2008. október 2., csütörtök 5:35 InfoRádió / The Guardian Egyel?re még nem fellegzett be a kapitalizmusnak, bár nagy pofont kapott - így összegezhet? azoknak a baloldali gondolkodóknak a véleménye, akiket a Guardian kérdezett meg a pénzügyi válságról. Többségük attól tart, hogy az egésznek a levét a kisember issza meg, a gazdagoknak legfeljebb "el kell adniuk a jachtjaikat". 2008. október 2., csütörtök 5:35 InfoRádió / The Guardian Egyel?re még nem fellegzett be a kapitalizmusnak, bár nagy pofont kapott - így összegezhet? azoknak a baloldali gondolkodóknak a véleménye, akiket a Guardian kérdezett meg a pénzügyi válságról. Többségük attól tart, hogy az egésznek a levét a kisember issza meg, a gazdagoknak legfeljebb "el kell adniuk a jachtjaikat". "A pénzügyi válság olyan a kapitalista neoliberálisoknak, mint Csernobil volt a nukleáris lobbinak: kész katasztrófa" - állítja Daniel Cohn-Bendit, aki reméli, hogy mindannyian tanulunk a válság leckéjéb?l, bár kérdéses, hogy ez tényleg így lesz-e. Az 1968-as májusi párizsi diáklázadások vezére szerint azonban még nincs vége a szabadpiacnak, mert az mindig képes magát megreformálni. "Akkor lesz vége a kapitalizmusnak, ha már képtelen lesz erre" - mondja a diáklázadóból lett zöld európai parlamenti képvisel?, aki hozzáteszi: az a nézet viszont, miszerint a piac az isten, már nem igaz. "Húsz évet kellett harcolnunk, hogy felhívjuk a figyelmet a klímaváltozásra. Sok id?be telt, de igazunk volt. A pénzügyi válság minden bizonnyal er?síteni fogja azt az érvet, hogy egyensúlyt kell teremtenünk a környezet, a társadalom és a gazdaság között" - véli az egykori diákvezér, aki szerint az átlagemberek mindenüket elveszítik, míg a bankárok elsétálnak a milliókkal. Vörös Kenny sajnálja "Nem hiszem, hogy ez lenne a kapitalizmus vége" - osztja a '68-as diákvezér véleményét Ken Livingstone, ám London korábbi polgármestere hozzáteszi: sajnos. A munkáspárti politikus szerint vissza fogunk térni egy sokkal intervencionistább állami berendezkedéshez. "Ha az árucsere és az áruk elosztásáról van szó, akkor a piac verhetetlen. A politikusok ott követik el a hibát, amikor azt hiszik, a piac mindenre képes: képezni tud munkásokat, infrastruktúrát alkot, megvédi a környezetet, és szabályozza saját magát. De elég nyilvánvaló, hogy ez nem így van" - mondja. Az egykori londoni polgármester úgy véli, hogy itt az id? létrehozni egy olyan nemzetközi szabályozó rendszert, amely megakadályozza, hogy még egyszer el?forduljon egy ehhez hasonló válság. "A kapitalizmus túl messzire ment" Jarvis Cocker szerint jó nézni, ahogy a kapitalizmus megkapja méltó büntetését. "Túl messzire ment. Szerintem a legtöbb ember érti a kapitalizmust, amikor az a termékeket el?állító vállalatokról szól, de ha az a pénzcsináló szervezeteket jelenti, akkor az már sokak képességeit meghaladja" - véli a Nagy-Britanniában a kilencvenes években nagy népszer?ségnek örvend? Pulp zenekar frontembere. Az énekes bevallja: ? sem érti a tévé képerny?jének alján futó t?zsdeindexeket, amelyeknek semmilyen hatása nincs az ember mindennapi életére, aztán egyszer csak hirtelen azt mondják, hogy a t?zsde zuhanórepülésbe kezdett. "Talán egy kis recessziónak jó hatása lesz. Sok ember él nehéz anyagi körülmények között, de amikor depressziósnak érzik magukat, akkor vásárolnak. Itt az ideje, hogy egymással beszélgessenek, és egymást szórakoztassák" - hangsúlyozza az énekes, aki