Az Antall-kormány súlyos, végzetes mulasztásai: 1. A magyar parlament jogfolytonosságát minden nyilvános megvitatás nélkül elfogadta ! 2. A rend?rség testületét nem váltotta fel a kormány ( a nem párttagok körében toborzandó) nemzet?rséggel. A rend?rség állományát szakmai tanácsadásra kellett volna redukálni és, ahogyan 45-ben, igazolási eljárással létszámát csökkenteni. Az Antall-kormány súlyos, végzetes mulasztásai: 1. A magyar parlament jogfolytonosságát minden nyilvános megvitatás nélkül elfogadta ! 2. A rend?rség testületét nem váltotta fel a kormány ( a nem párttagok körében toborzandó) nemzet?rséggel. A rend?rség állományát szakmai tanácsadásra kellett volna redukálni és, ahogyan 45-ben, igazolási eljárással létszámát csökkenteni. 3. A külföldi hitelek törlesztését be kellett volna szüntetni, hiszen azok a diktatúra fenntartására, az emberi jogok elnyomására szolgáltak. S ezt a hitelez?k is tudták ! 4. Az ügynök lista nyilvánosságra hozatala elmaradt ! (Aczél György szerint Antall a ?mi emberünk volt ! Legalább is annak tartottuk?. FAZ) 5. 1956 sajátos, egyedülálló társadalmi újításának, az önigazgatás kialakításának, (forradalmi bizottságok, bizottmányok, munkástanácsok) semmibe vevése, lesöprése, diffamálása azzal, hogy Antall József azt ? harmadik útnak? nevezte s bevezetését, szorgalmazását nem tartotta többé a kormány feladatának. Érthetetlen! Hiszen a gy?ztes párt, az MDF, politikai programjában szerepelt, s a lakitelki mozgalom legjelent?sebb legmodernebb, legmesszebbre ható célkit?zése , mondhatni, alapvet? célkit?zése volt. A magam részér?l ezért léptem be tagjai közé 1988-ban. Külföldr?l! /Tagsági könyvem száma 3344./ 6. Abból, hogy az önigazgatást nem vezették be, adódott az is , hogy a sajtószabadságot sem lehetett megteremteni Magyarországon. Arra kell csak gondolni, hogy a média, így a sajtó is, a pénz, a t?ke kezében volt, s azzal a volt rezsim tagjai, képvisel?i rendelkeztek. A szabadon választott kormánynak nem volt publikálási lehet?sége! Emlékezzünk ! A magyar televízió megválasztása napján nem engedte szóhoz jutni az újonnan megválasztott miniszterelnököt ! Kikapcsolta az adást. Barátaimmal akkor azonnal felhívtuk a televíziót s bejelentettük tiltakozásunkat. (Dr. Gorove László lakásáról, barátunk, Bárányos Károlynak az 1945-ös koalíciós kormány közellátási majd földm?velésügyi miniszter fiának bíztatására, unszolására. Az els? szabadon választott kormánynak egyszer?en nem - volt fóruma. Az ellenzéki médiumoktól függött, hogy mit közölhetnek a lakossággal és mit nem. A kormány nagy nehezen tudott hitelekhez jutni és az Új Magyarország cím? lapot megjelentetni, mely aztán így a kormány szócsöve lett. Megvásárolták maguknak a sajtót. Történelmi jelent?ség? beszélgetésnek nevezhetem azt a beszélgetést, mely Dr. Georg Paul Hefty az FAZ újságírója és Dr. Czakó Gábor Csaba, Antal József jogi és kulturális kormánytanácsadója között hangzott el 1990 pünkösdjén. Németországban, Kastlban, a lakásomon (Hochholz Str. 7). Arról beszéltek barátaim, akiket akkor ismertettem össze, hogy most már véget kellene vetni annak, hogy a kormány munkájáról rádióban, tv-ben és a sajtóban csak negatív, posztkommunista, rosszindulatú és hamis tájékoztatás legyen. Hefty: - Tényleg türhetetlen, hogy nincs Magyarországon tárgyilagos információ. Ez rövidesen a kormány bukásához vezethet ! Czakó: - Antalnak sikerült bankoktól olyan összeget kapnia, hogy az Új Magyarország cím? napilapot megindíthatjuk. S ez már