A munkavállalók súlyos veszélyeztetése, rendszeres tűzvédelmi és iparbiztonsági vétségek– többek közt erről tanúskodik az a húsz határozat, melyeket az SK Battery Manufacturing Kft. számára adtak ki a hatóságok az elmúlt két és fél évben. A sajtóban korábban többször is jelentek meg hírek a komáromi akkugyárban történt tűzesetekről és balesetekről; az Átlátszó által most megszerzett dokumentumok azonban ennél is több, eddig nem ismert szabályszegésről tanúskodnak. A büntető határozatok szerint a cég mulasztásai vezettek súlyos balesetekhez, jelentős részük emberi életeket is veszélyeztetett – mindezekért azonban csak pitiáner összegű bírságokat szabott ki a hatóság.  
   Februárban még hiába kértük ki azokat a szankciókat (figyelmeztetést, kötelezést, bírságot) tartalmazó határozatokat, melyeket 2024. január 1-től adott ki a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal az akkugyárat működtető SK Battery Manufacturing Kft. számára: a hatóság iratbetekintés kérelem benyújtására hivatkozva elutasította az adatkiadást.
   Májusban azután a szerkesztőség nevében ismét próbálkoztunk, és végre sikerrel jártunk: az Átlátszó adatigénylésére húsz dokumentumot küldött meg a kormányhivatal. A kért iratok kiadásában szerepe lehetett a gödi akkugyár bírságos határozatai ügyében indított sikeres adatperünknek; de az is előfordulhat, hogy az áprilisi kormányváltás tette készségesebbé a korábban titkolózó hatóságot.   

Veszélyeztető munkakörülmények, amputációval járó baleset
   Egy 2025 májusában kiadott, 4 320 000 forintos bírságot kiszabó határozat szerint az  SK Battery Manufacturing Kft. a komáromi akkugyár 32 munkavállalóját súlyosan és közvetlenül veszélyeztette.
   Az indoklás szerint 2024-ben egyszer sem került sor azoknak a munkásoknak az egészségügyi vizsgálatára, akik a rákkeltőknek leginkább kitett munkaterületeken (elektródagyártás és akku-összeszerelés) dolgoznak – holott az expozíciónak kitett dolgozóknak kötelező évenkénti gyakorisággal részt venniük kobalt, króm, nikkel biológiai monitoring vizsgálaton.

   A dokumentum ezen kívül még 33 munkavédelmi hiányosságot sorol fel: szerepel ezek közt, hogy a védőeszközöket nem viselték a dolgozók, a selejt akkucellákat nem zártan tárolták, a munkaterületen élelmiszert fogyasztottak, több munkagép veszélyes állapotban volt, stb.  
   A bírság kiszabására a hatóság azért „kényszerült”, mert hasonló vétségek miatt korábban már számos alkalommal figyelmeztette a céget – ám úgy tűnik, hiába. Egy 2024-es határozatben például arról olvashatunk, hogy a cég az előző évi, fokozott expozíciós esetek laborleleteit hiányosan küldte meg a hatóságnak; egy másik határozat szerint „a katód porbetöltés munkaterületen a magas porkoncentráció miatt a munkavállalók között előfordulnak fokozott expozíciós esetek”, emiatt a munkaterületen lévő kockázatokat és az egyéni védőeszközöket szükséges lenne felülvizsgálni. 
Idén is büntetett a hatóság, már három alkalommal róttak ki bírságot a SK Battery Manufacturing számára munkavédelmi vétségek miatt. Idén márciusban egy munkavállaló testi épségének és egészségének súlyos veszélyeztetése miatt szabtak ki a cégre 2,4 millió forintos büntetést. Egy munkahelyi balesetben ugyanis az egyik munkagép összeroncsolta egy technikus ujjait, amiket amputálni kellett, a büntető határozat pedig hosszan sorolja a munkáltató által elkövetett súlyos mulasztásokat: a balesetet okozó gép nem volt megfelelően bevizsgálva, a gép kezelője nem kapott megfelelő oktatást, a baleseti jegyzőkönyv nem valós adatokat tartalmazott, stb.
   2025 decemberében újabb baleset történt. A katód mixing területen körülbelül 7,3 kg rákkeltő hatású NCM (nikkel-bobalt-mangán-lítium) por került a munkahelyi levegőbe.
   A 450 ezer forintos bírságot kiszabó határozat szerint a kiporzást az adagoló gép hibája okozta. De súlyos hiányosságként említi a szöveg azt is, hogy a dolgozókon nem volt megfelelő védőfelszerelés, és az érintettek azonnali orvosi vizsgálata sem történt meg.
   „A Munkáltató a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok expozíciójának kitett munkavállalókról a jogszabály szerinti expozíciós nyilvántartást a helyszíni ellenőrzés időpontjában bemutatni nem tudott, a káresemény során expozíciót szenvedett munkavállalók személyes adatait és az elszenvedett expozíció mértékét nem rögzítette, dokumentálta” – állapította meg a hatóság. 
   Egy másik, februári határozat szerint, a cég „nem tájékoztatta a munkavállalót arról, hogy a 2025.12.01. napon történt balesetét elismeri-e munkabalesetként, részére a 2026.02.23. napon tartott helyszíni ellenőrzés időpontjáig igazolt módon sem munkabaleseti jegyzőkönyvet, sem elutasító határozatot nem adott át.” 
   Az Opten cégadatai és a minisztériumi adatbázis szerint idén májusban egy újabb, 2,4 milliós büntetést is kiszabtak a cégre.  

