A NER utolsó titokminiszterének nevét nem olvassuk az aranykonvoj-ügy potenciális felelőseinek névsorában. Nem tudni, hogy az ügyészség taktikázik-e vagy sem, nem tudni, hogy szán-e szerepet Rogán Antalnak akár a pénzmosás gyanújával indított nyomozásban, akár az ukrán pénzszállítók jogellenes fogvatartása miatt büntetőeljárásban. Nem világos az sem, hogy Orbán Viktor egykori testőrét miért nem gyanúsították meg hivatali visszaéléssel is.
   „A lényegi döntést, utasításokat hozó személyek a következők: Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (volt) főigazgatója és dr. Demeter Tamás, a NAV (volt) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.”
   Ezzel a címmel jelent meg múlt csütörtökön egy újabb cikk az ún. „aranykonvoj-ügyről”, ezúttal a 444-en. A lap a birtokába került, június 9-i keltezésű belső ügyészségi dokumentum alapján írt Orbán Viktor esetleges érintettségéről, az ügyészség nem tagadta, hogy az irat valódi. A dokumentum a választási kampány hajrájában, március 5-én lekapcsolt ukrán pénzszállító autó „legénységének” jogellenes fogvatartása miatt elrendelt nyomozás során keletkezett. Az ügyet a Fővárosi Nyomozó Ügyészség viszi a Legfőbb Ügyészség (LÜ) felügyelete mellett. Később kitérünk arra, hogy a kettő közül melyik írhatta a dokumentumot.

Hivatali visszaélés
   Az iratban a szenzáción, a „névsorolvasáson” túl is van újdonság, mégpedig az, hogy legalább két ember, Hajdu János és Farkas Örs esetében a jogellenes fogvatartás mellett a hivatali visszaélés is megjelenik gyanúként. Hogy a dokumentum fogalmaz: „Hajdu János és Farkas Örs vonatkozásában a jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés megalapozott gyanúja megállapítható, így gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt.”
   Az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészség a fő kommunikátor, a nyilvánosságot többnyire az LÜ tájékoztatja. Az ügyészségi közlésekből annyit tudtunk csak, hogy a nyomozás jogellenes fogvatartás és más bűncselekmények gyanúja miatt indult, de a „más bűncselekményeket” nem nevesítették. A 444 révén azonban világossá vált, hogy a „más bűncselekmények” közé tartozik a hivatali visszaélés. És vajon mi még? Terrorcselekmény például? Erről lesz még szó.
   Hajdut hétfőn, a 444 cikkének megjelenését követő negyedik napon már ki is hallgatták, de az ügyészség közleménye szerint csak jogellenes fogvatartás miatt gyanúsították meg, hivatali visszaélésről a közleményben nem olvasunk.
   A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogellenes fogvatartást és a hivatali visszaélést egyaránt a hivatali bűncselekmények közé sorolja. A Btk. szerint jogellenes fogvatartást „az a hivatalos személy (követ el), aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt”.
   A Btk.-ban közvetlenül a jogellenes fogvatartás után következik a hivatali visszaélés definíciója (jogi elnevezéssel tényállása). Ez így szól: „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
   a) hivatali kötelességét megszegi,
   b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
   c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt… 
   (A Btk. kétféle bűncselekményt különböztet meg, a vétséget és a bűntettet, a kettő közül a bűntett a súlyosabb.)
   Orbán, Farkas, Hajdu és Demeter – állami pozíciójuk okán – mindannyian hivatalos személynek minősültek az aranykonvoj lekapcsolása idején. Lenne arra tippünk, hogy a Zelenszkij-plakátos választási kampányban kinek okozhattak jogtalan vagyoni hátrányt, illetve előnyt. Hajdu János például Orbán Viktor személyi testőréből lett a 2010 után létrehozott Terrorelhárítási Központ vezetője. Vagyis egykor arra szerződött, hogy ha kell, élete árán is megvédi Orbán Viktort - a hírek szerint lojalitása máig kitart.
   Farkas Örs a Fidesz-környéki világból érkezett a nagypolitikába, ahol 2024 óta felügyelte államtitkárként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működését. Arról, hogy nemcsak felügyeleti, de irányítási jogköre is volt, itt írtunk.

Terhelő vallomásokra utaznak 
   Orbán Viktor és Demeter Tamás esetében a megszellőztetett ügyészségi dokumentum nem említ megalapozott gyanút. Az irat rögzíti, hogy az ő szerepük tisztázásának is „az utasítottak vallomásai az elsődleges eszközei”. Vagyis az ügyészség arra játszik, hogy az utasítottak, akiknek egy részét nyilvánvalóan tanúként hallgatják meg az igazmondás terhe mellett, „csicseregni” fognak, azaz terhelő vallomást tesznek.
   A Hajdu János meggyanúsítása után kiadott ügyészségi közleményben az olvasható, hogy több mint 30 tanút hallgattak eddig ki a jogellenes fogvatartás miatt indított nyomozás során. Nem lennénk meglepődve, hogy Hajdu és Farkas esetében is terhelő vallomások alapozták meg a gyanút. Az sem tartozna a fantasy világába, ha valakik Demeterre vallanának. Az viszont kérdés, hogy Orbán Viktor esetében, aki továbbra is befolyásos figura, mer-e bárki is terhelő vallomást tenni? Ha nem, akkor az ügyészség kénytelen lesz „másodlagos, harmadlagos" eszközöket keresni ahhoz, hogy megszerezze a volt miniszterelnök skalpját. Itt lehet jelentősége annak, hogy Orbán a rajtaütés napján járt-e a TEK műveleti központjában, és erről van-e képfelvétel. Ha igen, mit keresett ott? Mozizni ment, élő közvetítésben szerette volna végignézni a rajtaütést? Ha valóban ott volt, az erős jele lenne annak, hogy az utasítási lánc végén ő állt, a rajtaütésről ő döntött, ahogy a Telex írta.

