Az új minősítő rendszer felfüggesztését követelik a rokkantak

2012. június 20. szerda, 10:15 |   |   | 

AZ ÚJ  KOMPLEX MINŐSÍTŐ  RENDSZER  CSODAFEGYVER  A  ROKKANTAK ELLEN?

 Naponta látnak nyilvánosságot olyan esetek, hogy a súlyos betegségekkel küzdőket, akik hosszú évekig az orvos szakértői vélemények alapján rokkantak voltak – az egyre súlyosbodó állapotuk ellenére – a következő soros felülvizsgálatokon úgy visszaminősítenek, hogy kiesnek az ellátórendszerből. Ez pusztán, csak véletlen? A kérdésre az alábbiak, talán megadják a választ:

A 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelettel – mely a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szól – vasszigorú elbírálás született, a rokkantak egészségi állapotának a minősítése céljából. Az új minősítő rendszer 2012.07.01-én startol, a hozzárendelt 30 milliárdos állami támogatással (mint munkahelyteremtést, infrastruktúra, informatikai beruházás, akadálymentesítéssel) a 2011. évi CXCI. törvényhez hozzákapcsolódva. Eleve azt vélelmezve, hogy a rokkantak ellátására elégséges egy szociális, segélyszerű, jövedelempótló pénzbeli ellátási forma. Miközben, a rokkantak vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, a magas gyógyszer és ápolási költségek miatt. A fix összegű ellátásoknál nem számít sem az életkor, sem a munka és járulékfizetéssel igazolt szolgálati idő mértéke sem. A foglalkoztatási és szociális szempontok figyelembe vétele, ugyanolyan mértékű egészségkárosodás mellett az alábbiak szerint alakul:

1./ Akinek a foglalkoztatási előzménye (alul iskolázottság), a szociális helyzete rossz, annak rehabilitációját nem javasolják. Így, az illető a rendszerben talán bent maradhat.

2./ Aki viszont képzettebb és a szociális helyzete jobb, az rehabilitálhatónak minősül. Ezt azt jelenti, hogy, ha nem kap munkát 3 év alatt sem, akkor kiesik az ellátórendszerből.

A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy mind az ellátórendszerben lévők, mind a rendszerbe újonnan bejutók száma rohamosan csökken. A rokkantak úgy vélik, azért született meg az „új komplex minősítő rendszer”, hogy mihamarabb teljesülhessen a 190 milliárd Ft költségvetési megtakarítási előirányzat. Ezt látszanak igazolni, az egyre szigorodó beteg felülvizsgálatok. A betegek folyamatosan vissza vannak minősítve „papíron”, akkor is, ha egyre romlik az egészségi állapotuk. Így, hamarosan elérik azt a szintet, hogy 40 % alatti egészségkárosodási mértékkel kikerülnek az ellátórendszerből.

Az új komplex minősítő rendszer és a 2011. évi CXCI. törvény, szorosan „ölelkezik”. Az új komplex minősítéssel – a betegek „önkéntes” felülvizsgálatra történő jelentkezésének előírásával – és a törvény rendelkezéseivel, meg van szakítva a „volt rokkantnyugdíjhoz” kapcsolódó, nyugdíjjogosultság jogfolytonossága, a 2011.12.31-ét megelőző időszak alatti rokkantévek időtartamára is! Így jutottunk el ahhoz, hogy ezáltal, visszahatóvá vált a törvénykezés. Így vette el a törvény visszamenőlegesen, a hosszú idő óta megrokkantaktól, még az öregségi nyugdíjjogosultság esélyét is! A súlyos beteg, minél fiatalabb korban rokkant meg, annál kevesebb esélye lesz – ha megéri az öregségi nyugdíjkorhatárt – arra, hogy öregségi nyugdíjassá váljon. Ez a rendelkezés hatalmas anyagi károkat okoz a rokkantaknak, ami, szó szerint életveszélybe sodorhatja őket. Elveszíthetik otthonaikat, nem tudják kiváltani a folyton emelkedő gyógyszerárak miatt az orvosságaikat, vagy szó szerint éhen halnak, a törvényhozók rendeletei miatt?

A betegek jogorvoslati lehetősége is csorbul. Fellebbezés estén a Munkaügyi Bíróság végzéséig pénzbeli ellátást nem kaphatnak. A per 3 évig is elhúzódhat, így annak időtartamára, a beteg egyetlen Ft-ot sem kap. Ezzel, eleve akadályoztatott a jogorvoslat véghezvitele. Nem értjük, hogy miért nem kaphat a jogorvoslati időtartam alatt a beteg, legalább szociális segélyt, ha egyébként arra jogosult lenne? Sikeres per esetén a különbözet elszámolásával ez megoldható lenne. Amennyiben a beteg pervesztes, de segélyre jogosult lenne, miért ne kaphatná azt meg, folyamatosan a 3 év alatt? Ez a beteg számára időhúzó, idegölő játék, vagy a beteg, csak a költségvetési megtakarítási cél „játékszere”? A kormány a NRSZH feje fölé, Költségvetési Felügyelőket rendel ki a hatékony, gazdaságos működés érdekében. Az NRSZH intézményei élére bizottsági főorvosokat neveznek ki, pályázat útján, kormánytisztviselői jogviszonyban, határozatlan időre.