objektív módon fog tájékoztatni. Ézt garantálhatom, mert én leszek a lap f?szerkeszt?je. Hefty: - Tehát kormánylap lesz ! Czakó: - Nem. Nem kormánylap lesz, hanem szabad, független napilap ! Sajnos, itt a beszélgetésnek ezen a pontján elromlott a hangulat, s a beszélgetésb?l nem született barátság, ahogy azt reméltem. Ma is sajnálom. Mindkett?jüket nagyra becsültem s ráadásul mindkett?jüknek igaza volt. Heftynek abban, hogy egy a kormány által megvásárolt lap kormánylap! Czakónak pedig abban, hogy az független napilap lesz, mert ?, mint mélyen vallásos keresztény, sohasem fog hazudni. ?t a Kádár rezsim nem tudta megvásárolni, s?t, életét is kockáztatta harminc éven keresztül azzal, hogy meg nem alkuvó módon írta az igazat. Tehát azt, amit lelkiismerete szerint igaznak tartott. Aczél György be is hivatta. Azt hiszem, a Mozgó Világ felszámolása után: ? Czakó elvtárs gondoljon arra, hogy mindenkit érhet baleset. Aztán hozzátette: persze, közlekedési balesetre gondolok.? Eme atyai tanács után nem volt már több mondanivalója, kegyesen elbocsátotta. Pedig, milyen egyszer? lett volna ! Az önigazgatás létrehozásának eljárása szerint azzal, hogy az újságírók választják meg a f?szerkeszt?t, nemcsak a jobboldali lapok lettek volna tárgyilagos, független napilapok, ahol emberek meggy?z?désük, lelkiismeretük szerint szabadon írnak, hanem a baloldali lapok is. Meg a rádió is ilyen lett volna, meg a televízió is. Mindenki tudta a Kádár rezsim (Mindszenty József szakkifejezése) alatt, hogy azok, akik diktatúrában élnek, azt kell írniok, mondaniok, amit elvárnak t?lük. Egy kis epizód a Kossuth rádió életéb?l a legjobb bizonyíték erre. 1966-ban Molnár Tibor szerkeszt? szobájában ültünk, mi a ?Hétvége? cím? m?sor szabadúszó írói, újságírói. Vagy tízen, tizenketten. Legtöbbjük nagy kommunista és párttag. Neves írók, újságírók. Engem az idegenforgalom delegált, mint szakembert, írástudó szakembert. Mint tanítástól eltiltott irodalomtanárt érdekeltek az irodalmi m?fajok, s mivel Tibi még nem jött be, beszélgettünk. Én egy kérdéssel kezdtem: ? Olvastátok a Népszabadság vezércikkét? A reakció leírhatatlan volt: ordítottak, üvöltöttek a nevetést?l! Nem tudták abbahagyni. 7. Nem nevezhetem magam közgazdasági szakért?nek, de az Antall-kormány végzetes lépése a privatizáció felel?tlen elindításával a hozzá nem ért?ket is felháborította. A posztkommunisták kezébe került az ország t?kéjének 80-85 százaléka. Kik kaptak a még meglév? bankoktól kölcsönöket, hogy a felkínált állami vállalatokat, tulajdonokat felvásárolják ? S ki tudott ezekr?l a lehet?ségekr?l ? Nyilván az állami vállalatok kommunista vezet?i ! Az állami birtokokat ki tudta bagóért megvásárolni ? Akinek azért volt némi készpénze. Kik értesítették a provízió reményében a külföldi cégeket az el?nyös vásárlási lehet?ségekr?l. S kik bonyolították azokat le ? Megüt a guta ! Tudomásom szerint az ?insider? üzletkötés b?ncselekmény lehet. Azt hiszem a vásárlás dátumából meg lehetne állapítani, ki jutott így vagyonokhoz. S ki felel ma mindezekért ? Ma a könyörtelen tények uralkodnak ! A hazaárulók, júdások, a kommunisták nem bánják meg cselekedetüket. Képtelenek rá. Úgy, ahogy Júdás ! De kihalnak. Utódaik, ahogy Németországban is, nem felel?sek az el?dökért. S ez reménnyel tölt el. Hiszen új nemzedék lép porondra. 8. ?