Alig fél évvel a megnyitása után újabb fordulatot vett az Orbán-kormány rejtélyes izraeli projektje: az Átlátszó információi szerint július végével felmentették Vörös Győzőt, a Jeruzsálemi Magyar Akadémia igazgatóját. Korábbi adatigényléseinkből derült ki, hogy az intézményre több mint egymilliárd forint közpénzt szántak a választások előtt, működésére pedig évente további közel kétszázmillió forintot különítettek el. 
   Vörös leváltása azért is figyelemre méltó, mert a fáraósír-ügyben érintett ókorkutató korábban több nyilatkozatában is úgy hivatkozott magára, mint az intézmény 2030-ig kinevezett vezetője.
   Június végén írtuk meg, hogy az Orbán-kormány az országgyűlési választások előtt fél évvel, szinte teljes titokban hozta létre a Jeruzsálemi Magyar Akadémiát a város egyik legdrágább negyedében. Akkor sem alapító okiratot, sem kormányhatározatot, sem költségvetést nem találtunk, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az illetékes szervekhez. Ekkor a Miniszterelnökség végül elküldte azt a kormányhatározatot, amiből kiderült, hogy az intézmény létrehozását valóban Orbánék rendelték el több mint félmilliárd forint közpénzből, emellett évi közel kétszázmillió forintos működési költséget is garantáltak.
   Ez azt jelenti, hogy a kormány a működés első két évére összesen több mint egymilliárd forintot tervezett be, ami jócskán meghaladja egy közepes külképviselet költségvetését.
   A dokumentum szerint a Jeruzsálemi Magyar Akadémia a tel-avivi magyar nagykövetség ernyője alatt működik, a létrehozásához szükséges diplomáciai, építési, informatikai és biztonságtechnikai feladatokkal pedig Szijjártó Péter leköszönő külügyminisztert és Hankó Balázs egykori kulturális minisztert bízták meg.
    A megszerzett dokumentumok alapján a külügyi tárca felel például a diplomáciai engedélyekért, építkezésekért és biztonságtechnikai fejlesztésekért, míg a kulturális minisztérium a tudományos és művészeti programok megvalósításáért, konferenciák szervezéséért, valamint a kiadványok, így az akadémia saját lapja, a Hungarian Academy in Jerusalem Journal publikálásáért.

Nem tartott 2030-ig
   A most megismert iratok ugyan tisztázták a kérdőjelek egy részét, de a legfontosabbak továbbra is nyitottak: ma sem tudjuk például, hogy hány alkalmazott dolgozik az akadémián (az intézmény honlapja szerint egész pontosan kettő, beleértve a most búcsúzó Vöröst is), milyen konstrukcióban használják az előkelő jeruzsálemi ingatlant, vagy pontosan mire költötték az indulásra biztosított több mint félmilliárd forintot.
   A programnaptár szerint ugyanis a megnyitás óta nem rendeztek itt egyetlen eseményt sem.
   A dokumentumok részletezik, hogy az irodák berendezéséhez használt bútorok, eszközök – köztük tárgyalószékek, műszaki berendezések, konyhai gépek – mintegy ötvenezer izraeli sékelbe (ez közel ötmillió forint) kerültek, emellett előadásokra, kulturális programokra és egy Tel-Avivban bérelt, akár tíz évig használható ingatlan fenntartására is költöttek. A közpénzből finanszírozott akadémiának 6700 sékelbe (közel hétszázezer forintba) került Katona Anikó művészettörténész előadása, amit az Izraeli Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak; de vállaltak filmvetítéseket, egy kortárs zenei est szervezését, és ötszáz példányban kiadtak egy 320 oldalas Jeruzsálem-évkönyvet is.
   Azt is megtudtuk, hogy a kormány 2025. december 1-jétől első körben öt évre bérelte ki az intézmény otthonául szolgáló értékes ingatlant.
   Forrásaink szerint Orbán Viktor terve az lehetett, hogy választási győzelme után első külföldi útja Jeruzsálembe vezet majd, ahol ünnepélyesen is átadják az akadémiát – erre utalhat az is, hogy az intézmény Facebook-oldalát csak hónapokkal a megnyitás után, napokkal az áprilisi választások előtt hozták létre. A projekt ehelyett már az induláskor megtorpant: az áprilisi kormányváltás után az intézet gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől, és ennek, úgy tűnik, már személyi következményei is vannak. Az Átlátszó ugyanis több forrásból is úgy értesült, hogy Vöröst július végével felmentették a Jeruzsálemi Magyar Akadémia éléről.
   Kérdésünkre a Külügyminisztérium megerősítette az értesülést, de a döntést nem kívánták kommentálni.

Igyekeztek titokban tartani
   A nemrég vatikáni kitüntetést is bezsebelő ókorkutató történelmi küldetésként mutatta be az intézményben végzett feladatait: Szent Istvántól II. András keresztes hadjáratán át egészen az 1946-48 között működő jeruzsálemi Magyar Intézetig vezette vissza a „magyar jelenlétet”. Leváltásáról hivatalos tájékoztatást egyelőre nem közöltek, a cikk megjelenésekor pedig még Vörös neve volt feltüntetve intézményvezetőként az akadémia honlapján.
   A Jeruzsálemi Magyar Akadémia története egy másik ügybe is illeszkedik: a Transparency Magyarország több évnyi pereskedés után nemrég jutott hozzá azokhoz a korábban eltitkolt, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokhoz, amikkel az Orbán-kormány 2021 és 2023 között legalább 160 milliárd forint sorsáról döntött a nyilvánosság kizárásával.
   A jeruzsálemi intézményről szóló kormányhatározat tartalmát szintén csak az Átlátszó közérdekű adatigényléséből lehetett megismerni.
   A kiperelt dokumentumok szerint a nem nyilvános kormányhatározatokkal elsősorban kormányközeli alapítványokat és szervezeteket finanszíroztak: a legnagyobb támogatást a Makovecz Campus Alapítvány (52 milliárd forint), a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (27 milliárd forint), a Batthyány Lajos Alapítvány (közel tízmilliárd forint), valamint az Áder János-féle Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (ötmilliárd forint) kapta, de jutott pénz többek között Schmidt Mária közalapítványának, a Kommentár Alapítványnak és az Alapjogokért Központnak is.

Forrás: Átlátszó / Solti Hanna