szerint a mostani pénzpiaci válság tragédiája az, hogy az átlagemberek viselik majd annak a terhét, "a felel?söknek meg legfeljebb el kell adniuk a jachtjaikat". "Akkor, amikor a Lehman Brothers cs?dbe ment, a Merrill Lynch-et pedig kisegítette az állam, Damien Hirst 70 millió fontot keresett a m?veivel egy árverésen - ez jelzi, hogy a kapitalizmus nem halott" - sommázta véleményét a Guardian hasábjain Patrick Brill brit m?vész. Az általa említett Damien Hirst Anglia egyik legkeresettebb képz?m?vésze, alkotásaiért egymást tapossák a m?kedvel? gazdagok. Brill a kapitalizmus egyenl?tlenségére hívja fel a figyelmet: a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre szegényebbek. "A nap végén meg a tehet?sek elmennek egy árverésre, ahol elköltik a zsebükb?l az aprót. Ez a válság olyan, mintha a kapitalista macska átvánszorogna egy másik párnára". A megabankok megahibákat követnek el "A megabankok megahibákat vétenek, amelyek hatással vannak ránk" - ez már a szintén zöld EP-képvisel?, Caroline Lucas véleménye a pénzpiaci válságról. A politikus szerint dönt? pillanathoz érkeztünk: vége az elmúlt évtizedek szabad folyású, szabályozatlan kapitalizmusának, és vissza kell térni ahhoz, hogy a pénzpiac nem a gazdaság ura, hanem szolgája. Hangsúlyozza: fel kell darabolni a pénzintézeteket kisebb egységekre, és olyan irányba kell elindulni, amely gazdaságilag és környezetileg is fenntartható. Michel Onfray francia filozófus szerint még koránt sincs vége a kapitalizmusnak, mert az képlékeny, és folyamatosan alakul. Ott volt már az ókorban, a feudalizmusban, az ipari korszakban, jelen volt a fasizmus álruhájába öltözve is, és a mostani történések után egy új formában fog majd megjelenni. "A kapitalizmus elpusztíthatatlan, és úgy m?ködik, mint a lernéi hidra: levágod az egyik fejét, és egy másik n? a helyén" - véli a gondolkodó, aki szerint egyáltalán nincs vége a társadalom pénz- és hitelmegszállottságának. A hatalom elmozdul Az egykori bankár sem a kapitalizmus végér?l beszél, hanem arról, hogy az Egyesült Államok meggyengült. "A hatalom elmozdul Amerikától az eladható áruval rendelkez? fejl?d? országok (például Brazília és az öböl menti államok), valamint Kína felé, ahol nagy a megtakarítás" - állítja Max Keiser, aki a piacok igaz természetér?l vezet rádióm?sort. A szakember szerint új világrend van kialakulóban, és Amerikának mint a globális gazdaság hajtóerejének befellegzett. Nem túl optimista a jöv?t illet?en, mert szerinte a baloldalnak nincs gazdasági programja, és ez társadalmi elégedetlenségekhez vezet. A New York-ban él? Hari Kunzru angol író és újságíró azt állítja: jól látható és érzékelhet? pánik és szisztematikus válság uralkodott el a világ pénzügyi központjának számító metropoliszon. "Nem hiszem, hogy a közeljöv?ben egy Mad Max-féle világ köszöntene ránk, de a mostani válság annak a korszaknak a lélekharangja lehet, amikor mindannyian a szabadpiaci kapitalizmus csodáiról zengünk énekeket" - mondja az író. És hogy mit mond a feminista? Nagyjából azt, mint a bankár: a probléma az, hogy a baloldalnak most nincs koherens alternatív jöv?képe, ellentétben az 1880-as évekkel, amikor "kitalálták" a szocializmust, vagy az 1930-as évekkel, amikor sokak számára úgy t?nt, hogy a kommunizmus jelenti a megoldást. Sheila Rowbotham szerint a mai szabályozatlan pénzpiac kész katasztrófa, és kérdéses, hogy egy új baloldal képes lesz-e megoldani a problémákat.