Én 15 millió magyar miniszterelnöke leszek!? - mondá Antall József. De 200.000 -250.000 magyar politikai menekültnek ma sincs szava abban, hogy hazájának milyen politikai rendszere legyen. Igaz, ha van az emigránsnak elég pénze és házat, öröklakást vesz ott, hazájában, aminek felszabadításán évtizedekig dolgozott, akkor kegyesen megengedik neki. Miért hibáztatom, kritizálom saját táboromat, az én képvisel?imet, és azokat a vezet?ket, akiket, ha lehetett megválasztottam volna ? Mert azt szeretném, ha már sikerült a diktatúrát megszüntetni, azok lennének az ország vezet?i, akik e felszabadítási küzdelmekben érdemekre tettek szert. S nem az a Párt, mely leverte a forradalmat, undorító puha diktatúrát vezetett be és tönkretette az országot. Így hát folytatom. Orbán Viktor.... ugyancsak elmulasztotta, meg sem kísérelte, hogy a rá szavazni kívánók külföldön él? része is visszakapja szavazati jogát, már csak politikai üldöztetésének és a menekülés tortúráinak jelképes jóvátétele gyanánt . Svájcban, ahol ezt írom, nagy gondot fordítanak arra, hogy a külföldön él? svájciak ne idegenedjenek el hazájuktól vagy akár ?volt hazájuktól?. Rendezvényekkel, ünnepségekkel emlékeztetik ?ket arra, hogy továbbra is a magukénak vallják ?ket. Természetesnek tartják, hogy távolról, levélben is részt vehetnek az országos politikai választásokon, pedig azok nem hivatkozhatnak különösebb hazafiúi érdemekre, hiszen csupán gazdasági érdekekb?l hagyták el hazájukat. Orbánnak tudnia kell, hogy ?nyugaton?, ott ahol részben egyetemi tanulmányait folytatta, természetesnek tartják, hogy egy politikus tudja, hogy mit neveznek politikai felel?sségnek. Az un. Politische Verantwortung kötelezte F. J. Strauss-t vagy el?tte Raimond Barzel-t, vagy Kissingert, folytathatnám, hogy adjon helyett most már másoknak is. Csak különösen hataloméhesek, mint Mitterand, Chirac, vagy Helmuth Kohl próbálták meg a nekifutást még egyszer. De ?k sem harmadszor ! ?Bármennyire hihetetlennek t?nik is, én láttam a szabadságot - személyesen, a magam szemével - , a maga tökéletes, hibátlan szépségében.....? Orbán Viktor október 23-i beszédében 2005-ben, de 2006-ban is is idézte könyvem 13. oldalán ezzel mondattal kezd?d? bekezdést. De elmulasztotta nevemet említeni, s elfeledkezett engem err?l értesíteni. Pedig beszédéb?l kiderült, hogy tudta ki vagyok. / R. J.: A Befejezetlen Forradalom, Bp., 1999. (Popovits Jánosnak korábban levélben köszönte meg a könyv megküldését!) Javaslatomat viszont elutasította, amellyel, megnyerte volna mindkét választást. Amit viszont elveszített. A javaslatot elutasította úgy, hogy nem is olvasta el gondosan. Ez nyilvánvalóan kiderül a müncheni f?konzullal folytatott levélváltásból. Mindkét választás el?tt eljuttattam hozzá azt, hogy vegye programjába, hogy a külképviseletek útján az európai országokat tájékoztatni kell, hogy forradalmunk 50. évfordulójának megünneplésekor gondoljanak arra, hogy Magyarország a mai napig fizeti azokat a külföldi kölcsönöket, melyeket a forradalom leverése után vettek fel, s részben a lázadó nép féken tartására. S az ünnepelt azt mai napig fizeti! Személyes kapcsolataim révén állami intézményeknél tettem is lépéseket, s tudom, az ügyet felkarolták volna. Én koromnál fogva nem jöhetek számításba abban, hogy vezet? szerepet játsszak a a magyar politikai életben, de annál ingerültebben kérdezem: azt gondolja Orbán Viktor, hogy Magyarországon egyedül neki van esélye arra, hogy sikerrel folytasson választási küzdelmet Gyurcsány Ferenccel szemben, és gy?zzön ? Ebben aztán méltó utóda Antall Józsefnek, aki ugyancsak nagy gondot fordított arra, hogy ne legyen utódja. R?czey János, Genf