Tíz év után először 5 százalék fölé kerülhet a magyar munkanélküliségi ráta – György László közgazdász számítása szerint erre már nagyobb az esély, mint arra, hogy elkerüljük. A háromhavi mutató már most magasabb, mint a koronavírus-járvány alatti csúcson volt. A Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója szerint a legerősebben nem a hírekbe kerülő gyárbezárások tolják felfelé a számot, hanem a csendes kivárás: a felvételi stopok és a be nem töltött állások.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026 júniusa és augusztusa között csaknem 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a háromhavi munkanélküliségi ráta pedig 4,8 százalékra emelkedett. A háromhavi ráta három egymást követő hónap átlaga, így kevésbé ugrál, mint a havi adat.

György László egyetemi docens, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy változatlan aktív népesség mellett további 7–10 ezer munkanélküli is elég az 5 százalék eléréséhez vagy átlépéséhez. Az aktív népesség a dolgozók és az aktívan állást keresők együttes száma.
Magyarország így is jobban áll, mint az Európai Unió 6,1 és az euróövezet 6,4 százalékos rátája. Intő jel ugyanakkor, hogy a háromhavi mutató 2016 óta nem volt 5 százalék fölött, a Covid alatti 4,7 százalékos csúcsot pedig már most meghaladja.

ÓVATOS FORGATÓKÖNYV-SZÁMÍTÁSA SZERINT TÖBB MINT 50 SZÁZALÉK AZ ESÉLYE ANNAK, HOGY A SZEPTEMBER–NOVEMBERI HÁROMHAVI RÁTA 5 SZÁZALÉK FÖLÉ KERÜL. 

A volt gazdaságstratégiai kormánybiztos hangsúlyozta, hogy ez reális veszély, de nem bizonyosság. A közgazdász szerint az a korábbi modell, amelyben a német cégek otthon leépítettek, Magyarországon pedig bővítettek, nem tűnt el, de már nem működik automatikusan. Példaként a WKW-t hozta, a prémium autóipari belső burkolatokat gyártó német beszállító bezárja győri üzemét, ezzel 470 munkahely szűnik meg.

A Thyssenkrupp német ipari konszern magyar fejlesztési területein mintegy 200 pozíciót érint a létszámcsökkentés, igaz, a cég 60 más jellegű, üzlettámogató állást hoz létre. A ZF német autóipari beszállító egri üzemében a 2024 végén indult program összesen 110 elbocsátással járt. Az Audi Hungaria, a Volkswagen-csoport győri motor- és autógyára 2025-ben pontosan 500 fővel kevesebb embert foglalkoztatott. 

A közgazdász hozzátette, hogy ez nem tömeges elbocsátás volt, a természetes fluktuáció, a nyugdíjazás és a megüresedő állások be nem töltése is szerepet játszott benne. György László szerint az országos munkanélküliséget nem önmagában a sajtóban megjelenő néhány nagy elbocsátás emeli meg. 

„NAGYOBB HATÁSA LEHET A FELVÉTELI STOPOKNAK, A TÁVOZÓK PÓTLÁSA ELMARADÁSÁNAK ÉS ANNAK, HA AZ ÁLLÁSUKAT ELVESZTŐK EGYRE HOSSZABB IDEIG NEM TALÁLNAK ÚJ MUNKÁT”

– magyarázta a bejegyzésében. A KSH szeptember végén közölt adataiból az is kiderült, hogy már minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keres állást. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 24 ezerrel, a hazai elsődleges munkaerőpiacon – a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók nélkül – 36 ezerrel csökkent.

Üresjáratban a gyárak

György László három okot lát a romlás mögött. Az első ok exportpiacaink tartós gyengesége. A magyar gazdaság ugyanis rendkívül exportintenzív, a termék- és szolgáltatásexport bruttó értéke a GDP mintegy 73 százalékának felel meg, az áruexport körülbelül háromnegyede pedig az Európai Unióba megy.

A SZÁMUNKRA LEGFONTOSABB PIAC, NÉMETORSZÁG ALIG NÖVEKSZIK, ÉS A DOCENS A KÖVETKEZŐ KÉT ÉVBEN SEM VÁR ÉRDEMI FELLENDÜLÉST. 

Ez leginkább az iparon látszik, amelynek termelése 2022-ben tetőzött, majd három év alatt összesen 12,3 százalékkal esett vissza.

Így 2025-ben az ipar teljesítménye már mintegy 4 százalékkal a 2019-es szint alatt volt. A 2026 első hét hónapjában mért 2,7 százalékos javulás ennek csak kis részét dolgozta le.

„A KAPACITÁSOK ITT VANNAK, MEGVANNAK, ERŐSEK, DE PIACI KERESLET HIÁNYÁBAN ÜRESJÁRATBAN VANNAK” 

– írta a közgazdász. A gyenge külső keresletet más adatok is jelzik: augusztusban hiányba fordult a magyar termék-külkereskedelmi mérleg, az export volumene lényegében stagnált.