Az orvos szakértői bizottsági felülvizsgálatok alkalmával a betegek egészségkárosodási mértékének megítélése is kétségeket vet fel a betegekben. Egy-egy betegség megítélésénél széles skálán mozog az elbírálás lehetősége. Hogyan lehet hiteles a felülvizsgálat, ha a beteg 10-12 féle komolyabb betegsége közül, mindössze 3-5 féle betegség alapján történik az állapotának a minősítése? Egy betegnek, több olyan betegsége is lehet, amit a komplex minősítő rendszer leírása szerint figyelembe sem vesznek (1-4 % funkciókárosodási mérték).

Ilyen pl. a csontritkulás, pajzsmirigy betegség, epehólyag eltávolító műtét, stb. Ezekben az esetekben, ha 3-4 ilyen betegsége is van a betegnek, akkor már 10-20 % közötti eltérés lehet nála. A funkciókárosodási mérték, a súlyosabb betegségek esetében, még szélesebb skálán mozoghat, így abból is adódhat komoly eltérés, ami a betegek visszaminősítése szempontjából akár, releváns is lehet, az elbírálás megítélésénél.

Hazánk aláírta az EU és ENSZ egyezményeket a fogyatékkal élők jogaival kapcsolatban. Az EU minden tagállamában van korhatár alattiak számára rokkantnyugdíj, csak hazánkban fosztották meg ettől, a korhatár alatti „volt rokkantnyugdíjasokat”!

Az új komplex minősítő rendszer megalkotói, a nemzetközi és hazai standardok ötvözetének szükségességére hivatkoznak, a rokkantsági fokok megállapításakor. Ez, azért is homályos indoklás a hazai betegek számára, mert az EU tagállamok többségében, a leírások szerint enyhébbek a jogosultság feltételei.

Az EU tagállamok közül, az alábbi egészségkárosodási mértékkel már rokkantsági nyugdíjra jogosultak a betegek:

Hollandiában:15 % és 25 %

Svédországban: 25 %

Spanyolországban: 33 %

Ausztria, Görögország, Finnország, Izland, Norvégia, Németország: 50 %, stb.

Nálunk, akár 69 % egészségkárosodási mérték mellett is rehabilitálhatónak minősíthető a jogosult. Az ellátás maximum 3 év időtartamú, mely időszak letelte után a beteg, következmények nélkül eltávolítható a rendszerből. Milyen rokkantsági ellátórendszer az, melyben az igénylő egészségi állapota számít a legkevésbé?

A betegek folyamatos visszaminősítése nyomon követhető. Nagyon jól láthatók, a beteg szakhatósági határozatai alapján, hogy az egyre szigorodó felülvizsgálati követelmény rendszerben, a betegnek minden egyes felülvizsgálat alkalmával lecsípnek az össz –szervezeti károsodási mértékéből. Teszik ezt akkor is, ha az illető egyre betegebb. A napvilágra került esetek, ezeknek az ékes bizonyítékait tükrözik. Ez a módszer visz el odáig, hogy pár év leforgása alatt, addig-addig csipkedik vissza a beteg össz –szervezeti károsodásának a mértékét, míg el nem jut a 40 % -os egészségkárosodási mérték alá. Ekkor, nyugodt lelkiismerettel kiteszik az ellátórendszerből végérvényesen, ahová, többé már nincs visszaút számára. Lényegében, azon kevesek maradhatnak bent az ellátórendszerben, akik alul iskolázottak, szakképzettség nélküliek, és szociálisan is rászorultak?

A betegek egy része már a törvény- tervezeti szakban is felfogta a rájuk váró súlyos végkifejletet. Azt, hogy hamarosan, a rokkantak nagy része „papíron” egészséges lesz, és kikerül az ellátórendszerből.

Az EU tagállamok közül, mi leszünk elsőként a rokkantak nélküli ország? Kérdés, hogy milyen áron? A törvényhozók úgy gondolták, ehhez be kell vetni a „csodafegyvert”, amit új komplex minősítő rendszernek becéznek!

A humánkatasztrófák elkerülése végett kérjük a 2011.évi CXCI. törvény visszavonását és az új komplex minősítő rendszer felfüggesztését!

Magyarország, 2012. 06.18.

A Magyar Szociális Fórum Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoportja