett az ügyészségen, április 12-ig az ügyészség nem igazán lépett az ügyben. Azonban a választás után már más volt az ügyészség hozzáállása a történtekhez.
Úgy tudjuk, még azelőtt, hogy az új kormány felállt volna, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség több, az ügyben érintett állami szervet megkeresett. Az ügyben érintett szereplők ezután dugták össze a fejüket, hogy egyeztessenek. Információnk szerint nem is annyira az ügyészség kérdezősködése, sokkal inkább a NAV viszonylag gyors válasza hozta lépéskényszerbe őket. A NAV ügyészségnek adott válaszából ugyanis ki lehetett sakkozni, hogy az akció napján volt egy olyan „időablak”, amikor az ukránokat egészen biztosan jogtalanul tartották fogva a TEK központjában. Ez pedig a TEK-et hozta igencsak rossz helyzetbe.
A Telex forrásai szerint ezért ezeknek a választás után megtartott válságtanácskozásoknak a célja alapvetően az volt, hogy az ügyben érintett szervek képviselői megbeszéljék, hogyan tudják úgy „lefedni” a fogva tartás idején keletkezett lyukat, hogy az jogszerű legyen.
Arra, hogy valóban ez lehetett a találkozók célja, a Szatmáry Zoltán AH-s testvérének meghallgatásáról készült ügyészségi feljegyzésben is van utalás. A feljegyzés szerint ugyanis azt mondta az ügyészeknek, hogy ő és Farkas Örs a „belügyminisztériumi vizsgálóbizottság” elé vittek egy táblázatot arról, hogy „az elfogott személyek mettől meddig és milyen jogcímeken voltak fogvatartásban”. A feljegyzés szerint Szathmáry azt is mondta az ügyészeknek: „a vizsgálóbizottság egyik tagja felvetette annak szükségességét, hogy a jelenlévők találják ki, hogy a táblázatban lévő »lukat« (ti. az előállítások megtörténtét és a NAV részéről a személyi szabadságot korlátozó bármely további intézkedés mellőzéséről szóló döntés megszületését és az idegenrendészeti eljárásban hozott döntés közötti kérdéses időszakot) milyen módon lehet jogszerűen kitölteni”.
Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a TEK-nek valamiféle magyarázatot kellett találnia arra, mi alapján tartották fogva az ukránokat, miután a NAV jelezte, hogy befejezte a meghallgatásukat, de még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe.
Ahogy az a később, a NAV-osok által tett tanúvallomásokból is kiderült, a NAV-osok Hajdut tették felelőssé azért, ahogy a TEK-ben az ukránokkal bántak. Hajdu ezzel szemben azt állította, hogy a TEK csak azt tette, amit a felkérő szerv, azaz a NAV kért.
Több, egymástól független forrásból úgy tudjuk, hogy ez a nézetkülönbség Hajdu és a NAV között az egyik BM-es válságtanácskozáson is kibukott. Ahogy az is, hogy Hajdu az egész műveletért főleg a titkosszolgálatokat tette felelőssé.
Azt nem tudni, hogy az ügyészségi feljegyzés miért vizsgálóbizottságot említ, noha sem vizsgálat nem volt, sem vizsgálóbizottság nem állt fel. Lehetséges, hogy Szathmáry Zoltán meghallgatott testvére emlékezett rosszul, vagy az őt meghallgató ügyészek nem értették pontosan az általa elmondottakat, esetleg ők emlékeztek rosszul, amikor a feljegyzést készítették. Sőt, lehetséges az is, hogy az ügyészek a feljegyzésben egy másik, a rendőröket és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) érintettségét vizsgáló belső BM-es vizsgálattal keverték össze a két eseményt.
Merthogy valóban volt egy belső BM-es vizsgálat, de úgy tudjuk, hogy az kizárólag a BM alá tartozó X. kerületi rendőrök és az OIF szerepére fókuszált. Az ukránok ellen ugyanis a hosszúra nyúlt nap végén idegenrendészeti őrizetet rendeltek el, ezt pedig az AH-s Szathmáry István kezdeményezte a X. kerületi rendőrségen. Azért ott, mert a TEK központja, ahol az ukránokat fogva tartották, a X. kerületben található.
Megkerestük Hajdu Jánost a BM-es találkozókkal kapcsolatban. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy volt-e vizsgálat és ezen találkozók valamelyikén valóban elhangzott-e az a kijelentés, ami az ügyészségi feljegyzésben van, miszerint Hajdu Orbánra tett utalást. Lapunknak Hajdu János védője, Hampó Norbert megerősítette, hogy – idézzük – „Farkas Örs vezetésével, a Belügyminisztérium épületében valóban volt egy ilyen értekezlet, arról azonban nincs tudomásunk, hogy ez egy vizsgálat részeként történt volna. Vizsgálóbizottság felállítására a tudomásunk szerint nem került sor”.
Hajdu ügyvédje szerint „az említett helyen elhangzottak feltárása és bizonyítása a nyomozás feladata, az azonban aggálytalanul kijelenthető, hogy védencem bűncselekményt nem követett el, ezért az akár ott, akár máshol elhangzottak, ennek ellenkező bizonyítására nem alkalmasak.”
Kerestük az ügyben Farkas Örsöt is, de ő nem akarta kommentálni az értesüléseinket. „Nem tartom szerencsésnek, hogy egy ilyen ügyet a nyilvánosság előtt próbálnak rendezni egyes szereplők” – közölte az egykori államtitkár.
Az aranykonvoj-ügyből egyébként kezdetben csak Hajdu jött ki rosszul, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség még június végén gyanúsítottként hallgatta ki őt. Nemrég azonban Szathmáry AH-s testvérét is meggyanúsították.
Ettől valószínűleg azt remélik az ügyészek, hogy az AH egykori főosztályvezetője „felfelé” mutat majd. Azt ugyanis az AH már nyilvánosan is elismerte, hogy az ukránok elleni akciót a kormányzat rendelte meg, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. Arra, hogy az ügyészek a volt miniszterelnököt vehették célba, az is utal, hogy múlt héten a nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől a Központi Nyomozó Főügyészség vette át.
Forrás: https://telex.hu/belfold/2026/10/06/aranykonvoj-ugy-valsagtanacskozasok-...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
