Kovács Katalin, a KNYF szóvivője az MTI-nek azt írta: korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban Sesztákkal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt, úgynevezett rejtett figyelést alkalmaztak.
Az ügyészség szerint ennek megvolt a jogi alapja. A KNYF a büntetőeljárási törvény 215. paragrafusának ötödik bekezdésére hivatkozott, és azt közölte, hogy a mentelmi joggal rendelkező személyekre vonatkozó különleges eljárási szabályok sem zárják ki az ilyen megfigyelést.
Seszták ügyvédje törvénytelennek tartja a megfigyelést
Az ügyészség azután erősítette meg a megfigyelés tényét, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke egy televíziós interjúban arról beszélt: tudomása szerint Sesztákot leplezett eszközökkel figyelte a KNYF a nyomozás során.
Seszták ügyvédje, Papp Gábor viszont azt állítja, hogy őt is megfigyelték, és ez a volt miniszter letartóztatása után is folytatódott. Az ügyvéd törvénytelennek tartja Seszták megfigyelését is, mert az még a politikus mentelmi jogának felfüggesztése előtt elkezdődött.
Az ügyészség ezzel nem ért egyet, álláspontja szerint a rejtett figyelést a mentelmi jog fennállása sem zárta ki.
A KNYF vitatja az ügyvéd szavait
Az ügyészség Papp nyilatkozatára reagálva azt írta: a büntetőeljárásról szóló törvény 215. paragrafus ötödik bekezdésének „a” pontja ad lehetőséget a leplezett megfigyelésre, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki.
A törvény 719. paragrafusának első bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően – tették hozzá.
A KNYF válaszában hangsúlyozta: Papp Gábor ügyvéd esetében nem alkalmaztak leplezett eszközt, rejtett figyelés rá nem irányult.
Közölték azt is, hogy miután az NVVH nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészségnek nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született és annak mi lett a sorsa – írta válaszában a KNYF szóvivője.
12 milliárdos korrupciós ügyben gyanúsítják Sesztákot
Mint korábban megírtuk, Seszták Miklós mentelmi jogát szeptember végén függesztette fel az Országgyűlés, a politikus maga is azt kérte a parlament mentelmi bizottságától, hogy ezt javasolja a képviselőknek.
A volt nemzeti fejlesztési minisztert hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, az ügyben több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előny átvételéről van szó.
A bíróság szeptember 30-án harminc napra elrendelte Seszták letartóztatását. A döntést azzal indokolták, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a politikus befolyásolná a tanúkat, illetve bizonyítékokat rejtene el vagy semmisítene meg.
Papp Gábor már a letartóztatásról szóló tárgyalás után azt mondta a 24.hu-nak, hogy a nyomozati iratok szerint Sesztákot már mentelmi jogának felfüggesztése előtt megfigyelték. Állítása szerint az iratokban saját autójának rendszáma is szerepelt, és azt is rögzítették, amikor a 24.hu újságírójával beszélt.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
