Vége az ingyenpénz korszakának, Trump januári kormányra lépése kemény világot hoz a fejlődők pénzpiacai számára. A szerda esti Fed-közleménnyel egy lépéssel közelebb kerültünk egy fejlődő piaci devizaválsághoz. 2008 után a Fed és a vezető jegybankok nem engedték kitisztulni a pénzügyi rendszert és most a sorozatos politikai válságok jelzik, hogy nagyobb a baj, mint nyolc éve.
Megremegett az amerikai részvénypiac a Fed szerdai kamatemelése és a vártnál agresszívabb Yellen-beszéd és FED- közlemény után. A dollárindex már 15 éves csúcson jár, miközben a nemesfémek tovább estek. Az amerikai 10 éves hozam új lokális csúcsra, 2,57 százalékra emelkedett, és ezzel november 8-a, Trump megválasztásának napja óta értékük 5,4 százalékát vesztették el. A Fed lépéseire legérzékenyebb, 2 éves hozam is hét éves csúcsra, 1,27 százalékra ugrott szerdán.
Csúnya ébredés jöhet januárban
A Wall Street részvény-befektetői eddig többnyire félvállról vették a kötvénypiaci mészárlást, pedig csúnya ébredésük lesz Jeff Grundlach kötvényguru szerint, amikor Trump január 20-án átveszi a kormányzást. Ha a 10 éves hozam 3 százalék fölé megy, akkor az már súlyosan befolyásolja a piaci likviditást a vállalati és a befektetésre nem ajánlott kötvényeknél (bóvli, azaz junk bond).
A 3 százalékos szint pár kényelmetlen kérdést vet fel az amerikai ingatlanpiac vonatkozásában is. A Goldman Sachs szerint a 2,75-ös amerikai tízéves hozamszint a kritikus szint, az efeletti értékek a részvénypiacok számára komoly szembeszelet jelentenének. Márpedig Grundlach szerint ha Trump megvalósítja vállalásait és levágja a vállalati adók mértékét, növeli a hadikiadásokat és adókönnyítéseket alkalmaz azon cégek számára, amelyek infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre, akkor a 10 éves hozam 4-5 éven belül eléri még a 6 százalékot is.
A globális fejlődő piacoknak egyértelműen negatív a Fed közleménye, ennek megfelelően vélhetően nem egynapos korrekció kezdődött szerdán ezekben az eszközökben. A dollárlikviditás szűkülése, a tovább erősödő dollár és a szigorodó monetáris kondíciók nyomás alá helyezhetik elsősorban a dollárban eladósodott és fizetésimérleg-hiánnyal rendelkező országokat. A szerda esti Fed-közleménnyel egy lépéssel közelebb kerültünk egy fejlődő piaci devizaválsághoz.
Bár hazánknak komoly fizetésimérleg-többlete van, az amerikai kötvényhozamok emelkedése által keltett fejlődő piaci tőkekivonás a hazai jegybankot is belátható időn belül kihívások elé fogja állítani. Azt a jegybankot, amely az elmúlt pár évben százmilliárdokat költött (számos esetben offshore hátterű) ingatlanvásárlásokra és erősen megkérdőjelezhető szakmai színvonalú alapítványok létrehozására és feltőkésítésére. Ennek a pénzszórásnak most az ingyen-pénz korszakának lecsengése vethet csúnya véget.
A rendszert nem engedték kitisztulni 2008-ban
A tavaly decemberi 25 bázispontos emelésig a FED az irányadó kamatát nulla közelében tartotta egészen a 2008 végi pénzügyi válság óta. Gyakorlatilag az ingyenpénz áradatát öntötte a pénzpiacokra a több ezermilliárd dolláros bankmentésekkel és a mennyiségi lazítás keretébe tartozó (QE) kötvényvásárlásokkal. A határtalannak tűnő monetáris stimulus nem tudta visszaállítani a globális gazdasági növekedést fenntartható szintre, ehelyett világszerte egyre erősödő kereskedelmi és geopolitikai feszültségeket látunk. Különösen az európai bankok könyveit még mindig több száz milliárd eurós értéktelen eszköz nyomasztja.
A világkereskedelem lassul, a termelői beruházások és a termelékenység alacsony szinten ragadtak be a fejlett világban, beleértve az Egyesült Államokat. A legutóbbi hónapok inkább arról tanúskodnak, hogy a szemünk előtt bomlik fel a második világháborút követő gazdasági és politikai rendszer. Erre utal a Brexit-népszavazás eredménye, Trump bejövetele Washingtonban és Matteo Renzi bukása Olaszországban.
Káncz Csaba jegyzete
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