   Az elkövetett jogsértés ez esetben „munkaköri személyi higiénés alkalmassági vizsgálat, foglalkoztatási tilalmak megszegése” volt; ám a határozat pontos tartalmát nem ismerjük, mert azt az adatigénylésünk benyújtását követően adta ki a hatóság.  

Jelentős környezeti kockázatok
   De nemcsak a dolgozók veszélyeztetése és a munkavédelmi mulasztások aggasztóak a komáromi üzem esetében. Egy korábbi hatósági ellenőrzés a selejt akkucellák és a veszélyes hulladékok kezelése kapcsán is számos vétséget állapított meg.
   Az erről szóló, 1,9 millió forintos bírságot kiszabó határozat szerint jelentős környezeti kockázatot jelent, hogy nemcsak a kijelölt gyűjtőhelyeken tároltak veszélyes akkuhulladékot, de nyitott vagy sérült konténerekben és zsákokban, a szabadban is. A folyékony veszélyes hulladék tárolására szolgáló felszín alatti tartály nem rendelkezett szintmérővel, melynek kapcsán a határozat szintén megállapítja: „a felszín alatti tartály túltöltés elleni védelem nélküli használata jelentős környezeti kockázatot rejt magában.”
   Az ellenőrzés során készült jegyzőkönyv szerint a selejt akkucellák szárítására szolgáló helyiségben „elektrolit párolgásából származó zavaró szaghatás volt érezhető”, a nem veszélyes hulladékok gyűjtőhelyén 80 tonna veszélyes hulladékot tároltak, a hulladéknyilvántartást pedig nem vezették naprakészen.
   A hatóság kijelenti azt is, hogy mivel a hulladékgyűjtés engedélytől eltérő módját és a nyilvántartás hiányát a kormányhivatal már korábban is kifogásolta, ezért ezek „ismételt jogsértésnek” tekintendők.
   Ismétlődő mulasztásokról tanúskodnak a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi vétségeket szankcionáló határozatok is. 2025 májusában 3,5 millió forintos katasztrófavédelmi bírsággal sújtották a céget, többek közt az engedélyezettnél több veszélyes anyag tárolása és a védelmi eszközök hiánya miatt. A hatóság leírja azt is, hogy a büntetés kiszabását megelőző három évben már 35 szankciót tartalmazó határozatot (21 db figyelmeztetést, 14 db közigazgatási bírságot) adtak ki a cég számára. 
   „Az Üzemeltető vonatkozásában rögzített szankciók mennyiségére, valamint a szabályszegések súlyosságára való tekintettel megállapítható, hogy a figyelmeztetés alkalmazásától kellő visszatartó hatás nem várható” – olvasható a határozatban. 