Hova tűnt Rogán Antal?
   A „négyesfogat” láttán marad hiányérzetünk. Miért nem említi az ügyészségi dokumentum „lényegi döntéshozóként” Rogán Antalt, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és az Információs Hivatal (IH) volt főigazgatóit? Rogán volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, az aranykonvoj-ügyben a feljelentést az AH tette, de az IH által összegyűjtött információk alapján, a feljelentés címzettje pedig személyesen a legfőbb ügyész, dr. Nagy Gábor Bálint volt. Az utasítási lánc „szemeiként” őket tanúknak szánják? Netán egyiküket-másikukat már ki is hallgatták?

Szakmai vitából „palotaforradalom”
   A 444 birtokába került dokumentumról annyit tudni, hogy a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség közötti levelezésből származik. Hogy melyik fél írhatta, arra a lap nem tér ki. Mi a szövegezésből, illetve a tartalmából arra a következtetésre jutottunk, hogy a „szerző” a nyomozást felügyelő Legfőbb Ügyészség lehetett. A megfogalmazás („kell, hogy irányuljon”) alá-fölérendeltségi viszonyra utal. Az pedig már június 11-e óta ismert, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint „egyes magas beosztású érintettek kapcsán bűncselekmény megalapozott gyanúja” már akkor, tehát hetekkel ezelőtt megfogalmazódott.
   A Fővárosi Nyomozó Ügyészség más taktikát tartott volna célravezetőnek, a nyomozó ügyészek minden bizonnyal alulról felfelé haladva hallgatták volna ki a „gyanúsítottként potenciálisan szóba jöhető személyeket”. Ők tehát szélesebb körre „vetették volna ki a hálót” az aranykonvoj-ügyben egymással együttműködő szervezeteknél, tehát az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, az ügyészségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, valamint a TEK-nél. Ez a nyomozástaktikai vita vezetett el a nyomozó ügyészi hierarchia csúcsán lévő főügyész, Fürcht Pál lemondásához. 
   A HVG egyenesen ügyészségi palotaforradalomról cikkezett. A Kontroll is úgy tudja, hogy az aranykonvoj-ügy komoly feszültséget okozott az ügyészségi szervezeten belül, értesülésünk szerint a megyei főügyészeknek a Legfőbb Ügyészség hetente tart személyes eligazítást, hogy a feszültség ne eszkalálódhasson. 

Gyurcsány meggyanúsításának kudarc lett a vége
   A rendszerváltozás óta nem Orbán Viktor lenne az első volt miniszterelnök, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak meg, miután megbukott. Gyurcsány Ferenc a sukorói kaszinóberuházás miatt indított büntetőügyben lett gyanúsított, de az eljárást valamivel több mint egy év után megszüntették ellene bizonyítottság hiányában. Az ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan igazolni, hogy miniszterelnöki hatalmával visszaélt. Valószínűleg nem vallottak ellene azok az „utasítottak”, akikben az ügyészség reménykedett.

Netán terrorcselekmény?
   Az ukrán fél jogi képviselője nemcsak jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést, hanem terrorcselekmény miatt is. A Btk. szerint terrorcselekményt követ el például az, aki más államot arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.Lázár Jánostól tudjuk, hogy az ukránok által szállított, összesen 27 milliárd forint értékű pénzt, illetve egyéb vagyontárgyakat az Orbán-kormány azért foglalta le, hogy rákényszerítse Ukrajnát a Barátság-kőolajvezeték megnyitására, vagyis arra, hogy valamit megtegyen. Lázár szó szerint így fogalmazott: „Nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert ha megzsarolnak bennünket, azért mégse lehetünk annyira hülyék, hogy hagyjuk magunkat. A pénzt vissza nem adjuk nekik, a pénz egyelőre itt marad. Várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az újabb ukrán pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül.”
   Orbán Viktor konkrétan a kikényszerít kifejezést használta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján. A dátum március 5-e, az ukrán pénzszállítókon való rajtaütés napja. A volt miniszterelnök a következőket mondta: 
   „Látják, hogy most lezárták a Magyarországra irányuló olajszállítást Ukrajnán keresztül. Szeretném világossá tenni, hogy itt győzni fogunk, és erőből fogunk győzni. Tehát semmilyen paktumot nem kötök, semmilyen kiegyezés nem lesz, le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni. Katonai erőnk nincs hozzá, mindenki megnyugodhat, nem szerepel a tervek között, de vannak politikai és pénzügyi eszközeink, és ezzel rá fogjuk őket szorítani, hogy feltétel nélkül, és lehetőleg hamarosan újra nyissák meg a Barátság olajvezetéket.” 
   Az ügyészség egyszer talán azt is elárulja, hogy az aranykonvoj-ügyben a terrorcselekmény is „a más bűncselekmények közé” tartozik-e.

Forrás: Kontroll