(Politika, ahogy én látom)

 Nem a demokrácia eszmeiségével van baj, inkább a sérülékenységével, ami miatt időről időre alkalmatlanná válik és megbukik. Oka, hogy az uralkodó uralkodni akar, az elnyomó meg elnyomni, ezért céljaik elérése érdekében keresik a rést az oly hangzatos demokrácia pajzsán és meg is találják, majd a háttérből a „demokratikus” szónokaik játszi könnyedséggel érvényesítik, tartják fönt a megtévesztő, de ínycsiklandó szólamaik mögött meghúzódó aljas, értelmetlen, olykor véres elnyomásukat, kizsákmányolásukat.  
Legyen az a legelszántabb, legtisztább szándékú polgárjogi harcos, eltűnik az ismeretlenség homályában, ha nem engedik közel a tömegmilliókhoz eljutó médiához, ahhoz a médiához, amit azok a pénzes emberek tartanak fent, akiknek érdeke pontosan ellentétes a demokrácia eszmeiségével, és itt véget is ért a valódi demokrácia.  
Remélem a folyamatot, nem kell végig fejtenem, egy kis fantáziával mindenki kitalálja.  
Mi lehet a megoldás? Egy ezt következő tanulmányban erre a kérdésre is próbálunk választ találni, de nagyon ideje lenne már, hogy végre valami jótékony nemzeti elveken alapú diktatúra építse és gyarapítsa az országot, a kártékony, tolvajló és nemzetpusztító áldemokráciákkal szemben.  

Marjai László
FÚSZ

Budapest 2015-12-03