Pitiáner összegű bírságok
   Bár a gyár területén 2023-ig a akkucellák és modulok tesztelése során több robbanás történt – írtuk meg korábban –, ezek az utóbbi években nem ismétlődtek. 
   A tűzvédelem terén azonban az elmúlt időszakban sem volt minden rendben. A Telex 2025 nyarán számolt be egy augusztus 19-i tűzesetről. A cikk szerint „a gyár cellaformázó épületének töltő, öregbítő részlegén keletkezett a tűz, ahol akkupakkok és az azokat tároló műanyag rekeszek égtek”, az épületet 147 embernek kellett elhagynia, szerencsére személyi sérülés nem történt. 
   A tűzesetről szóló határozat számos súlyos hiányosságot tár fel az ügy kapcsán: a technológiai gépsorokon az automata oltórendszer nem működött, az egyik gázpalack-tároló helyiségben és más munkaterületeken is éghető anyagokat tároltak engedély nélkül, a menekülési útvonalak egy részét és az egyik ajtót eltorlaszolták.
   A hatóság hangsúlyozta azt is, hogy a tapasztalt tűzvédelmi hiányosságok miatt 2025 márciusában már figyelmeztették, majd 200 ezer forintra megbírságolták a céget. Az augusztusban kiadott bírság összegének megállapításakor ezeket a korábbi, hatástalan felszólításokat „súlyosbító körülményként” vették figyelembe, és2 millió forintos büntetést szabtak ki.  
   Az elmúlt két és fél évben kiadott tíz büntető határozat tételei alapján összesen kb. 20 millió forint bírságot kellett fizetnie a cégnek. Ez megdöbbentően csekély összeg ahhoz képest, hogy a hatóság által észlelt mulasztások jelentős része az emberek testi épségét, sőt életét is veszélyeztette.
   Az elmúlt két év pénzügyi szempontból egyébként nagyon kedvezőtlen volt a SK Battery Manufacturing Kft. számára, amely 2025-ben 263 milliárd forintos árbevétel mellett 5,5 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. Ez azonban nem indokolhatja a nevetségesen alacsony összegű bírságokat.  
   Megkerestük a Kft.-t, hogy megtudjuk, milyen intézkedéseket tettek a büntető határozatokban rögzített jogsértések és mulasztások felszámolása érdekében. Válaszlevelükben leírták, hogy jelenleg az SK On központjával együttműködésben egy egészségügyi vizsgálatokat kezelő informatikai rendszert fejlesztenek,  melynek bevezetését követően „várhatóan hatékonyabban és eredményesebben tudjuk működtetni a telephely egészségirányítási rendszerét, hiszen munkavállalóink egészségének védelme az egyik fontosabb szempont.” 
   Tájékoztatásukban azt is írták: „átfogóan megújítottuk hulladékkezelési gyakorlatunkat. Aktualizáltuk és módosítottuk környezethasználati engedélyünket, majd 2025 júniusában sikeresen meg is újítottuk azt. Az azóta lefolytatott hatósági ellenőrzések mindent rendben találtak.
   A foglalkozás-egészségügyi ellenőrzések megállapításait (…) követően a jövőbeni hasonló esetek megelőzése érdekében feltártuk a vállalati egészségirányítási rendszer fejlesztendő területeit, és javító intézkedéseket hajtottunk végre. Ezek révén biztosítjuk, hogy egyetlen munkavállaló esetében se maradjon el az előírt BEM-vizsgálat. 
   A katasztrófavédelmi hatóság iparbiztonsági megállapításai (…) nyomán szintén határozott és gyors intézkedéseket tettünk. Pótoltuk a szükséges karbantartási és felülvizsgálati dokumentációt a mérésügyi hatóság bevonásával, ezt követően a hatóság az eljárást lezárta. A veszélyes anyagok kezelésének átláthatóbbá és naprakésszé tétele érdekében új vegyianyag-tárolási és nyilvántartási szabályzatot vezettünk be, amely azóta is folyamatosan biztosítja a teljes körű nyomon követhetőséget. A feltárt túltárolást azonnal, már az ellenőrzés ideje alatt megszüntettük, felelősöket jelöltünk ki, és kialakítottuk a biztonságos tárolás feltételeit. Az előírt eszközök és felszerelések meglétét igazoltuk, a szaktechnikai eszközök tárolását pedig külön, erre kijelölt raktárban oldottuk meg – ezt azóta több hatóság is ellenőrizte, kifogás nélkül. A bevezetett szabályzatok következetes alkalmazásával biztosítjuk, hogy a jövőben hasonló helyzetek ne fordulhassanak elő” – olvasható a cég levelében.

Forrás: Átlátszó / Bodnár Zsuzsa