A négy-öt perces, anonim kérdőív a kulturatamogatas.nktk.hu oldalon október 30-án éjfélig tölthető ki. Az NKA a feldolgozás után nyilvánosságra hozza az eredményeket és a közös javaslatokat.

Nem látnák, ki pályázik

A kérdőív alapján a reform egyik központi eleme az anonim bírálat lehet. A kérdések egy kétfordulós rendszert vázolnak fel. Az első fordulóban a bírálók csak a projekttervet vagy a művészi koncepciót értékelnék, a pályázó nevének és adatainak ismerete nélkül. A második fordulóban vizsgálnák a szakmai alkalmasságot, a referenciákat és a megvalósíthatóságot.

A kitöltőktől azt kérdezik, hogy szerintük az anonim bírálat növelné-e a pályázók bizalmát és a döntések tárgyilagosságát. Arra is kíváncsiak, hogy javítaná-e a fiatal, kezdő vagy független alkotók esélyeit, és hogy egy második forduló kiszűrné-e az irreális vagy szakmailag alkalmatlan pályázatokat. A kérdőív az ellenvéleményre is rákérdez, vagyis arra, hogy károsnak tartják-e a pályázók adatainak elfedését.

Pontozás a szabad mérlegelés helyett

A kérdőív másik fő témája a pontozásos értékelés. Ebben előre rögzített, nyilvános szakmai szempontok alapján pontoznák a pályázatokat, így mindegyik összehasonlíthatóvá válna. A kitöltők arról nyilatkozhatnak, mennyire támogatják, hogy a szubjektív mérlegelést egy ilyen rendszer váltsa fel.

A kérdőív több változatot is felkínál:

a pontszámok alapján kialakuló sorrend kötelező,

a bíráló bizottság indokolt esetben eltérhet tőle,

a pontozás csak segíti, de nem köti a bírálók döntését. 

Azt is megkérdezik, mennyire fontos, hogy a pályázók a döntés után megismerhessék a szempontonkénti pontozólapot és a bírálók írásos indoklását.

Itt is szerepel az ellenvélemény: a kitöltőknek azt kell eldönteniük, egyetértenek-e azzal, hogy „a kulturális értékeket nem lehet számokkal kifejezni, ezért meg kell tartani a bírálók szabad mérlegelési jogát”. A kérdőív végül arra kíváncsi, hogy az anonim, a pontozásos, vagy a kettő együttes alkalmazása növelné-e jobban a támogatási rendszer iránti bizalmat.

Feltételekhez kötnék a reformot

A kérdőív arra is rákérdez, mennyire tartják szükségesnek a támogatási rendszer átfogó átalakítását. A válaszlehetőségek a „kisebb korrekciók elegendőek lennének” változattól a „sürgős és teljes körű átalakításig” terjednek. Azt is meg lehet jelölni, milyen feltételek mellett tartaná elfogadhatónak valaki a reformot:

ha garantálja a teljes szakmai és politikai függetlenséget,

ha bevezetik az anonim bírálatot vagy a nyilvános pontozást,

ha a döntés után nyilvánossá teszik a bírálók névsorát,

ha egyszerűsítik az adminisztrációt és a beszámolási kötelezettséget. 

Nyilvános bírálók, indokolt döntések

előre nyilvánosságra hozott értékelési szempontok,

szigorú összeférhetetlenségi szabályok,

a bíráló bizottságok rendszeres megújítása,

a bírálók személyének nyilvánossága,

a döntések írásbeli indokolása,

a pályázók saját pontszámainak megismerhetősége,

panasztételi lehetőség szabálytalanság esetén. 

Az NKA-ügy után

Az alap működése az elmúlt hetekben az NKA-ügy miatt került a figyelem középpontjába. A gyanú szerint Hankó Balázs volt kulturális miniszter idején 1079 NKA-támogatást, összesen 17,3 milliárd forintot használtak fel a jóváhagyott céltól eltérően. Az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette Hankó mentelmi jogát, azóta őrizetbe vették.