Szigorúbb büntetések, több lehetőség az önvédelemre

A parlament elfogadta a kódexet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Új bűncselekmény a jogellenes termőföldszerzés, a gazdasági csalás, és szabadságvesztés fenyegeti a drogfogyasztókat. Az új büntető törvénykönyv egy év múlva lép életbe.

Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormány előterjesztését. A Fidesz-KDNP igennel voksolt, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik pedig tartózkodott. Az új - a több mint harminc éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén felváltó - törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság.

A jövőben a jelenleginél - és a kormány által eredetileg javasoltnál is - szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.

A támadás elhárításáért - fideszes képviselők módosító javaslata alapján - nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye. A kormánypárti politikusok ezt úgy indokolták: egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.

A törvénykönyv - bár a kabinet tervezte - végül, több frakció javaslatának megfelelően, nem írja elő a jogos védelem arányosságának követelményét, így azt rögzíti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál legkevesebb három, maximum harminc napra, egyébként minimum öt, leghosszabban pedig kilencven napra lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektől való eltiltás legkevesebb egy, legfeljebb öt évre.

Sportrendezvényről azt lehet eltiltani, aki a mérkőzésen, illetve oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el. Elzárással pedig a többi között a magán- és a levéltitok megsértését, a hatóság félrevezetését, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását és önkényuralmi jelképek használatát lehet majd büntetni. Szigorodnak a büntetési tételek is: a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát, valamint a különös vagy többszörös visszaesők büntetésének lehetséges időtartamát húszról huszonöt évre emelik.

Változás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre, de a szabályozás azt is megengedi, hogy az elítélt csak negyven év múltán szabaduljon. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét. Több bűncselekmény - így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás - kikerült a kódexből, ezeket szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújthatják ezután.

Az új Btk. azonban több új bűncselekményt is meghatároz. Így például a gazdasági csalást, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Ők alapesetben két évig tartó szabadságvesztéssel büntethetők, különösen jelentős vagyoni hátrány okozása esetén viszont a büntetés öt és tíz év közötti lehet. Az új tényállások egyike a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása, ez akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nemcsak a szerződő felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is.

Szerepel majd a Btk.-ban az is, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki megszegi a genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségeket, így például az Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát hozza be az országba. Önálló tényállás lesz továbbá az orvvadászat és -halászat.

Vétségnek számít ezentúl a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot. Szintén új tényállás az egészségügyi termék hamisítása - ezért három évig terjedő szabadságvesztés járhat, ha viszont halált okoz, a büntetési tétel nyolc év is lehet - és a közfeladati helyzettel való visszaélés.

A kormány bűncselekménnyé tette volna az együtt élők közötti lelki bántalmazást is. Elhagyását az új Btk.-ból a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett az MSZP-s Bárándy Gergely is javasolta, és bár a kormány nem értett egyet velük - az igazságügyi államtitkár tartózkodott a múlt heti szavazáskor -, a parlament támogatta az előterjesztésüket, vagyis a lelki bántalmazás nem lesz önálló tényállás.

Mint az igazságügyi államtitkár korábbi expozéjában elmondta, az új kódexben az általános rész előírásainak nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal, és az nem jelent teljes dogmatikai szakítást a mostani törvénykönyvvel. Megőrzi az elmúlt másfél két évben hozott szigorításokat is, így a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a kommunista vagy nemzetiszocialista bűnök nyilvános tagadásának tilalmát, valamint az egyenruhás bűnözésre vonatkozó tilalmakat.

Szigorúbb büntetés vár jövő nyártól a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Míg bántalmazásuk jelenleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a jövőben egytől öt évig tarthat a büntetés emiatt. Ha azonban az erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a szankció kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lesz, szemben a mostani öt évvel.

Akit kiskorúként szexuálisan bántalmaznak, az - a közelmúltban elfogadott jogszabályváltozásoknak megfelelően - a nagykorúvá válása után öt évig még feljelentést tehet. A gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében hozott törvénycsomag mondta ki azt is, hogy öngyilkosságban való közreműködés helyett emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. évét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen embert öngyilkosságra bír rá. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.

A kábítószer-fogyasztás önállóan nevesített, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel - két évig terjedő szabadságvesztéssel - fenyegetett vétség lesz, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszüntetik. Megszűnik az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége is, a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni. Az új Btk. emellett kórosszenvedély-keltésnek minősíti, ha valaki 18 évnél fiatalabbat kábítószer fogyasztására akar rábírni, és ezért is két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. Szigorítás, hogy az a jelenlegi 0,8 ezrelék helyett már az is ittas vezetésnek minősül majd, ha a sofőr véralkoholszintje 0,5 ezrelék feletti.

Több bűncselekménynél - emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál és sikkasztásnál is - minősített esetnek számít majd, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Ehhez hasonlóan szintén fideszes képviselői kezdeményezésre két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki jogellenesen vág ki fát az erdőben, és ellopja.

Jobbikos indítványra a pénzbüntetés napi tételének felső határát 250 ezerről 500 ezer forintra emelték az új büntetőkódexben. Szintén a Jobbik javaslatára nemcsak a Himnusz, a zászló és a címer, hanem a Szent Korona gyalázása is nemzeti jelkép megsértésének számít majd, így pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. Az új - az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es, illetve az 1978-as büntetőkódex után a negyedik - büntető törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba.

Kapcsolódó cikkek

Tiltakozik az UNICEF magyar bizottsága a Btk. szigorítása ellen

Új Btk. - Az IKSZ üdvözli a szerzői joghoz kapcsolódó módosításokat

Új Btk. - Répássy: igazságos büntető törvénykönyv született

Új Btk. - Civilek ellenzik, hogy csökkentsék a büntethetőségi korhatárt