Nyolcszor drágább a gáz, mint Amerikában

A második ok az új energiaválság. Július elején az orosz Urals olaj hordónként 50–55, az európai olajpiac irányadó fajtája, az északi-tengeri Brent pedig 70–72 dollár körül járt. Az Urals ára most egyes nyilvános jegyzések szerint 110–115, a Brenté 95–100 dollár.
A MOL, a magyar olaj- és gázipari vállalat finomítói az Urals feldolgozására vannak optimalizálva, ennek korábbi, körülbelül 20 dolláros árelőnye azonban eltűnt – világított rá. Ez a közgazdász szerint rontja a finomítói marzsot, vagyis a feldolgozáson elérhető árrést, növeli az importszámlát, és a költségvetésből is kivesz egy korábbi védőpárnát. 

A gáznál ugyanez történik. Azonos energiatartalomra átszámítva az európai gáz ára az amerikai ár nagyjából négy és félszereséről közel nyolcszorosára emelkedett. Ilyen különbség mellett Európa, benne Magyarország ipari versenyképessége folyamatosan romlik. Ilyen különbség mellett szerinte Európa, benne Magyarország ipari versenyképessége folyamatosan romlik.

Kivárásra ösztönöz a bizonytalanság

A közgazdász harmadik oknak a gyenge hazai keresletet nevezte meg. A beruházások volumene 2022 és 2025 között igen magas szintről mintegy 21 százalékkal esett, 2026 első felében pedig további 5,2 százalékkal csökkent. Az építőipar 2023-as visszaesését két lényegében stagnáló év követte, idén pedig ismét csökkenés látszik. Ehhez társul az új gazdaságpolitika körüli bizonytalanság. A korábbi támogatások, szerződések és nagyberuházások felülvizsgálata, a cégek átvilágítása, valamint a vagyonadó és a vagyon visszaszerzését célzó elképzelések beruházások és felvételek elhalasztásához vezethetnek, amíg nem ismertek a végleges szabályok – fogalmazott György László. Különösen fontosnak tartja, hogy a kormány világosan állást foglaljon a kínai autó- és akkumulátoripari kapacitásokkal kapcsolatban. Ide tartozik a Szegeden gyárat építő BYD elektromosautó-gyártó, a Debrecenben üzemet felhúzó CATL akkumulátorgyártó és a köréjük épülő beszállítói hálózat. A docens szerint el kell dönteni, számíthatnak-e ezek a cégek a beruházások folytatására és bővítésére. Azt is, hogy mennyi közpénzt, energiát, vizet és infrastruktúrát kapnak, és cserébe milyen magyar munkahelyeket, beszállítói megrendeléseket, kutatás-fejlesztést és környezeti garanciákat kér az ország.

„A FOLYAMATBAN LÉVŐ FELÜLVIZSGÁLATOK MÉG NEM JELENTENEK IPARSTRATÉGIÁT” 

– szögezte le. A végleges álláspont hiánya szerinte önmagában is kivárásra ösztönözheti a beruházókat és a magyar beszállítókat. A külföldi high-tech kapacitásokkal kapcsolatos állásfoglalás azért is fontos, mert a magyar kis- és középvállalkozások, az egyetemi innovációs ökoszisztéma, valamint a magyar gazdaság német partnereinek a stratégiája is függ ettől.
 

Európa a 22-es csapdájában

Megoldásként a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója elsőként gyors, vállalati igényekhez kötött képzési és átképzési programokat, valamint lakhatási és ingázási támogatást javasol. 
JELLEMZŐ PROBLÉMA UGYANIS, HOGY A MUNKAERŐIGÉNY SEM KÉPZETTSÉG, SEM FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS SZERINT NEM OTT JELENTKEZIK, AHOL AZ ELBOCSÁTÁSOK TÖRTÉNNEK. 
Másodszor egyértelmű iparstratégia kell, amely az exportképes magyar kapacitások és az építőipar jövőjére is választ ad.
Harmadszor hosszabb távon Európának is ki kell találnia, miből akar növekedni. A zöld és digitális átállásban Kínától függ, az energiában Oroszország után egyre inkább az Egyesült Államoktól, az élvonalbeli mesterséges intelligenciában és technológiában szintén Amerikától.

A közgazdász szerint Európa közben az ukrán védekezést is finanszírozza, az EU és a tagállamok 2022 óta közel 225 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna és az ukrán menekültek támogatására, ebből mintegy 93 milliárd euró kapcsolódik a katonai védekezéshez. A támogatás szükségességétől függetlenül ennek szerinte valós alternatív költsége van, mert ugyanazt a pénzt nem lehet egyszerre védekezésre, energiahálózatokra, innovációra és iparra fordítani. Kínától nem lehet gyorsan elzárkózni a zöld átállás leállítása és jelentős drágulás nélkül, az Egyesült Államoktól pedig komoly biztonsági és technológiai veszteség nélkül. „Maradna a saját európai képességek felépítése. Ehhez azonban éppen az a pénz, energia, politikai egység és nagystratégia hiányzik, amelyet a jelenlegi válságok felemésztenek” – magyarázta.

A docens szerint a helyzet erősen hajaz a 22-es csapdájára, Joseph Heller regényének abszurd szabályára, amelyből nincs kiút. Bejegyzését azzal zárta, hogy reméli, sok mindenben téved, a megoldási javaslatokat pedig kommentben várja.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2026/10/04/munkanelkuliseg-ksh-hna-gyorgy-lasz...