Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

ALELNÖK:
Svéda-Graholy Mariann
alelnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Takács Mária
takacs55@gmail.com

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Hollósi-Simon István

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Bajba kerülhetnek a boltok januártól, ha nem módosítják a pénztárgépes rendeletet

   A cikkünk megjelenésekor hatályos jogszabály szerint a jelenlegi technológiai követelményeknek megfelelő online pénztárgépeket csak december 31-ig lehet forgalomba helyezni, utána már nem. A korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete azért szabta meg ezt a határidőt, hogy utána, azaz 2027 januárjától már csak olyan pénztárgépeket állítsanak üzembe a boltok, amelyek elektronikus nyugta adására is képesek (az egyszerűség kedvéért ezeket e-pénztárgépeknek nevezik).
   Csakhogy a Nemzet Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig csupán egyetlen olyan e-pénztárgépnek adta ki a forgalmazási engedélyét, amely nem szoftveres-felhő, hanem hardveralapú, azaz fizikai valóságában is létezik, és így be lehet állítani egy bolt kasszájába. Ez a gép azonban speciális jellegű, ahogy a NAV listájában is olvasható: „éttermi, egészségkártyás” használatra optimalizált. Az összes többi pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedelmi egységnek vélhetően nem ez lesz a legjobb választás.
   A december végi határidő így a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a következő pár hétben nem bővül hirtelen és radikálisan az engedélyezett e-pénztárgépek választéka, akkor januártól a boltok döntő része nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha valamiért cserélni kell egy pénztárgépet, vagy például bővülés, új bolt nyitása miatt kell újat beszerezni.
   
A Pénzügyminisztérium kérdésünkre azt mondta, hogy a kérdéses rendeletnél „az online pénztárgépek üzembe helyezési határidejével összefüggő rendelkezés felülvizsgálata jelenleg folyamatban van”, és erről hamarosan további tájékoztatást ad.
   
Valószínű, hogy a decemberi határidőt ki kell tolni, de piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy azon a határidőn nem akarnak változtatni, hogy 2028. június végéig az összes online pénztárgépet e-pénztárgépre kell majd cserélni (mert a jogszabályok szerint 2028 júliustól már csak olyat lehet használni, amely tud e-nyugtát adni).
   Ez tehát praktikusan azt jelentheti, hogy a boltoknak az eredeti menetrenddel ellentétben nem lesz 18 hónapjuk az átállásra, és az a gyakorlatban csak akkor kezdődhet el, ha lesz kínálat engedélyezett e-pénztárgépekből.
   Az e-nyugta bevezetésében nem ez az első eset, hogy a menetrend egyik eleme megcsúszik. 2023 nyarán a NAV képviselője még azt mondta, hogy az e-nyugta bevezetése jogilag 2024 júliusától elindul, de ez végül fél évet csúszott, mert a jogi alapok (amelyek alapján a hardvert-szoftvert fejleszteni lehet) csak 2025-től léptek hatályba. Csaknem két év telt el tehát azóta, és fizikai pénztárgépből még csak az említett első fecskét engedélyezték.
   Az e-pénztárgépek alapbeállítás szerint elektronikus nyugtát fognak adni, ami azért nagy változás, mert a digitális forma lesz jogilag is az alap, és a kinyomtatott papíros verzió csak a másolat, amit adott esetben csak a vevő kérésére fog előállítani a bolt a kasszánál.
   
A vásárlóknak az okostelefonra letöltött applikációban megjelenő QR-kódot kell majd a boltban fizetéskor felmutatniuk, és ekkor a pénztárgépből a kasszás nem nyomtat ki semmit, mert a nyugtát a vásárló ezek után a saját telefonján, a nyugtatárban nézheti majd meg. (De a nyugták nem a telefonon lesznek, hanem egy központi adatbázisban, amelybe a vásárló a saját kódjával léphet be.)
Ahogy korábban részletesen bemutattuk, az applikáció használata
   - 
lehetővé teszi majd egyebek között azt is, hogy a vevő előre beállítsa, készpénzzel vagy kártyával szeretne fizetni, ezt ezentúl nem kell bemondani a pénztárosnak.
   - A vásárló beállíthatja, hogy áfás számlát kér, amit így automatikusan fog megkapni, ezzel sem lesz további teendő.
   - Ha pedig azt adja meg alapbeállításnak, hogy mégiscsak papíros nyugtát kér, akkor azt a pénztárgép automatikusan felismeri, és nyomtatni fog.
   - A vásárló megadhatja majd azt is előre, hogy melyik vásárlási-szolgáltatási helyen szeretne borravalót adni és mennyit, a rendszer ezt is automatizálja a fizetéskor.
   
Számos ehhez hasonló további funkció fejlesztése lehetséges, de mindegyik csak választható lehetőség lesz, amelyet a vevő kontrollál.
   A kereskedő az applikáción keresztül akár vásárlási kuponokat is adhat majd a vevőinek, de ennél is érdekesebb, ha a törzsvásárlói kártya alkalmazással is egybegyúrja. Sőt az sem kizárt, hogy egy saját applikáción belül fejlesszen fizetési lehetőséget, ebben az esetben pedig a pénztárnál nem kell majd külön bemutatni a nyugta alkalmazást és a bankkártyát (vagy annak digitalizált formáját a telefonon vagy az okosórán). Egy ilyen teljesen integrált rendszerben elképzelhető, hogy a vásárló előveszi a telefonját, és egyetlen kód felmutatásával fizet, pontokat gyűjt és nyugtát kap, de még a jótállási jegyet, a használati utasítást, a kuponokat és sorsjegyeket is megkapja egy központi tárhelyre.

Frissítés: cikkünk megjelenése után az eddigi egyetlen engedéllyel rendelkező e-pénztárgép fejlesztője az alábbi pontosítást kérte: „A forgalmazási engedélyben megjelölt speciális jelleg nem arra optimalizált működést jelent, hanem azt, hogy az általános kereskedelmi működés mellett az engedélyezett eszköz megfelel a rendeletben pluszban előírt speciális jellegű előírásoknak is.”

Forrás / telex / Torontáli Zoltán / G7: Bajba kerülhetnek a boltok januártól, ha nem módosítják a pénztárgépes rendeletet

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1