Ama ritka pillanat, amikor egyetértek Schiffer ex-képviselő úrral: valóban, mit kaptak (kapnak) a szemkilövetők?!

Mit kaptak: jól tudjuk, semmit!

Lövéseikbe belehaltak, törött ujjaikat örökké - fájdalmaikkal együtt hurcolók, szégyenbe taszított, vérző homlokú, arcú, kezű tisztes értelmiségi család, akiknek fényképe a világsajtót is megjárta. Miközben a véreskezűek, a rendőrterror harcosai dölyfösködvén röhögnek, ha róluk szól a megtaposott munkás, a letaposott, szétvert értelmiségi. Még a szemkilövetők fenyegetőznek bírósággal!

A független magyar bíróság pedig meghozta szégyenteljes elsőfokú ítéletét. A Budaházy György "filozófiáját" soha nem kedvelők közé tartozván távolságtartóan, kellő óvatosságra intve környezetemet viseltettem. Ám most, hogy megszületett ez a csupa közvetett " bizonyítékokra", érdekelt és elfogult tanúvallomásokra hivatkozó - hagyatkozó fura ítélet, megdöbbentem. A jogállamiság tombolása egy hét éves ügyben. A háttérben az MSZMP-MSZP s az SZDSZ levert, szétzilált osztagaival derülve fogadja a verdiktet.

Mint a "jogterroristák", fura kis bírók és háttérerői által legyőzött, s kíváncsivá tett érdekelt megállok e sorok írásával.

Aki a szemkilövetők s ideológiai felbujtóik bűneit Európa és Amerika magyarjai s egyetemek hallgatói-oktatói majd a ZENIT Televízió nézői előtt társaimmal együtt - Dr. Szöőr Anna, Dr. Morvai Krisztina, Dr. Gaudi Nagy Tamás, Dr. Juhász Imre, Dr. Völgyesi Miklós - leleplező, a valósághűen tájékoztató közéleti ember, dokumentarista döbbenten ülök a számítógép előtt. Akit a független magyar bíróság egy nagyon elvert, megtaposott pestszentlőrinci fiatalok elleni büntetőeljárásról tudósításában - hiteles tájékoztatásban Németh Erzsébet tanácsa - megakadályozott.

Nem akármilyen helyzetben. Minden engedéllyel rendelkezve s a tanácsvezető bíróval személyesen egyeztetve forgattam filmet a tárgyalásról. Ebédszünet után raktam össze kamerámat - amit szétszereltem, nehogy félreértés essék...- szóval még el sem kezdődött a tárgyalás, amikor a vádlottakat letámadó verőlegény rohamrendőrök egyike, amúgy a perben ártatlan tanúk , odaszólt a bírónőnek. " Zavarja ki a fényképészt, mert a vádlottaknak dolgozik..!" Amikor másodszor kiabált oda, megkértem Németh Erzsébet tanácsvezető bírót, figyelmeztesse a rendőrtanút. A tanácsvezető bírónak kétszer is felhívtam a figyelmét e zavaró hangra-tényezőre. " Ha nem hagyja abba, kivezettetem a tárgyalóteremből!"- hallatszott a pulpitusról.

Úgy véltem, a tárgyalás rendjét zavaró rohamrendőrt figyelmezteti.  Ám a független magyar bíróság szégyeneként nekem szólt.  Engem zavart ki a teremből.

A folyosón rendőrtanúk röhögő sorfala között menekülvén e fertőzött szentélyből...

Erre kicsiny intermezzóra azért vetemedtem, mert szelleme - és a bíró státusa ma is - él.

Óvatosan, kedves barátaim!  Óvatosan fogadjátok a Markó utcai híreket! Az elsőfokú s nem is tudom hányadfokú ítéleteket..!

Keresgéljük hát az igazságforrásait.

Meg a tisztességét!

M.Szabó Imre