Idén 40 éve, hogy a csernobili atomkatasztrófa megrengette egész Európát. A sugárzás áldozatainak számát nehéz megbecsülni, ugyanis a katasztrófa hatására akár évekkel, évtizedekkel később is kialakulhattak rákos megbetegedések. A felrobbant csernobili 4-es reaktorblokkot jelenleg egy kétrétegű védelmi rendszer szigeteli el a külvilágtól, de a környéken szétszórodott radioaktív részecskék továbbra is jelen vannak, sőt a hannoveri Leibniz Egyetem egyik fizikusa szerint meglepően is viselkednek.
Tobias Weissenborn fizikus szerint egyes szemcsék meglepően jól megőrizték belső szerkezetüket, így a radioaktív anyagok egy részét továbbra is magukba zárják.
A reaktor pusztulásakor szétszóródott törmelékből mindössze 8–50 mikrométeres részecskék is visszamaradtak. Apró méretük ellenére ezek rendkívül veszélyesek, és az összetételük sem egyforma. A fizikus három csoportjukat különbözteti meg.
- Egyes szemcsék ma is erősen hasonlítanak az eredeti nukleáris üzemanyagra, az urán-dioxidra.
- Más részecskék részben vagy teljesen összeolvadtak az üzemanyag védőburkolatához használt cirkóniummal.
- A harmadik csoportba tartozó részecskék a reaktor grafitmoderátorának égése során keletkeztek. A grafit a neutronok lassításával segítette a láncreakció fenntartását, a baleset idején azonban tíz napon át égett.
A nukleáris üzemanyag a katasztrófa után különféle urán-oxidokká alakult át, amelyek mechanikailag roppant törékenyek, ezért könnyen mikroszkopikus darabokra eshetnek szét. A szél könnyedén továbbviheti ezeket a radioaktív szemcséket, amelyek belélegezve súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.
Röntgensugarakkal néztek a szemcsék belsejébe
Christoph Hennig, a Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf kristályszerkezet-kutatója Weissenbornnal együtt hat, két különböző helyszínről származó szemcsét vizsgált meg. A szemcséket egy körülbelül hajszálvastagságú, száz mikrométerre fókuszált röntgennyalábban forgatták, és mindegyiket kétezer különböző szögből mérték meg. Így pontosan azonosítani tudták a bennük található, eltérő urán-oxidokat.
A stabilitás nem jelent veszélytelenséget
A vizsgálat meglepő eredményt hozott: a hat részecskében a nukleáris üzemanyag negyven év után is nagyrészt megőrizte eredeti kristályszerkezetét. Ez arra utal, hogy a törmelék egy része kémiailag ellenállóbb lehet a korábban feltételezettnél.
A stabil szerkezet visszatarthatja a hasadási termékeket, és ezzel korlátozhatja a radioaktív szennyezők talajba, illetve vízbe jutását. A kutatók további vizsgálatokat javasolnak, hogy pontosan felmérjék, mekkora veszélyt rejt magában 40 év után Csernobil.
Forrás: https://divany.hu/vilagom/csernobili-katasztrofa-40-ev-felfedezes-tudosok/
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
